Tartsd velünk az irányt!

Fogalomtár

Keresési szempontok
A többciklusú képzési rendszer első felsőfokú végzettséget adó képzési szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére, és e mellett olyan, a munkaerőpiacon is hasznosítható szakmai ismereteket ad, mellyel lehetővé válik a végzés utáni azonnali elhelyezkedés. Alapképzésre az vehető fel, aki legalább középfokú végzettséget (érettségi) szerzett, valamint bizonyos szakokon megfelelt a felsőoktatási intézmény által felvételi eljárás keretében lefolytatott szakmai alkalmassági, illetőleg gyakorlati vizsgán. Az alapképzésben alapfokozat (Bachelor of Arts, BA vagy Bachelor of Science, BSc) és szakképzettség szerezhető legalább 6, de legfeljebb 8 félév alatt, és legalább 180 kredit - szakmai gyakorlatigényes szakok esetén legalább 210 kredit -, de legfeljebb 240 kredit megszerzésével.
Iskolákban, egyetemeken, kiállításokon, művelődési és munkaügyi központokban tartott rendezvények, melyeknek célja, hogy az álláskereső közvetlenül kapcsolatba lépjen a különböző cégekkel, potenciális munkaadókkal és általuk az álláslehetőségekről tudomást szerezzen.
Egy vagy több alkalomból álló beszélgetés, mely során a munkáltató, vagy annak megbízottja felméri az adott munkakörre jelentkező pályázó ismereteit, tulajdonságait, munkája során hasznosítható képességeit. Több típusa is van (pl.: csoportos, panelinterjú). A sikeres állásinterjú után a munkáltató állást is felkínálhat.
Az egyén a munkaerő-piacon történő elhelyezkedés igényével egyénileg, vagy támogatott formában végzi tevékenységét, pl. álláshirdetéseket figyel, önéletrajzot és motivációs levelet ír stb.
Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és öregségi nyugdíjra sem jogosult. Rehabilitációs járadékban nem részesül, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat. Elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
Az álláskereső klubok szakemberei elhelyezkedést támogató tanácsadást nyújtanak a hozzájuk forduló igényének megfelelően. Egyéni és csoportos foglalkozásokat egyaránt tartanak, előadásokat szerveznek, amelyek segítik a tanácskérőt a célállás megfogalmazásában, kompetenciáik felismerésében és fejlesztésében, illetve álláskeresési technikák elsajátításában.
Az atipikus foglalkoztatáson a megszokott, többségében munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal erősen védett munkavállalástól eltérő munkavégzést jelent. Az atipikus foglalkoztatási formák közé általában a következő, a legtöbb esetben jogilag is szabályozott típusokat sorolják: részmunkaidős avagy projekt-jellegű foglalkoztatás, munkakör-megosztás (job-rotation), rövidebb munkahét, távmunka, alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás (alkalmi munkavállalói kiskönyvvel), önfoglalkoztatás, otthon végzett munka (távmunka), határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés, állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonyok (pl. bértámogatás, közmunka, közhasznú munka), bedolgozói munka (közvetlen vezetői irányítás nélkül), tranzit foglalkoztatás (melynek célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése a későbbi munkavállalásuk elősegítése érdekében).
A kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűdtárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely az attitűdtárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely az attitűdtárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.
Olyan önállóan végezhető, jellemzően nem a munkáltató telephelyén végzett munka, melyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetőleg más mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározható. A törvény szerint a munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét, a költségtérítés módját és mértékét.
A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott bemeneti kompetencia a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek összességét jelenti, alap-, info-kommunikációs - és szakmai kompetenciacsoportokra bontva. Amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározzák ezeket, az előírt iskolai végzettség nélkül, de a bemeneti kompetenciák birtokában is megkezdhető a szakképesítés elsajátítása. Ezek a kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyamon is.
A szakmai portfólió mindazon dokumentumok rendszerezett, mások számára bemutatható gyűjteménye, mely tartalmazza a személyes tulajdonságainkat, munkatapasztalatainkat, tanulmányainkat, informális és nonformális úton megszerzett tudásunkat, a munkavégzéshez szükséges kapcsolatrendszerünket bemutató produktumokat és ahhoz fűzött reflexióinkat.
A chat (ejtsd: cset, magyarul: csevegés) olyan társalgási forma, amely 2 vagy több ember között online (leggyakrabban az interneten keresztül) történik. A publikus chatcsatornákon túl azonnali üzenetküldő alkalmazásokat is igénybe lehet venni, melyek egyik fontos tulajdonsága, hogy a partnerek csak kölcsönös jóváhagyás útján tudnak kommunikálni.
A pályaorientációs szakember csoportos foglalkozás keretén belül a tanácskérők egy csoportját támogatja az életpályájukon történő továbblépésben, előre megtervezett, strukturált csoportfoglalkozások keretein belül. Ilyenkor a tagoknak nem csak az információhoz való hozzájutásra van lehetőségük, hanem annak megvitatására is.
Jelentése megkülönböztetés, megkülönböztető bánásmód, amely adott személy vagy csoport esélyegyenlőségére hat. Pozitív diszkrimináció, ha az esélyegyenlőségi hátrány csökkentését célozza meg a megkülönböztetés, negatív diszkrimináció, ha növeli az esélyegyenlőtlenséget. Módszerét tekintve beszélhetünk nyílt vagy közvetlen, illetve burkolt vagy közvetett diszkriminációról.
A disszemináció a projektek eredményeinek terjesztése annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legnagyobb lehessen. Magában foglalja mind a projektek során megszületett termékek (új képzések, tantervek, tananyagok, taneszközök stb.), mind a projektmegvalósítás tapasztalatainak (projektmenedzsment, együttműködés, módszertan stb.) átadását.
A mesterfokozat megszerzését követő képzés, ami – 6 félév alatt, legalább 180 kredit teljesítésével - a doktori fokozat megszerzésére készít fel. A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység lehet, a képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyben adott tudományterületen mesterképzés folyik. A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a Doctor of Philosophy, PhD, a művészeti képzésben a Doctor of Liberal Arts, DLA. A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga.
Ebben a konzultációs folyamatban azok a tanácskérők vesznek részt, akik az aktuális élethelyzetükből (életútjukból és állapotukból) szükségszerűen kilépni kényszerülnek, döntéshozatal előtt állnak. A konzulens a döntéselőkészítő konzultációban a döntéshez szükséges összes információ rendszerezésének feldolgozása mellett gyakran a döntés meghozatalához is támogatást nyújt, de a tanácskérő a döntést mindig önmaga hozza meg.
Olyan pályaorientációs tanácsadás, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az egyén pályáján jelentkező választási, döntési helyzetek pályaváltási, pályakorrekciós feladatok, krízisek, adaptációs nehézségek megoldásában az életpálya alakulásának valamennyi szakaszában (Life Long Guidance, LLG).
Az egyszerűsített foglalkoztatás olyan egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony, amely természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy alkalmi munkára jöhet létre. Az egyszerűsített munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával, s az előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.
Olyan tanácsadási/konzultációs alkalmak, amelyek keretein belül meghatározott célcsoport elérésére van lehetőség. Ennek keretein belül lehetőség van nagyobb tanácsadói csoport egyidejű informálására. Fontos azonban, hogy ezek az alkalmak információnyújtásra alkalmasak csupán, mélyebb kapcsolat kialakításához több alkalomra van szükség (pl. osztályfőnöki órák vagy üzemlátogatások keretein belül).
Az egész életen át tartó tanulás az egyéni és társadalmi fejlődés valamennyi formáját felöleli, függetlenül attól, hogy az milyen környezetben — formális módon iskolákban vagy szakképzési, felsőoktatási és felnőttoktatási intézményekben, vagy nem formális módon a családi otthonban, a munkában vagy más közösségekben — folyik. Ez a megközelítés a rendszer minden elemére kiterjed: figyelme életkortól függetlenül egyformán összpontosít a standard tudásra és minden olyan készségre, amelyre minden embernek szüksége van. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy minden gyermeket már az élete kezdetén fel kell készíteni, és érdekeltté tenni a tanulásban, és arra irányítja az erőfeszítéseket, hogy minden olyan felnőtt - függetlenül attól, hogy van vagy nincs munkája - akinek átképzésre vagy a készségei megújítására van szüksége, erre lehetőséget kapjon.
Pozíciók élettörténeti egymásutánja, akár rendezett, akár nem. Az objektív életpálya a különböző pozíciók időbeli egymásutánja, a tényleges foglalkozási magatartás, a szubjektív életpálya pedig az egyik pozícióból a másikba való átkerüléssel kapcsolatos tapasztalatok szubjektív értelmezése és kialakulása, mely által az egyén újra és újra dönt különböző pályalehetőségek között.
"Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van" (Berde és munkatársai, 2005). Az életpálya építés akkor sikeres, ha a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható, ha a célok eléréséhez vezető utak illetve stratégiák alkalmasak a célok elérésére, ha a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer megteremthető. A sikeres életpálya-építő személy az utakat ténylegesen végigjárja, azokat képes kontrollálni és szükség esetén a célokkal együtt módosítani. Az életpálya-építést támogató pályaorientációs modellnek fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a pályaválasztás nem egy életre szóló egyszeri, visszavonhatatlan esemény az egyén életében, hanem olyan folyamat, amelyben döntések sora várható, amelyben változtatásra, megújulásra való képességgel kell részt vennie.
Az életpálya-építés során tett választás egy olyan élethelyzetben, ami az életpálya további alakulását meghatározza; elköteleződés a választható lehetőségek egyike mellett.
Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network), az egész életutat támogató pályaorientáció szemléletét terjesztő Európai Uniós hálózat. A Hálózat céljai:(1) a tagállamok életpálya tanácsadással (lifelong guidance) kapcsolatos szakpolitikai érdekeinek képviselete; (2) az EU "Oktatás és Képzés 2010", "Oktatás és Képzés 2020" munkaprogramjainak és az Európai Bizottság "Új képességek az új munkahelyek számára" című kezdeményezésének keretében végzett rendszerfejlesztések közösségi szintű összehangolása; (3) az Európai Unió Tagállamai és az Európai Bizottság pályaorientációs együttműködésének segítése mind az oktatási, mind pedig a foglalkoztatási szektorban; (4) európai szintű együttműködés megvalósítása a tagállamok életpálya-tanácsadással, kapcsolódó szolgáltatásokkal és szakpolitikai döntésekkel, valamint fejlesztésekkel kapcsolatos tevékenységében.
Ld. empatikus készség
Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével, a másik emberrel való közvetlen kapcsolat során, bele tudja élni magát annak lelkiállapotába. Ennek a beleélésnek a nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket szavakban direkt módon nem fejez ki és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen. A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.
Az énkép legátfogóbb definíciója szerint az egyén önészleléseit tartalmazza, azaz minden olyan vélekedését, meggyőződését, amelyet az egyén önmagára vonatkozóan igaznak gondol (Marsh és Shavelson, 1985; Nagy, 2000). Az énkép, más fogalomhasználattal az éntudat, teszi lehetővé számunkra, hogy önmagunk komponenseit értékeljük, és ezt figyelembe vegyük egyrészt az aktuális helyzet értékelése, másrészt pedig önmagunk fejlesztése érdekében (Nagy, 2000). Így tehát az énkép nemcsak arról tartalmaz információkat, hogy „mi vagyok én”, hanem hogy „mi az amit én tehetek”. Az énkép az önismeretből táplálkozik. Szubjektív énkép, amit az egyén magáról gondol, míg objektív énképnek nevezik, amit mások gondolnak róla.
„Az érdeklődésen a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyat, amelyre irányul. Olyan fénycsóvának lehet tekinteni, amely a valóság kisebb-nagyobb részére, tárgyaira esik, és azokat megvilágítja, köztük és a személyiség között bizonyos kapcsolatot létesít. Ez lehet spontán keletkezett odafordulás, és lehet szándékosan irányított.” (Csirszka, 1966)
Olyan egyenlőség, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy más emberekkel azonos alapon bírjanak részvételi lehetőséggel és élhessenek esélyeikkel
A pályaorientáció és a pályaorientációs tanácsadás EU-s szervezete, amely 33 országban működik Európában. Kettős célja van: egyfelől az európai elveket érvényesíteni a pályaorientációs tanácsadásban, másfelől a információt nyújtani az LLG-ről és az EU-n belüli mobilitásról elsősorban a munkaügyi és oktatásügyi szektorok pályaorientációs szakembereinek és törvényhozóinak.
A pályaorientációs tanácsadás, illetve konzultáció középső szakasza. A fejlesztő szakaszban domináns az értékalapú megközelítés: azoknak a tevékenységeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a tanácskérő azon tulajdonságainak a megőrzésében vagy megerősödésében, amelyek céljainak elérését biztosíthatják.
Az állás betöltésére alkalmas szakember (elsősorban felsővezető) felkeresését, kiválasztását nem közvetlenül a vállalat végzi, hanem professzionális külső tanácsadót, fejvadász céget bíz meg a feladattal.
Az élethosszig tartó tanulás szemléletében a felnőttkori tanulás azt jelenti, hogy a felnőtt foglalkoztatási esélyeinek növelése céljából folyamatosan tanul - nem szükségszerűen iskolapadban vagy oklevelet adó képzésben. Formái a formális, nem formális és az informális tanulás.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a felsőfokú szakképzéseket felsőoktatási szakképzések váltják fel 2013-ban és már csak erre az új típusú képzési formára lehet majd jelentkezni a felsőfokú szakképzések helyett! A törvény 15.§ (2) alapján: „Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet.”
A "Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere 2008" rövidítése. A foglalkozások hazai osztályozási rendszere. A foglalkozásokat alcsoportokba, az alcsoportokat csoportokba, a csoportokat főcsoportokba rendeli. A rendszer alapján minden foglalkozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. munkaszerződéseknél, statisztikáknál).
A foglalkozás megélhetést nyújtó rendszeres tevékenység, munka. A munkakörök meghatározott csoportjai - hasonló szakképzettség, erőfeszítés, felelősség - alkotják a foglalkozásokat. Szakmája lehet valakinek rendszeres gyakorlás nélkül is (pl. frissen végzett szakember, más foglalkozást űző stb.), ennélfogva a szakma több, mint a foglalkozás.
Szöveges és multimédiás (pl. filmek) módon megjelenített, célra és célcsoportra szabott foglalkozást ismertető eszközök, melyekben elérhetők olyan információk, mint a foglalkozás végzéséhez szükséges követelmények, foglalkozás tevékenységei és eszközei, környezete, továbbá képzési, munkaerő-piaci információk.
A foglalkozási rehabilitáció célja a tartósan akadályozott emberek munkaerő-piaci integrációját elősegítő minimumfeltételek megteremtése, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű foglalkoztatásra; érdekeltek legyenek a munkavállalásban, másfelől a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt. Növekedjék a fogyatékossággal élő emberek között a foglalkoztatottak, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya.
Adott foglalkozást bemutató anyag, amelynek célja, hogy segítse az állampolgárok oktatás és munka világában hozott döntéseit pályaismeretük növelésével, valamint segítse a pályainformáció nyújtással foglalkozó szakemberek munkáját.
Egy ország gazdasági mutatója, amely a foglalkoztatottakat (munkáltatóknál főállásban, teljes munkaidőben alkalmazásban állók) tartja számon.
A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya
4. § a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi – így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációban számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalom életében való aktív részvétel során.” A fogyatékosság tehát funkcióveszteséghez kötött, amely a társadalom életében való részvételt akadályozza.
A formális tanulás-tanítás alatt a tudás, a képességek és a viselkedés szándékolt és szisztematikus átadása (ahol a hangsúly a tudáson van), egy világos, meghatározott, megszerkesztett tér, idő és (tan)anyag formátumban, meghatározott korlátozásokkal tanár és tanuló számára, ahogyan az iskolázás technológiájában jellemző. A tankötelezettségre épülő közoktatás (alsó és középfokú iskolai képzés), valamint a nappali tagozatú felsőoktatás, azaz az iskolázás ún. első szakasza. Az egyéni életút, illetve tanulási pálya felől tekintve ez az első és egyben a leghosszabb intézményes tanulási szakasz.
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) többnyire egy ország adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma: adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t.
Hátrányos helyzetűek mindazok az egyének, illetve az általuk alkotott csoportok, közösségek (részpopuláció) akik, vagy amelyek valamilyen mértékben az adott társadalom átlagától, „épségétől” eltérnek, biológiai-szomatikus, szellemi-lelki és szociális szempontból. Azokat, akiknek többféle hátránya van egyszerre, halmozottan hátrányos helyzetűeknek nevezzük (pl. hajléktalan és drog vagy alkoholfüggő, fogyatékkal élő gyermek, aki egyszülős családban nevelkedik ). Pályaorientációs szempontból az átlagosnál rosszabb elhelyezkedési esélyekkel rendelkező személyek, vagy csoportok tekinthetők hátrányos helyzetűeknek.
A fogyatékosságon alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását.
"A hiányszakma azt jelenti, hogy bizonyos szakképzettségű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdaságban szükség volna. A hiányszakmák választását az állam különféle kedvezményekkel támogatja. Hivatalosan azokat a szakmákat tekintik hiányszakmának, amelyet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok az adott régióra vonatkozóan a gazdaság által igényelt szakképesítésként jelölnek meg. A szakiskolai ösztöndíjra jogosító hiányszakmák régiónkénti listáját - amely legfeljebb 10 szakképesítést tartalmazhat - a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok évenként meghatározzák."
Olyan foglalkozási tevékenység, amely megfelel az egyén személyes erkölcsi értékeinek, érzelmi szükségleteinek, gyakorta intellektuális forrásból táplálkozik. Ha az alábbi három kritérium teljesül, az egyén hivatását végzi: (1) örömöt okoz; (2) kihívást jelent; (3) más ember vagy emberek számára hasznos kell legyen, azaz szükség van rá, a többiek igénylik.
(International Association for Educational and Vocational Guidance), A pályatanácsadás nemzetközi egyesülete. Célja, hogy a mindenkinek jogában álló LLG-t eljuttassa azokhoz, akik igénylk. Ehhez párbeszédet folytat a szakpolitkusokkal, felállítja a szakemberekkel szembeni minimum elvárásokat (pl. etikai kódex), valamint támogatja a pályaorientációs módszerek és értékelések kutatását és fejlesztését.
Gazdaságilag inaktív mindaz a munkaképes korú, vagyis 15 és 74 év közötti személy, aki nem tartozik a munkaerő-állományba. Legnagyobb csoportjuk a 74 évnél fiatalabb nyugdíjasoké. (Az ő „elkülönítésük” érdekében az inaktívak számát olykor csak a 15 és 64 év közöttiek körében mérik.) Ide tartoznak még többek között az úgynevezett passzív munkanélküliek is, akik bár a köznapi szóhasználat szerint munkanélküliek, nem regisztráltatják magukat a lakóhelyükhöz tartozó munkaügyi hivatalnál, vagyis nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez.
Az informális tanulás-tanítás a viselkedés, tudás és képességek véletlenszerű átadása (hangsúly a viselkedésen) igen változatos és kulturálisan viszonylagos sablonokkal, melyek vonatkoznak az idő, a hely és a tananyag megszervezésére csakúgy, mint a személyes szerepekre és kapcsolatokra, melyek maguktól értetődőek a család, a háztartás és a közösség különböző alakzataiban. Rendkívül szerteágazó, és sokarcú jelenség, a tudatosság és szándékoltság dimenziói szerint legalább három nagy alkategóriára osztható (önképzés, spontán tanulás, szocializáció). A téma szempontjából két kiemelésre érdemes terület közül az egyik 1.) a munkahelyeken zajló, nem szervezett ismeretátadás, tudásmegosztás, tapasztalati tanulás, a másik 2.) az egyéni (vagy akár társas keretek között folyó) önálló tanulás, önképzés.
A tanácskérő életpályájának adott szakaszának döntéséhez információt kér a konzulenstől. Ez vonatkozhat a személyiségre, a személyiség és munka kapcsolatára, a munka vagy a munkahely jellegére.
A megszokott, hagyományosan heti 40 órás, kötött munkaidős, munkahelyen végzett munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő, vagyis atipikus munkaformák egyike. A heti 40 órás munkaidőtől eltérően úgy foglalkoztatják rövidebb munkaidőben a munkavállalót, hogy az adott munkakört/állást több, többnyire két munkavállaló együtt tölti be. Négy formáját szokták meghatározni: állás-megosztás (a klasszikus értelemben vett job sharing), állásfelosztás, illetve munkakör-megosztás (job splitting), osztott munkaidő (time sharing) illetve a top sharing, ami vezetői állások megosztását jelenti és különösen a projektmenedzsment területén működik jól, amikor a határidős feladatok elvégzésén és a szakmai vezetésen van a hangsúly.A top sharing a job sharing egy fajtája. A job share során a (többnyire) teljes munkaidőt betöltő állás esetén két (esetleg több) ember közösen és egyenlő mértékben osztozik a két munkatársra együttesen vonatkozó munkaköri feladatokon, illetve vállalja a felelősséget a munka elvégzéséért. A munkaköri leírás általában együttesen vonatkozik az állást megosztó két munkatársra, akik normál esetben azonos bérkategóriába tartoznak.
Az ismeretségi háló(zat) (angolul social network) egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll; tartalmazza azt, hogy ezen szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismeretségtől az életre szóló barátságig, vagy rokoni kapcsolatokig. Ezen hálózat tudatos építése, fenntartása jelenti a sikeres kapcsolatépítést, amelynek értéke a tisztelet, bizalom, szeretet és megértés. Legfontosabb jellemzője, hogy kapcsolatépítés (networking) során az ember nemcsak kap, hanem ad is. Nem azonos az erőszakos "önértékesítés"-sel!
ld. Állásbörze
Valamely teljesítményre, tevékenységre való testi-lelki adottság, alkalmasság - egy feladat vagy egy munkakör elvégzésére való rátermettség, ügyesség (Dr. Balacsi Gyula)
A képzettség fogalom valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudást, valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek) birtoklását jelenti (dr. Poór Ferenc)
A tanulás (gyakorlás) eredménye: teljesítményképes tudás. A cselekvés automatizált eleme, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. Fajtái: írás-, olvasás-, beszéd-, manuális-, szenzomotorikus-, intellektuális és összetett készségek.
A kompetencia az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását ismereteket, képességeket, attitűdbeli jellemzőket sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa.
A konduktív nevelés, vagy konduktív pedagógia elnevezés Dr. Pető András nevéhez fűződik. Rávezetéses tanítást, nevelést jelent, ami arra utal, hogy a tanulás (célképzés és megoldás) aktívan történik a konduktor és a tanuló között. A konduktor feladata a cél tudatosítása és a cél eléréséhez vezető út megmutatása nevelésen, tanításon keresztül. A konduktív pedagógia az ember szemléletének, aktivitásának, küzdeni tudásának, tanulási képességének, életrendszerének kialakítási programja.
A konzultáció azt a kapcsolatot jelenti, mely egy képzett segítő és egy segítséget kereső személy között jön létre. A kapcsolatban mind a segítő készségei, mind pedig az általa kialakított atmoszféra segíti a klienseket, hogy megtanuljanak magukkal és másokkal olyan viszonyt kialakítani, amely a fejlődésüket elősegíti. (Cavanagh,1982)
A közhasznú foglalkoztatás - mint foglalkoztatáspolitikai aktív eszköz - fő célja a munkanélküliek munkába állítása, aktivizálása, illetve reintegrálása az elsődleges munkaerőpiacra.
Szakmák feletti képességek csoportját jelöli, ezek minden szakmában egységesen, általánosan elvárt képességek. Meglétük szinte az összes foglalkozás sikeres elvégzéséhez, illetve a munkaerő-piacon történő elhelyezkedéshez szükséges. Ezek többek között a következőek lehetnek:– problémamegoldó képesség és kreativitás,– tanulási és gondolkodási képesség,– indoklási és értékelési képesség,– kooperációs és kommunikációs képesség,– felelősségvállalási képesség, önállóság és teljesítőképesség stb.
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.
A küszöbkompetenciák olyan nélkülözhetetlen személyiségjellemzőket fednek, elsősorban tudás/ismereteket és alapvető képességeket/készségeket, amelyekkel egy adott munkakör minimálisan hatékony betöltéséhez szükséges.
ld. Egész életutat támogató pályaorientáció
ld. Élethosszig tartó tanulás
ld. Egész életutat támogató pályaorientáció (Lifelong Guidance)
ld. Élethosszig tartó tanulás (Lifelong Learning)
A pályaorientációs tanácsadás, illetve konzultáció indító szakasza, amelyben a tanácskérő megismeri azon jellemzőit, amelyek fontosak az életpályája szempontjából. A megismerés szakasza a tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Ennek megfogalmazásával kap a tanácsadó is egy ismeretet a tanácskérő önmegfogalmazásáról, illetve öndefiníciós szintjéről.
Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége is. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére – nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza.
Az alapképzésre (bachelor, BA, BSc) épülő, azt kiegészítő, általában elsősorban elméleti jellegű képzés, amely során további ismeretek szerezhetők a választott szakirányból, amelyek a munkaerőpiacon és a doktori képzésben egyaránt hasznosíthatók. A képzési idő 2-4 félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master, MA, MSc) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják.
Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A személyiség tevékenységének energetikai alapja, ez befolyásolja a teljesítményt és meghatározza a jövőbeli teljesítményre vonatkozó elvárásokat.
Önéletrajzhoz mellékelt fedőlevél, több célt is szolgál: (1) felkeltse az olvasó érdeklődését, és arra késztesse, hogy gondosan, figyelmesen olvassa végig önéletrajzot; (2) az önéletrajzot kiegészítve több információt (értékek, személyiségjegyek, legfőbb motiváció, személyes elvárások, célok, alkalmasság stb.) nyújtson a jelöltről.
„A munka- és pályatanácsadás célra orientált, problémamegoldó tevékenység, amely személyes kontaktuson keresztül valósul meg a tanácskérő és tanácsadó között. A folyamat célja, hogy egy meghatározott kérdéskör tisztázódjék a tanácsadó segítségével úgy, hogy interperszonális kapcsolatban információáramlás történik. Az információátadás olyan minőségben, olyan interakciókon keresztül valósul meg, ahogyan ezt a tanácskérő igénye meghatározza.” (Szilágyi Klára, 2000) A munka- és pályatanácsadás során tehát megtörténik az egyén képességeinek, adottságainak és érdeklődésének feltárásán át ezek összeegyeztetése a tanácsot kérő vágyaival, elképzeléseivel és a mindenkor adott külső gazdasági jellemzőkkel. (Sipeki Irén: A pályaválasztási tanácsadók tevékenységének és történetének áttekintése)
Elméleti megközelítésben akkor beszélünk egy ország, térség, foglalkozás munkaerőpiacán munkanélküliségről, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. (Gábor 1990, 7. old)
A munkaerő-kölcsönzés egy új foglalkoztatási forma. Lényege, hogy a munkaerő-kölcsönző cég köt munkaszerződést a munkavállalóval és végzi a munkaadói adminisztratív teendőket, de a foglalkoztató cégnél történik a munkavégzés és az ehhez tartozó irányítást, ellenőrzést is a foglalkoztató végzi. Ez egy hárompólusú jogviszony, melyben a Munkavállaló a Kölcsönadóval (munkaerő-kölcsönző cég) munkajogviszonyt létesít, illetve a Kölcsönvevő és a Kölcsönadó között egy polgári jogi szerződés jön létre, amelyre a munkajog csak néhány alapvető előírást tartalmaz, de egyébként a polgári jog szabályai alkalmazandóak rá. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) csökkenti a munkaerő-kölcsönzési szerződésre vonatkozó munkajogi szabályokat, így a legtöbb kérdésben a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő maguk dönthetnek.
A közvetítői eljárás során a munkaerő közvetítő vállalkozás az őt megbízó munkaszervezetek számára, a megbízó szervezetek által meghatározott paraméterek szerint munkaerőt toboroz és elvégzi a munkakör betöltésére vonatkozó alkalmasság elsődleges felmérését. A munkaadók azért veszik igénybe közvetítők segítségét a munkaerő toborzásban, mert a munkaerő közvetítők folyamatosan kapcsolatban állnak éppen munkát kereső munkaerővel, és segíteni tudnak a kiválasztásban is, így lerövidítik a keresés folyamatát ami jelentős megtakarítát eredményez a munkaadónak.
A munkaerő piaca, ahol az eladók (a munkavállalók) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A munkaerőpiac az egyes foglalkozási ágak szerint további részpiacokra bontható.
Az egyén munkaerőpiacra történő visszakerülésének foglalkoztatási, képzési támogatásokkal, munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, programokkal történő elősegítése.
„Az érték olyan tulajdonságunk, amely alapján a környezet tárgyai, helyzetei közül kiválasztjuk a magunk számára fontos dolgokat.” (Szilágyi Klára (2008): Módszertani gyűjtemény, Kollégium Kft, Bp., 161-162 p.)A szociológia az érték fogalmát kulturális alapelvnek tekinti, melyet társadalmi normákkal, normarendszerrel kapcsol össze, és mindezeket szocializáció során sajátítja el az ember. (Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Budapest. Osiris)A munkaérték a személy azon jellemzője, amely megmutatja pályaválasztási motívumainak és pályaválasztása során a munkához fűződő értékválasztásainak összességét. Az egyénre jellemző munkaérték a szakmai identitásalakulás fontos indikátora, hiszen a választott értékek a személyiség viszonylag állandó képződményei, meghatározzák az egyén törekvéseit, befolyásolják motivációit.
A szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált; meghatározott tudás, tartalom, folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá.
A munkamód egy olyan összetett egyéni pszichológiai tulajdonság, amely a munka sajátosságaiból fakadó, a munka tárgyi és személyi feltételeiből következő egyéni megoldások összességén alapszik. A munkamódot erősen meghatározza az egyén érzelmi viszonya a munka tárgyához, valamint a munkatevékenység gyakorlása során bekövetkező öröm és elégedettség érzése. A preferált egyéni munkamódot többek között az alábbi összetevők jelölik: Tárgyias – személyközpontú; Önálló – csoportos; Strukturált – laza; Rögzített idejű – kötetlen; Irányító – végrehajtó; Gyors – lassú / Pörgős - monoton; Rendezett – rendezetlen.
ld: Álláskereső (nem számít munkanélkülinek az, aki a megkérdezés hetében akár 1 órát is pénzkeresetért dolgozott)
Munkanélküliség akkor alakul ki, amikor a munkapiacon túlkínálat alakul ki: a munka kereslete kisebb, mint a kínálata, a foglalkoztatottak számát a vállalati szféra munkakereslete határozza meg. Egy ország népességén belül a munkapiaci kínálat maximumát az aktív népesség adja, így a munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a foglalkoztatottak száma kisebb, mint az aktív népesség. Munkanélküli az, aki az aktív népességhez tartozik, de nem foglalkoztatott. Ennek értelmében a munkanélküliek a makrogazdaság szintjén felkínált munkaerő-állomány ki nem használt részét alkotják.
A munkaviszony létrejöttét megalapozó okirat. A munkaszerződés a munkaviszony alanyai, a munkáltató és a munkavállaló (felek) között munkavégzésre irányuló, munkajogviszony létesítésére irányuló megállapodás, amely meghatározza a feleknek munkajogviszonyból származó jogait és kötelezettségeit. A munkaszerződés nem állhat jogszabállyal illetve kollektív szerződéssel ellentétben, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Tartalmaznia kell a munkavállaló juttatásait, munkakörét, munkavégzésének helyét, a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ), Magyarország legnagyobb állásközvetítőjeként, számos támogatással és szolgáltatással igyekszik megkönnyíteni az álláskeresést és a munkába állást, végzi az álláskeresési támogatások megállapításával és számfejtésével kapcsolatos feladatokat. Az ügyfelek munkaerő-piaci érvényesülését támogató szolgálat az Európai Unió által támasztott minőségnek és szakszerűségnek megfelelve látja el mindennapi feladatait. Az NFSZ a Foglalkoztatási Hivatalból (FH) és a megyei munkaügyi központokból áll. A munkaügyi központok és kirendeltségek szakemberei nyilvántartásba veszik az álláskeresőket, ellátják egyebek között az álláskeresők járadékával valamint az álláskeresők segélyével kapcsolatos feladatokat. Munkaközvetítést, tanácsadást végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, információt nyújtanak és gondoskodnak a támogatási és szolgáltatási rendszer működtetéséről. A szervezet munkavállalási tanácsadói ingyenes humánszolgáltatásként segítenek a pályatervezésben és munkakeresésben. A munkaközvetítés mellett álláskeresési technikák oktatásával és személyre szóló tanácsadással is támogatják az álláskeresőket, az új vállalkozások elindítását tervezőket, valamint felzárkóztató képzéseket is szerveznek a hátrányos helyzetű álláskeresőknek.
A non-formális tanulás-tanítás a tudás, a viselkedés és a képességek, illetve kompetenciák szándékolt és szisztematikus közvetítése, amely folyamatban a hangsúly a képességeken és kompetenciákon van. A folyamat tekintetében kerüli a formális oktatás technológiáját, megengedve ezzel egy változatosabb, rugalmasabb alkalmazását a helynek, az időnek és a tananyagnak, elfogadva a személyes kötöttségek lazítását. Az iskolakötelezettségtől független, szervezett képzés, amelynek része az iskolarendszerű felnőttoktatás is. Abból kiindulva, hogy zömében a tankötelezettség, ill. az alapképzés utáni életszakaszban valósul meg, finanszírozási és szervezési feltételei is eltérnek az iskolarendszerű képzéstől, célszerűbbnek tűnik attól eltérő kategóriába sorolni. Amennyiben nem különítünk el további alkategóriákat, ide sorolhatjuk az ún. munkaerő- piaci képzéseket, átképzési programokat, a számtalan formában megvalósuló szervezett munkahelyi képzést, és ugyancsak ide soroljuk a különféle, az iskolától és munkahelytől függetlenül szerveződő tanfolyamokat (például a jogosítvány megszerzése, idegennyelv tanulás, zenei vagy egyéb művészeti képzés stb.).
ld. kapcsolatépítés
Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter évente ad ki a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével. Az OKJ-ben kell meghatározni a szakképesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot, a szakképesítések körét és szakmacsoportját, a jegyzékbe kerülés évét, valamint azt, hogy a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek meghatározásáért ki a felelős. Az OKJ-s szakképesítések lehetnek iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések is.
A tanácskérő egy előtte álló döntési helyzetre tudatosan készül, tájékozódás céljából fordul a tanácsadóhoz/konzulenshez. Itt az önmagára, a pályákra és a munkahelyekre vonatkozó információk külön-külön, együtt is, illetve azok valamilyen szempontú összerendezése is megjelenhet igényként. A konzultáció végeredménye nem mindig a döntés, mivel a tanácskérőn általában nincs döntési kényszer.
Olyan egységes szerkezetű, alapképzési és mesterképzési ciklusokra nem bontott képzés, mely a képzés végén mesterfokozatot adó oklevéllel zárul. A képzésre való felvétel feltétele a középfokú végzettség (érettségi). Egységes, osztatlan képzésben legalább 300 kreditet kell és legfeljebb 360 kreditet lehet megszerezni, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. A képzési normatíva számításakor egységes, osztatlan képzés esetén – főszabályként - az első 3 évre az alapképzésre, az ezt követő évfolyamokra a mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A munka-pályatanácsadás folyamatban egyre gyakrabban visszatérő kérdés, hogy ha a személynek igénye van arra, hogy a saját képességeit, érdeklődését, a pályára vonatkozó ismereteit megmérjük, akkor ezt elégítsük ki. Ezeknek, az általában kérdőív jellegű módszereknek az a lényege, hogy pontosan körvonalazza a vizsgált személy számára az adott kérdőív produkciófelületét. (Produkciófelületen azt a területet értjük, amire a megismerés irányul. Így például a pályaorientációs folyamatban, ezen belül a pályaválasztási tanácsadásban, vagy a munkavállalási tanácsadásban jelentős szerep juthat az érdeklődés, a képesség, a döntési típusok vagy a pályaismeret megítélésének. Ezek önmagukban külön egy-egy produkciófelületet jelentenek.) A kérdőíves eljárások pontosan, körülhatároltan megfogalmazzák azt, hogy milyen felvilágosítással egészítheti ki a személy az önmagáról alkotott képet. Az önértékelési eljárások bevezetésének célja az, hogy segítse a tanácskérők öndefiníciós képességének kialakulását, próbálja elősegíteni, hogy a tanácskérők meg tudják fogalmazni azokat a hiányokat, illetve pozitívumokat, amelyek az ő számukra fontosak. A hagyományos értelemben vett képesség, érdeklődés, beállítódás, illetve a pályaismeret mélységére irányuló önértékelő eljárások természetesen akkor válnak teljessé, ha nem külön-külön elemzik a tanácskérőnek egy-egy tulajdonságát, hanem ezeket igyekeznek összekapcsolni. Az önértékelő eljárások nem tesztdiagnosztikai módszerek, így pszichológiai diploma nélkül is alkalmazhatóak a tanácsadásban. Az önértékelő eljárások bevonják a tanácskérőt önmaga megismerési folyamatába, ezért aktívabb a tanácsadóval való együttműködésben.
A kérdőíves eljárás, amelynek elsődleges célja valamilyen előre meghatározott problémakörben való tájékozódás. A kérdőív jellegénél fogva bizonyos kötöttséget tartalmaz a vizsgálati feltételekben, hiszen a válaszadás csak a feltett kérdések körében érvényes, mégis éppen személyes jellegénél fogva jól alkalmazható eljárás, különösen nagyobb létszámú csoportok véleményének felderítésében. A kérdőíveket tartalmuk szerint mindig két egymástól jól elkülöníthető kategóriába sorolhatjuk. Az egyik esetben rákérdezünk direkt módon a problémára, a másik esetben olyan kérdéseket adunk, amelyek segítségével következtethetünk a keresett információra.
Önfoglalkoztatás minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető, és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok szerint maga köteles gondoskodni.
„Az önismeret a szó köznapi értelmében az önmagunkról való tudást jelöli, azt, hogy ismerjük képességeinket, adottságainkat, vágyainkat, céljainkat, tudatában vagyunk személyiségünk pozitívumainak, de korlátainak, hiányosságainak is” (Tókos, 2005). Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg: (1) a felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti; (2) egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?; (3) az önismeret társas szintje: hogyan tudunk megfelelni velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a saját magunkról kialakított képpel? (K. Pálffy, 1989).
Az önmenedzselés azt jelenti, hogy saját magunkat tudatosan irányítjuk, céljainkat magunk határozzuk meg, életünket és szakmai tevékenységünket célorientáltan, rendszerezetten és ésszerűen tervezzük meg, bevált módszerekkel és eszközökkel oldjuk meg problémáinkat, az energiánkat, a rendelkezésre álló időnket, az eszközeinket hatékonyan és eredményesen osztjuk be és használjuk.
Az önmenedzselés elérését támogató öntájékozódó és kommunikációs (pl. önéletrajz írás) technikák összessége.
Az egyén saját viselkedésének, cselekvéseinek, gondolatainak és érzelmeinek értelmezése, elemzése. Ennek eredményeképpen felszínre kerülhetnek pl. az énvédő mechanizmusok, a kognitív disszonancia vagy az első benyomás, személyészlelés. Ugyancsak megerősödhet az egyén hite a saját pályaalkalmasságában, elhivatottságában.
Az életpálya-döntés előtt álló egyén önállóan tájékozódik önismereti, pályaismereti és munkaerő-piaci témákban. Támogatott öntájékozódásnak tekinthető, ha pályaorientációs konzulens segítségével informálódik.
"Pályának a társadalmilag elfogadott és az egyén létfenntartásához szükséges tevékenységet tekintjük." (Mérei 1942) A foglalkozások adott csoportját jelenti, de használjuk az életút eseményeinek értelmezéseként is (ilyenkor beszélünk életpályáról).
Az adott foglalkozásról alkotott reális tájékozottság. A munkát végezni akaró embernek ismernie kell a pálya követelményeit, az arra alkalmassá válás feltételeit. A pályaismeret része a pályák rendszerezésének ismerete, azaz a FEOR'08-ban, az OKJ-ben és a felsőoktatási pályákon belüli eligazodás.
A tanácskérő meglévő végzettségének és kompetenciáinak megfelelő szakma ajánlása céljából fordul a konzulenshez. A tanácskérő nem szeretné elveszíteni a megváltozott kényszerű körülmények vagy megváltozott érdeklődése miatt sem meglévő ismereteit, tudását, szakmai gyakorlatát, sőt, építeni akar ezekre. Jellemző ebben a helyzetben a továbbképzési elképzelések, rokonszakmák felé fordulás igénye.
A munkanélküli-ellátások szempontjából az minősül pályakezdőnek, aki nem töltötte be 25. életévét (felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét), iskolai tanulmányait befejezte vagy megszakította, és azt követően nem tudott elhelyezkedni, regisztráltatta magát az illetékes munkaügyi központ kirendeltségén és vállalta az együttműködést.
Olyan pályatanácsadás, amikor a tanácskérőnek már van formalizált (papírral igazolható) szakmai végzettsége, de belső igény vagy külső kényszer nyomása miatt új szakmát/pályát kell választania és elsajátítania.
A pszichológia tudományterületének azon ága, amely az egyén életpályája során, illetve a munka világában felmerülő lélektani jelenségekkel foglalkozik; magába foglalja a gyakorlati tanácsadói területet és a pályával kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeit is. Főbb elméletei: pályaalkalmassági, fejlődéselvet hangsúlyozó, döntésközpontú, pszichodinamikai és szociokulturális.
Hagyományos értelemben az a folyamat, mely során az egyén saját igényeinek és képességeinek figyelembevételével, a lehető legszélesebb körű információk birtokában meg tudja határozni azt a pályát/foglalkozást/szakmát, melyet életútja egészén, vagy egy részén szívesen végezne. A modern szemléletmód szerint a pályaorientációs szolgáltatások célja nemcsak a konkrét iskolaválasztás, pályaválasztás támogatása, hanem a személyiség tartós beillesztése a munka világába.
A pályaorientációs tevékenységeket összefogó több szektoron (munkaügyi, oktatás, közművelődési, egészségügyi, szociális, civil és for-profit) átívelő intézmények összessége. Szintjei: döntéshozói, koordinációs és végrehajtói.
Célorientált, problémamegoldó tevékenység, amely az ügyfél és a tanácsadó közötti személyes kontaktuson keresztül valósul meg. A folyamat alapvető célja a beszélgetések során segíteni az ügyfelet abban, hogy (1) saját maga számára tudatosítsa értékeit, eredményeit, pozitív képességeit; (2) ehhez kapcsoljon reális képzési vagy elhelyezkedési irányokat; (3) képes legyen önállóan mérlegelni, relatíve helyes önálló döntést hozni." (részlet a Szakmai protokollból)
Humán végzettségű, speciálisan képzett szakember, aki tájékoztatást nyújt a pályaválasztásban, pályamódosításban érintetteknek. Egyéni és csoportos tanácsadáson, csoportos fejlesztésen segíti tanácskérőit a számukra megfelelő pályaorientációs / karrierdöntések kialakításában. A személyes találkozásokon felül on-line felületen is nyújthat távtanácsadási szolgáltatást. Támogatja továbbá a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyént a pályaépítési terv kidolgozásában, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek jobb megismerésében, a saját képességei kibontakoztatásában, fejlesztésében. A pályaorientációs tanácsadó munkája révén segíti a gazdaság számára szükséges mennyiségű, és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosítását, a foglalkozási szegregáció csökkentését, a tanulási lehetőségekhez való jobb hozzáférést.
A hazai pályaválasztási tanácsadókra vonatkozó etikai normák, elvárt kompetenciák és tevékenységek összefoglaló gyűjteménye. A szakma minőségbiztosítását teszi lehetővé. Tartalmazza még a szakmai elvárásokat, a pályaorientációs tanácsadók szakmai kapcsolati rendszerét, a pályaorientációs tanácsadási szolgáltatás célcsoportjait, a szakmai alapelveket, lényeges definíciókat.
ld. Munka- és pályatanácsadás
A pályaválasztás során a fennálló lehetőségeket mérlegelve – célunknak megfelelően – kiválasztunk egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely során a társadalom és magunk számára értékkel bíró munkát végzünk majd. A dinamikus megközelítés szerint a pályaválasztás folyamat, amely soktényezős meghatározottságú, tudatos, racionális problémamegoldási és döntési folyamat. Befolyásoló tényezők lehetnek többek között: a pályát választó egyéni érdeklődése, a környezet, család, barátok véleménye, a szakma presztízse, a leendő munkával járó kereseti lehetőség, szülők, barátok, iskola vagy pályaválasztási tanácsadó véleménye, fizikai, egészségi alkalmasság.
A személyiség igényeinek megfelelő, életutat megalapozó pálya vagy munka kiválasztása a cél. Elsősorban fiatalok körében jellemző pályaorientációs konzultáció. A pályához, mint célhoz vezető út több alternatívája is kidolgozható - a távlati cél szem előtt tartásával a pálya egész íve felépül.
ld. Bemutatkozó szakmai portfólió
Jelentése: valaki becsületének, jó hírének vagy elvesztett fizikai képességének helyreállítása. Pályaorientációs vonatkozásában: az az újratanulási folyamat, amelynek során a megváltozott munkaképességű emberek alkalmassá válnak az önálló életvitelre.
Az adott munkakört napi 2-6 órában látja el a munkavállaló. A munkabér a munkaidőnek megfelelően, arányosan kevesebb.
A munkavégzésben nem érvényesülnek a hagyományos munkaviszony főbb jellemzői (a munkaidő hossza, eloszlása, a munka térbeli elhelyezkedése, a munka jogi keretei), és a felek igényeihez jobban igazodnak. A rugalmas foglalkoztatási formák a XX. század második felében kezdtek Európában elterjedni. Segítségükkel munkalehetőséghez juthat számos olyan munkavállaló is, aki a képzettségi szintje, vagy akár egyéb más ok, például egészségi állapota, élethelyzete miatt másként nem tudott volna elhelyezkedni. A munkavállalók szempontjából a munkavégzés rugalmassága, a munkaadók nézőpontjából a foglalkoztatás jogi formáinak rugalmassága jelenthet motivációt, a hagyományos 8 órás munkaidőben és fix, vállalati székhelyen, vagy telephelyen történő munkavégzéstől eltérő formák alkalmazása mellett.
Internetes videós telefonáló felület. Bár a Skype fejlesztői elsősorban a hangátvitelre helyezték a hangsúlyt, a program mint videotelefon és azonnali üzenetküldő is jól megállja a helyét. A Skype küldetése egy egyszerű, megbízható és barátságos kommunikációs rendszer létrehozása. Jó lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák között, minden eddiginél egyszerűbb módon és jobb hangminőségben. Napjainkban már sok vállalat használja a Skype-ot mint alternatív és ingyenes telefonálási lehetőséget. A Skype a távtanácsadás egyik eszközeként is használatos.
A csoportfoglalkozás jellemzője, hogy tematikus, meghatározott információmennyiséget kell feldolgozni, és a résztvevők bevonódnak, így személyes élményük, tapasztalatuk keletkezik a foglalkozás során. A strukturált jelző arra utal, hogy a csoportfoglalkozás a következő menetrendet alkalmazza általában: (1) hangulatteremtés; (2) célkitűzés; (3) ismeretfeldoglozás, (4) személyes hozam; (5) a következő foglalkozás előkészítése.
A szakirányú továbbképzésben - az alapfokozatot vagy a mesterfokozatot követően, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként - szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell és legfeljebb 120 kreditet lehet megszerezni, a képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév. A képzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább 20, legfeljebb 50 százaléka lehet. Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, valamint további szakképzettség megléte is kiköthető.
"Az oktatási jogszabályok megkülönböztetik a végzettség és a szakképzettség fogalmát. Végzettségnek számít az általános iskola elvégzése, az érettségi, illetve felsőfokú végzettséget ad egy felsőoktatási intézmény elvégzése. A végzettség azonban önmagában nem jelent semmifajta specializációt, azt a szakképzettség adja meg. Felsőfokú végzettséget csak felsőoktatási intézményben lehet szerezni, viszont fordítva ez nem igaz, nem ad felsőfokú végzettséget minden oklevél, amelyet felsőoktatási intézményben szereztek. Így például felsőfokú szakképzést felsőoktatási intézmények is folytathatnak, a képzés a felsőoktatás része, hatályos rá a felsőoktatási törvény, mégsem ad felsőfokú végzettséget. Ugyanígy a szakképzés is lehet középfokú, illetve felsőfokú, azonban nem a végzettségtől, hanem attól függően, hogy milyen szintű intézményben folyik, illetve, hogy igényel-e bemeneti követelményként középfokú végzettséget (érettségit). A szakirányú továbbképzés pedig egy már meglévő felsőfokú végzettségre és szakképzettségre épülhet."
A szakma fogalma bizonyos tevékenységi kör betöltéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, tapasztalatok együttesét jelenti. A munka világában egy meghatározott feladatcsoport elvégzéséhez szükséges szaktudás.
"A pályaorientációs tanácsadás szintetizáló szakaszában az öndefiníció megfogalmazása történik. A személyiség kialakít magáról egy olyan képet, amlynek centrumában egy előrevetített pályakép áll, és ehhez kapcsolódnak valódi tulajdonságai, amelyeket a tanácsadási folyamatban megismert, tudatosított, megerősített. Ez a szakasz a személyiség pályaérettségének megalapozója. Ebben a szakaszban a tanácskérő elfogadja önmagát leendő tanárnak, péknek vagy informatikusnak stb. Vállalja azon tulajdonságait (érdeklődését, munkához kapcsolódó értékeit, képességeit és munkamódját), amelyek a választott tevékenységekhez kapcsolódnak."
A Donald E. Super nevéhez fűződő modell a pályadöntésnek azon tényezőit veszi figyelembe, amelyek életszerepekhez (pl. gyerek, tanuló, házastárs, dolgozó, nyugdíjas stb.), személyiségjellemzőkhöz (pl. tudás, érdeklődés, érték, teljesítmény stb.), illetve távlati és közvetlen helyzeti meghatározókhoz (pl. társadalom, történelem, munkavállalási és iskoláztatási lehetőségek stb.) köthetők. Ezen tényezők mentén a pályaválasztás egy életen át tartó, fejlődési folyamat, így az egyén életében többször hoz pályadöntést.
A társadalmi kirekesztés, a halmozott szegénység, a depriváció kifejezések ugyanazon társadalmi jelenség leírására szolgálnak. A társadalmi kirekesztődés azokra vonatkozik, akik korlátozva vannak abban, hogy maradéktalanul részt vegyenek a gazdasági, társadalmi és civil életben. Alacsony jövedelmük, egyéb személyes, családi, társadalmi és kulturális körülményeik lehetetlenné teszik számukra, hogy elérjék az adott társadalomban elfogadhatónak tartott életszínvonalat és életminőséget. Az adott csoporthoz tartozók gyakran nem képesek alapvető emberi jogaik érvényesítésére sem.
Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A tanácsadás során a tanácskérő és a tanácsadó térben (pl. telefon), és egyes fajtáinál (pl. e-mail) időben is távol vannak egymástól. A távtanácsadás egy fajtája az on-line tanácsadás, amelynek jellemző eszközei az e-mail, chat, skype, fórum, msn.
A hagyományosnak tekintett, a XIX. században kialakult munkaviszony alapvető jellemzői a határozatlan időre szóló alkalmazás - akit alkalmaztak, az akár munkásélete végéig is a cégnél dolgozhatott -, a meghatározott napi, heti munkaóra ("törvényes munkaidő"), a munkakörhöz kapcsolódó úgynevezett "besorolási bér" (ennek minimuma a kötelező legkisebb munkabér), valamint a munkavállalói többletjogok széles köre (jóléti és szociális juttatások).
A toborzás: az emberi erőforrás menedzsment azon résztevékenysége, amely során a vállalat/szervezet egy megüresedett munkakör betöltésére törekszik.
Eredményesen befejezett iskolai, szakmai tanulmányok igazolt eredménye, a tanulmányok szintjét jelöli: alapfokú végzettség, középfokú végzettség, felsőfokú végzettség. A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés, és a doktori képzés.
Bár az 1970es évek második fele és 1990es évek második fele között született emberek csoportjáról van szó, sokan mégis ezredfordulós generációnak nevezik őket. Számítógépek között nőttek fel, így a technika szakértői és egyben megszállottjai is, ennél fogva pedig gyakorlatiasak. Nevelésükre nagyban hatott, hogy a szüleik mindent biztosítottak számukra a megfelelő testi és lelki fejlődéshez, önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket. Munkahelyeiken nagy önbizalommal és szabadon élik az életüket, mondják el a véleményüket, és oldják meg a feladatokat.