Tartsd velünk az irányt!

Hegesztő

Hegesztő

FEOR:
732500
Foglalkozási terület:
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, hogy ultrahanggal is lehet hegeszteni?

Ultrahangos hegesztéshez nem kell kívülről hőt bevezetni. Az ultrahang által előidézett rezgőmozgás a hegesztendő felületek érdességi kiemelkedéseit és az oxidrétegeket elroncsolja, és a fémes felületeket egymásba dörzsöli. A rezgések a kis sajtolóerővel együtt idézik elő a fém folyását. Ultrahangos hegesztéssel a technikai fémek legtöbbje hegeszthető.
 
Ön szerint, mióta használjuk az ívhegesztés technikáját?
Az orosz Szlayjanov 1890-ben benyújtott szabadalma a máig is használatos leolvadó elektródás elektromos ívhegesztés alapjait teremtette meg. Mi magyarok az élbolyban voltunk ennek felhasználásánál. A húszas évek végén kitűnő mérnökök ismertették és népszerűsítették az új eljárást, 1930-ban pedig beindult a hegesztőképzés. Az első, minden kapcsolatában hegesztett, alsópályás, rácsos, 53,1 méter fesztávú, máig is üzemben lévő közúti hidat, a győri Rába-hidat 1935-ben építették. 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre.

A hegesztő szakember különálló szerkezeti elemként készült különféle fém darabokat (gépalkatrészek, szerkezeti elemek) oldhatatlan kötéssel egymáshoz rögzít különféle hegesztési technikák, eljárások használatával.
Ennek függvényében, a teljesség igénye nélkül beszélhetünk:
?     autogén, elektromosív, plazma, dörzs, fedőporos, katódsugaras, kovács, láng, lézeres, nagyfrekvenciás indukciós, pont, termit, tompa, ultrahang, védőgázas, vonal hegesztésről
?     kemény és lágyforrasztásról
?     fémragasztásról
 
Jellemző, hogy a szakemberek szakosodnak egy-egy területre.
 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A hegesztő műszaki rajzok alapján vasból, acélból és egyéb fémekből készít szerkezeti elemeket, gépalkatrészeket. Lemezeket, csöveket hegeszt egymáshoz. Példaként említhetjük a járműveket, hidakat, darukat, csővezetékek, kazánokat stb.

Ezekhez kapcsolódó feladatai:
  • Műszaki rajzok, tervdokumentációk alapjánfelkészül a feladatra.
  • Előkészíti a munkafolyamatot. Hegesztés előtt az elemeket méretre vágja, előkészíti, összeilleszti, rögzíti. A művelethez kiválasztja a megfelelő szerszámokat és berendezéseket.
  • Hegesztési feladatokat lát el. Összehegeszti a fém alkatrészeket a munkafolyamathoz leginkább megfelelő berendezések segítségével.
  • Forrasztást, ragasztást végez. Hegesztést nem igénylő fém alkatrészeket forraszt, illetve egymáshoz ragaszt.
  • Szétvág, darabol vasból, acélból készült tárgyakat hegesztő és vágó berendezéssel. Kivág vas és acéllemezekből meghatározott alakzatokat.
  • Helyreállítja a kopott fém alkatrészek alakját (anyagfelhordás) további megmunkáláshoz. Ezzel az eljárással felújíthatnak fő alkatrészeket (például a kopott féltengelyeknek hegesztési eljárással megnövelik átmérőjét, majd újból a gyári méretére alakítják) elkerülve a költséges új alkatrészek beépítését.
  • Minőségellenőrzést végez, szükség esetén beavatkozik. Mechanikai, technológiai és hibakereső vizsgálatokat végez a munkadarabokon annak érdekében, hogy megfelelnek-e a műszaki leírás követelményeinek.
  • Dokumentációt készít. A munkájáról beszámolókat, nyilvántartásokat készít, egyfelől a megrendelő számára, másfelől a későbbi munkák támogatása érdekében.
  • Betartja a balesetvédelmi előírásokat és munkavédelmi szabályokat. 

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A hegesztő a végzett eljárástól függően sokféle eszközt, szerszámot használ munkája végzéséhez, például:

  • hegesztő berendezések;
  • hegesztést segítő eszközök, pl.: kerámia alátét, rézgyám, gyökvédő;
  • lángvágó berendezés;
  • befogó- és kéziszerszámok, például sarokcsiszoló, kalapács, drótkefe;
  • mérőeszközök, pl.: tolómérő, mikrométer.
 
Munkája során a hegesztő több féle alapanyagot és alkatrészét használ fel, sokféle fémmel dolgozik, többek közt öntöttvassal, acéllal, rézzel, bronzzal, alumíniummal, cinkkel, és különféle ötvözetekkel. A hegesztéshez bevonatmentes és bevonatos hegesztőpálcát, argon gázt, vagy héliumot használ. Segédanyagokat alkalmaz, úgymint benzint, oxigént, hidrogént, karbidot, acetiléngázt stb.

Hol végzi a munkáját?

A hegesztő munkavégzésének helyszínei az elvégzendő feladat jellegétől függően igen változatosak. Zárt térben termelőhelyeken gépek összeszerelésénél, javításánál, ipari üzemekben vagy saját telephelyén, a karbantartó műhelyben dolgozik. Szabadban istörténhet a munka végzése, adott szerkezetek összeszerelésénél, például nyílt utcán, korlátok, oszlopok javításánál, hídépítéskor a folyó fölött, vagy épp egy épület tetején.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A hegesztő40 órás, normál munkarendben, többnyire többműszakos munkabeosztásban dolgozik. Előfordulhat ritkán, hogy a javítási munkákra a termeléskiesés elkerülése végett este vagy éjszaka kerülhet csak sor. Amennyiben saját vállalkozást vezet, úgy munkaideje rugalmas, de ebben az esetben a túlóra és a hétvégi munkavégzés aránya is megnőhet.

 

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A hegesztő munkavégzése során a környezeti veszélyek részben a munkaeszközökből, részben pedig a munkavégzés helyéből származnak.

Baleseti veszélyt jelenthet:
?     az esés okozta kéz és lábsérülés
?     a villamos eredetű tűz, illetve az eszközök okozta kéz- és lábsérülés, illetve égési sérülés
 
Egészségre ártalmas lehet:
?     az ultraibolya sugárzás, az ívfény szemre gyakorolt káros hatása
?     a levegő szennyeződése (gáz és fémgőzök, füst, porártalom)
?     zaj és hőhatás a gépek és berendezések üzemelése közben
Ezek kiküszöbölésére, illetve csökkentésére nagyon fontos a védőszemüveg, védőmaszk, illetve a megfelelő munkaruházat használata, és egyéb munkavédelmi előírások betartása.
 

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A hegesztő munkája közepesen nehéz fizikai munka, melyet különböző testhelyzetben végez: hajlott, álló testhelyzetben, térdelve, guggolva vagy akár fekve is. Pszichika terhelést jelenthet az azonos munkafázison együtt dolgozó kollegákkal való együttműködés, valamint a munka esetleges monotonitása, a javítások határidejének betartása. A fizikai és pszichikai megterhelések miatt fontos, hogy a szakember munkaidőn túl szánjon időt a pihenésre, a mozgásra.

 

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A hegesztő munkája során sok, akár más területen dolgozó szakemberrel is kapcsolatba kerülhet:

?     anyag- és szerszámraktárossal;
?     lakatosokkal;
?     közvetlen munkatársakkal;
?     csoportvezetőkkel, művezetőkkel, mérnökökkel;
?     kisegítő személyzettel.
 
Amennyiben tűzveszélyes környezetben kell hegesztési munkát végeznie, a Tűzoltóság szakemberével is fel kell vennie a kapcsolatot. Saját vállalkozás vezetése esetén kapcsolatot kell tartania az illetékes hatóságok képviselőivel, cége könyvelőjével.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A hegesztő hazai átlagkeresete bruttó 200.000 Ft, mely az elmúlt években nem mutatott jelentős változást. A munkavállaló életkorától, szakmai gyakorlatától, tapasztalatától, a munkahely magyarországi elhelyezkedésétől, a cég piaci helyzetétől, tulajdonosi körétől – állami vagy magán, hazai vagy külföldi – függően a havi bruttó átlagkereset 160.000-210.000 Ft között mozog ebben a szakmában.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Az a tény, hogy jelenleg igen népszerű a hegesztő, lángvágó szakma, többen szeretnének elhelyezkedni ezen a területen. Rövidtávon valamilyen speciális képességgel, új technológiai ismeretekkel rendelkező kimagasló teljesítményt nyújtani tudó szakemberek számára nyílik könnyebb lehetőség egy-egy vágyott állás betöltésére.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A hegesztő szakma gyakorlásához térbeli gondolkodás, jó kézügyesség, szemmérték, valamint a műszaki rajzok értelmezéséhez a jó rajz-elemző képesség is szükséges. Az ipari fémszakmákban általában nagyobb állóképességre van szükség, mint más területeken, az ülőmunka itt egészen kismértékben jellemző csak – dokumentációkészítés során. Leginkább az alábbi kompetenciákra van szükség ennek a munkakörnek betöltéséhez:

?     Technológiai, műszaki kompetencia, hiszen a technika változik és fejlődik, egyre újabb gépekkel és anyagokkal találkozik a hegesztő, melyek kezelését, használatát rövid időn belül kell elsajátítania;
?     Kézügyesség a hegesztési varratok szilárdsági és esztétikai kialakításához;
?     Figyelem (ezen belül az összpontosítás és koncentráció képessége) elengedhetetlen minőségi munkavégzéshez.
?     Fizikai erőnlét, mert munkája során sok munkadarabot kell emelni, illetve munkáját eltérő testhelyzetekben végezni;
 
A fenti felsoroláson túl a hegesztő, lángvágó szakembernek szüksége van a logikus gondolkodásra a bonyolult feladatoknál a megfelelő műveleti sorrend eldöntéséhez. Valamint, a térbeli gondolkodásra, hogy tervrajzok alapján el tudja képzelni az alkatrészek, szerkezeti elemek végleges formáját és gondolatban el tudja azt helyezni a végleges környezetében.
 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A hegesztő szakmát végzővel szemben támasztott egészségügyi követelmények elsősorban a szakma gyakorlásából adódó körülményekből erednek:

?     ép végtagok;
?     egészséges vér- és keringési rendszer;
?     egészséges légzőszervek;
?     egészséges bőr;
?     jó látás, szemmérték, arányérzék;
?     jó egyensúlyérzék.
 
Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők. Fontos a munkafeladatok egyértelművé tétele, a könnyen érthető kommunikáció. Hallássérülés esetén megfelelő védőfelszereléssel, és speciális eszközök alkalmazásával, egyéni elbírálás szerint van lehetőség a szakma gyakorlására. Fontos a nem verbális kommunikációs csatornák biztosítása, a papír vagy számítógép alapú kommunikáció elősegítése, pl. a munkafeladatok írásban történő kiadása. Szükség van a használt gépek hallássérültek számára való biztonságossá tételére, az akusztikus figyelmeztető jelzések vizuális jelekké – pl. villogó led – történő átalakítására.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A hegesztőnek a reáltárgyakban kell elsősorban otthonosan mozognia, hiszen munkája során műszaki problémák megoldásával fog foglalkozni:

?     testnevelés és sport az erőnlét és a koncentrációképesség miatt
?     technika, életvitel és gyakorlat – a műszaki téren történő, kézügyességet igénylő munka miatt
 
Mindezek mellet a hegesztő és lángvágó szakembernek jeleskednie kell a fizika és a matematika területén a gépek működésének megértéséhez és a számolási műveletekhez.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A hegesztő akkor fogja élvezni a munkájukat, ha általában elmondható róla, hogy szívesen foglalkozik gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével, ehhez szívesen használ szerszámokat, gépeket, és fontos számára, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Fontos továbbá, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhesse munkáját, mert az jelent biztonságot számára. 

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Hegesztő munkájára?

Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (0%)
(0 - 100)
Önálló (100%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Hegesztő (34 521 06)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a hegesztő középfokú szakképesítés megszerzése szükséges.

 
A hegesztő munkakör gyakran betölthető a Bevontelektródás kézi ívhegesztő, a Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő, Gázhegesztő, Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő szakképesítések bármelyikének megszerzését követően is.
A szakma egyes részfeladatainak elsajátításához, értelmi sérültek esetében a „Bevontelektródás kézi ívhegesztő”, hallássérülteknek a „Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő” és „Gázhegesztő” SNI adaptált szakképesítés hozzáférhető.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a hegesztő szakképzést, általános iskolai végzettség, azaz a nyolc osztály elvégzése szükséges.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A hegesztő szakképesítés – iskolai rendszerű szakképzésben – szakiskolában 3 év alatt szerezhető meg. Lehetőség van iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyamon is tanulni, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat. A képzés során 30%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el. Az iskolarendszerű képzésben kötelező az összefüggő szakmai gyakorlat.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés alatt tanult tantárgyak többsége a fémek megmunkálásához, a gépek szereléséhez, működéséhez és hibaelhárításához kapcsolódik

  • Gépészeti alapozó feladatok;
  • Hegesztési alapismeretek;
  • Anyagismeret, anyagvizsgálat;
  • Hegesztési feszültségek, alakváltozások;
  • Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája.
 

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Hegesztőként elsősorban termelő gyárakban, illetve az építőiparban tudnak elhelyezkedni a szakképesítéssel rendelkezők. Ilyen formán a munkáltató lehet hazai kis- és középvállalkozás, vagy akár egy nagyobb nemzetközi cég hazai leányvállalata is.

Hegesztő szakképesítéssel több, mint tíz munkakör tölthető be, amelyek között az átjárás meglehetősen könnyű. Néhány példa: Autogénhegesztő, -vágó, Elektromosív-vágó, Forrasztó, NC-vezérlésű lángvágógép kezelője, Plazmahegesztő, plazmavágó.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

?     www.e-gepesz.hu
?     Benus-Márton: Gázhegesztés. Skandi-Wald Könyvkiadó. 2003.
?     Gáti-Kovács: Ívhegesztés. Műszaki Könyvkiadó. 2013.
?     Lukácsné–Bujnóczki: Munkavédelem a gépész szakmacsoport számára. Műszaki Könyvkiadó. 1990.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
?     www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
?     www.nive.hu – a Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapja: megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
?     www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
?     http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
?     200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: http://www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális
Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Hegesztő végzetségem van, és több mint hat esztendeje dolgozom ezen a helyen a szakmámban. A munkámat nagyon szeretem, mert érdekes kihívás két azonos fém, vagy más anyag összeillesztése. Ezt elmondva egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban jóval bonyolultabb. Az érdekes rész ott kezdődik, amikor megadott műszaki rajz alapján az előzetesen kiválasztott és megmunkált munkadarabokhoz kell kiválasztani a megfelelő hegesztési eljárást. Hogy „működik együtt” a két fém és ha nem igazán „értik meg” egymást, akkor milyen kötőanyagot, milyen technikát érdemes használni. Ehhez már kell a felkészültség, az odafigyelés, hogy ne essen szét az, amit én összehegesztek.” válaszolt kérdésünkre a hegesztőként dolgozó János.
 

További érdekességek

Gondolná, hogy a textilanyag is hegeszthető?

A textilanyagok hegesztése valamilyen textíliából készült alkatrészek oldhatatlan kötéssel történő összeerősítésére szolgál. A hagyományos varrásnál a tű átszúrja a textilanyagot, következésképp abban a varrat mentén apró lyukak keletkeznek. Egyes felhasználási területeken, például vízhatlan vagy vegyszerálló, védőruhák esetében ezért gondoskodni kell arról, hogy ilyen lyukacskák ne keletkezhessenek. Az összeerősítendő alkatrészeket varrás helyett hegesztéssel lehet egymáshoz rögzíteni.

Hallott már a hegesztő robotokról?

Az első robot 1954-ben készült el az USA-ban, de egyáltalán nem övezte nagy érdeklődés a szerkezetet. Az ipari bevezetésnek az adott lendületet, hogy az autóiparban a présöntés kiszolgálására próbaüzembe állították – és mivel nagy sikere volt, így a robotok ipari térhódítása is megkezdődött. A hegesztő robotok manapság precízen és gyorsan végzik el azt a feladatot, amire betanították őket. A kézi hegesztés 45-50 cm/perc sebességéhez képest egy korszerű pályavezérelt robottal 9000 cm/perc is elérhető.

Tudja-e, mi az a kohézió?

Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használják fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik. Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegben megolvasztják és így kötik össze őket, vagy az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag beolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat.

Munkaadók mondták

Vissza az listához