Tartsd velünk az irányt!

Forgácsoló (gépi forgácsoló)

Forgácsoló (gépi forgácsoló)

FEOR:
732300
Foglalkozási terület:
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, mit csinál az, aki CNC gépen dolgozik?

Aki CNC gépen dolgozik, számítógéppel irányított forgácsolási feladatokat végez. Ezen belül előkészül a munkára, ellenőrzi a CNC-gép működőképességét, az olajnyomást a hidraulikus rendszerben, a levegőnyomást, a hűtőfolyadék szintjét, a gépi mérőrendszert, a kenési rendszert, a gép védőrendszerét, a megmunkáló szerszámok, szerszámtartók adatait, a nullpont-tároló tartalmát, a megmunkálás CNC-programját, szükség esetén módosítást végez.
 
Tudja-e, hogyan készül a fegyvercső?
Mint oly sok minden, a fegyverek csöve is forgácsolással készül. A forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról – vagy a fegyvercső esetén a darabból – a felesleges részeket egy arra alkalmas szerszám segítségével, forgács formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tartozik például az esztergakés, a fúrószár vagy a fűrészlap, a határozatlan élű szerszámok közé például a köszörűkorong.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A forgácsoló és a gépi forgácsoló feladata fémből, színesfémből és nemfémes anyagokból különféle - tengely, tárcsa, szekrényes és egyéb - geometriai kialakítású, többnyire gépiparban gyártott termékek alkatrészeinek, részegységeinek forgácsoló gépeken történő gyártása adott műszaki rajz, műhelyrajz alapján.Leírás: A szakkepesites.hu tartalma

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A forgácsoló és a gépi forgácsoló munkája során különféle egyszerű, vagy bonyolult vezérlésű szerszámgépeket - eszterga-, maró-, fúró-, köszörű- és más forgácsoló gépeket - állít be és kezel, a hozzájuk csatlakoztatott szerszámokkal a munkadarabról forgácsot választ le, így alakítva azokat az előírt méretre. Ezen belül a feladatai:

  • Megvizsgáljaés megméri a munkadarabot. Ellenőrzi a befoglaló méreteket, az anyag folytonosságát. Tanulmányozza és értelmezi a munkadarabra vonatkozó információkat. Figyelembe veszi a kialakítást, a tűrésmezőket stb., megállapítja a műveleti sorrendet.
  • Kiválasztja a munkafolyamathoz szükséges forgácsolószerszámot.
  • Rögzíti a munkadarabot és a forgácsolószerszámot a szerszámgépen. Ellenőrzi a helyzetüket és a rögzítésüket. Beállítja a megmunkálás paramétereit.
  • Elindítja a szerszámgépet és elvégezteti vele a forgácsolás műveletét. A folyamat közben ellenőrzi a forgács eltávolítását és a hűtőfolyadék mennyiségét.
  • Ellenőrziaz elkészült munkadarabot. Mérőműszerrel, és/vagy idomszerrel ellenőrzi a darab méreteit.
  • Megélezia kopott élű forgácsolószerszámot. Kézzel, vagy készülék segítségével megköszörüli a kopott éleket.
  • Adminisztrációt vezet. Elvégzi a munkadarabhoz kapcsolódó, minőségbiztosítást szolgáló adminisztrációt, kitölti a munkadarab kísérőlapját.
  • Betartjaés betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A forgácsolók sokféle forgácsoló géppel dolgozhatnak, melyeken a megmunkáló szerszám egyenes irányú vagy forgó mozgást végez, esetleg a kettő kombinációját – előbbire példa az eszterga, míg utóbbira például a maró. Ilyen forgácsoló gép például:

  • daraboló gép;
  • esztergapad;
  • marógép;
  • fúrógép;
  • haránt- és hosszgyalugép;
  • CNC forgácsoló gép.
A forgácsolók különböző alapanyagból készült munkadarabokkal dolgoznak. Ilyen alapanyag lehet például a fém - vas, réz, alumínium stb.-, a műanyag, a fa, a kő. A megmunkálás során különböző kenő- és hűtőfolyadékokat használnak fel.

Hol végzi a munkáját?

A forgácsolók munkájukat általában zárt műhelyben, állandó munkahelyen végzik, de nagyobb munkadarabok esetén előfordulhat, hogy az összeszerelés helyén, akár szabadban is kell munkát végeznie. A forgácsoló egyedül és önállóan dolgozik többnyire egy adott típusú gépen, géppel.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A forgácsolók munkaideje gyakorlatilag megfelel a normál 40 órás munkaidőnek, bár esetenként túlórák előfordulhatnak. Gépektől függően fokozatosan térnek át a kétműszakos munkarendre, a jobb gépkihasználás érdekében.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A gépi forgácsoló munkavégzése a következő ártalmakkal, veszélyekkel járhat:

  • a forgácsolók zárt térben, zajos környezetben dolgoznak, forgó alkatrészek közelében, állva, ezek a körülmények károsan befolyásolják a dolgozó hallását, terhelik lábait;
  • a felhasznált segédanyagok allergiás reakciót válthatnak ki;
  • a forgó alkatrészek állandó baleseti veszélyt jelentenek;
  • a forró, szétrepülő forgácsok szem és égési sérülést okozhatnak;
  • a forgácsolás során keletkező finom por a tüdőt támadhatja meg.
Ezek a veszélyek a munka- és balesetvédelmi szabályok betartásával, a védőeszközök, maszk, védőszemüveg használatával semlegesíthetők, minimalizálhatóak.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A forgácsoló szakma közepesen nehéz, műhelyben vagy üzemben végzett fizikai munka. A fizikai megterhelést a folyamatos álló helyzetben történő munkavégzés okozza, amelyhez hozzájárul esetenként a nehéz munkadarabok mozgatása. A hosszú állás a satu vagy a marógép mellett statikus panaszokhoz, vagy visszér problémákhoz vezethet.

A pontos munkavégzési igény miatt a tevékenységet a szellemi terhelés is jellemezheti.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A forgácsolók munkájuk során kapcsolatba kerülnek a kollégákkal, a mérnökökkel. Együtt dolgoznak még:

  • segédmunkásokkal;
  • tanulókkal;
  • a tulajdonossal;
  • az üzemvezetővel;
  • anyagszállítókkal;
  • raktárosokkal és egyéb szakemberekkel;
Kis műhely esetén közvetlenül tartja a kapcsolatot a megrendelőkkel is;, és amennyiben saját vállalkozását vezeti, ő tartja a kapcsolatot könyvelőjével és az illetékes hatóságok képviselőivel is.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A forgácsolók átlagkeresete havi bruttó225.000 Ft, amivel az átlagosan fizető szakmák közé sorolódik. Országos viszonylatban keresete havi 180.000–240.000 Ft között mozog, ami függ a munkahely magyarországi elhelyezkedésétől, a cég piaci helyzetétől, és természetesen függ a munkavállaló szakmai gyakorlatától és életkorától is. A bérek tekintetében az elmúlt években nem mutatkozik változás.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A forgácsoló szakmában a munkát keresők száma nem kiemelkedő, az állásvesztés esélye csekély, ami arra utal, hogy a szakmában beállt egy keresleti-kínálati egyensúly. Akik ebben a szakmában kívánnak elhelyezkedni, jó, ha közvetlenül keresnek kapcsolatot a munkáltatókkal, mivel az új álláshelyek száma nem mutatott jelentős emelkedést az elmúlt években, így a személyes ismeretség előnyt jelenthet. Egy-egy nagyobb hazai beruházás időről-időre jelentősen megnövelheti a szakemberek iránti igényt.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A forgácsoló főbb képességei közül ki kell emelni a figyelemkoncentrációt, a precizitást, hiszen minimális eltérések is komoly problémát okozhatnak a munkája során készített termékek alkalmazásakor. Fontos még a körültekintés, elővigyázatosság, hiszen gyorsan mozgó gépek mellett dolgozik, melyek folyamatos veszélyforrást jelentenek.

  • Figyelem, amivel képes kizárni, vagy mérsékelni a munkavégzést befolyásoló külső és belső hatásokat, hosszan és állandó szinten tudja tartani a munkára irányuló figyelmet.
  • Pontosság, ami ebben a szakmában elengedhetetlen, mert itt a milliméter ezredrészében adják meg az elméleti mérettől megengedhető eltérést.
  • Kézügyesség, amivel képes az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokat igénylő feladatok ellátására. Képes a kéz- és csuklómozdulatok koordinálására, precíz kivitelezésére.
  • Térbeli gondolkodás, ami szükséges a bonyolult műszaki rajzok megértéséhez, a síkbeli ábrák térbeli elképzeléséhez. Képes a tárgyakat, geometriai formákat két- vagy háromdimenziós térben elképzelni és képzeletben mozgatni.
  • Fizikai erőnlét, hogy a terhelhető izomzatot igénylő műveleteket el tudja végezni.
  • Felelősségtudat, mert munkájával milliós értékeket hozhat létre, hosszú időre maradandót alkot.
    • Számolási képesség.
  • Konfliktuskezelés, stressz-tűrés, annak érdekében, hogy a munka során zavartalan legyen az együttműködés, akár a más szakmabeliekkel, akár a megrendelővel és elviselje a munkájával járó esetleges monotonitást.
  • Önállóság.
  • Számítástechnikai ismeretek, amelyek a CNC forgácsoló gépek kezeléséhez szükségesek.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A forgácsolók számára a munkavégzés közepesen nehéz vagy nehéz fizikai igénybevétellel járhat, miközben szükséges a folyamatos figyelem. E munka elvégzése érdekében:

  • erős fizikum;
  • ép végtagok;
  • ép vér- és keringési rendszer;
  • jó látásélesség és pontos térlátás szükséges.
A szakma gyakorlásához audiológiai vizsgálat szükséges, de megfelelő védőfelszereléssel, és speciális eszközök alkalmazásával egyéni elbírálás szerint, halláscsökkenés esetén is gyakorolható.
Fontos a nem verbális kommunikációs csatornák biztosítása, a papír vagy számítógép alapú kommunikáció elősegítése, pl. a munkafeladatok írásban történő kiadása.
Szükség van a használt gépek hallássérültek számára való biztonságossá tételére, az akusztikus helyett vizuális figyelmeztető jelzések, pl. fényjelzés használatára, valamint vibrációs funkcióval ellátott speciális eszközök beszerzésére.
 

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A forgácsolónak a reál tantárgyakban kell otthonosan mozognia, és elengedhetetlen, hogy érdekelje a technika világa, fontos hogy biztos legyen a kézügyessége:

  • technika, életvitel és gyakorlat;
  • természettudományi gyakorlatok.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Ebben a szakmában dolgozó emberek akkor fogják élvezni a munkájukat, ha általában elmondható róluk, hogy szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével, ehhez szívesen használnak szerszámokat, gépeket, és fontos számukra, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Fontos továbbá, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat, mert az jelent biztonságot számukra. 

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Forgácsoló (gépi forgácsoló) munkájára?

Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (90%)
(90 - 10)
Irányító (10%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Gépi forgácsoló (34 521 03)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Gépi forgácsoló középfokú szakképesítés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Ahhoz, hogy valaki elkezdhesse a Gépi forgácsoló szakképzést, alapfokú végzettség, azaz a nyolc általános iskolai osztály elvégzése szükséges.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A gépi forgácsoló szakképzés iskolarendszeren belül 3 éves képzés, míg tanfolyami keretek között 960-1440 óraszám alatt végezhető el. Mindkét esetben az elmélet és a gyakorlat aránya 30 -70%. Iskolarendszerű képzésben kötelező szakmai gyakorlat elvégzése is előírt.

 

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A gépi forgácsoló képzés alatt tanult tantárgyak többsége a fémek megmunkálásához, a gépek szereléséhez, működéséhez és hibaelhárításához kapcsolódik:

  • gépészeti alapozó feladatok;
  • gépészeti mérések;
  • szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat;
  • roncsolásos és roncsolás-mentes anyagvizsgálatok;
  • esztergálás elmélete;
  • köszörülés elmélete.
Néhány tantárgy kevésbé szorosan kapcsolódik a szakmához és általánosan is alkalmazható ismeretekkel bővíti a tanulók látókörét, például Foglalkoztatás, Munkahelyi egészség és biztonság.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Gépi forgácsoló szakképesítéssel többek között az alábbi munkakörök tölthetők be:

  • forgácsoló;
  • esztergályos;
  • marós;
  • szikraforgácsoló;
  • NC, CNC gépkezelő.
Amennyiben a szakképesítés megszerzését követően további ismeretek megszerzése is cél, lehetőség van a CNC gépkezelő (OKJ 35 521 01) szakképesítés-ráépülés elvégzésére.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • Ambrusné–Árva–Nagy: Forgácsoló eljárások. Műszaki kiadó. 1999.
  • Lukácsné–Lelik–Bujnóczki: Munkavédelem a gépész szakmacsoport számára. Műszaki kiadó. 2009.
  • Dudás–Valázsik: Szakmai ismeret az esztergályos szakma számára. Műszaki kiadó. 2000.
  • Irons: Faesztergálás. Cser kiadó. 2006.
  • http://www.gyartastrend.hu
  • http://www.epgeplap.hu
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (http://www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu- a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu– az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Vasas família vagyunk, már a nagyapám is ezt csinálta, apám meg folytatta. Ő egy kis cégnél, mint esztergályos dolgozott, így sose volt gond, amikor bementem hozzá. Mindig is izgatott a látvány, amikor az esztergakés hozzáér a forgó fémhez és legöndörödik róla a forgács. Megkedveltem a látványt és a precizitást, mert ez a kettő a legélvezetesebb szerintem ebben a szakmában. Amikor kiveszem a gépből a fényes munkadarabot és megmérve kiderül, hogy századmilliméterre stimmel, na, az az igazi!” - mondta nekünk P. József, esztergályos.

További érdekességek

Ön szerint, mi az a faesztergálás?

A fa, csont, szaru, borostyánkő esztergályozása ősidők óta nagy kézügyességet igénylő és sok szakmai kihívással járó önálló szakma. Az első forgástesteket nagy valószínűséggel Egyiptomban, készítették. Ezt az esztergályozási formát később felváltotta a lábpedálos-himbás meghajtó szerkezetű favázas esztergapad. Leonardo da Vinci találmányának köszönhetően lehetővé vált a munkadarab egyirányú forgatása. Ma már műhelytől, feladattól függően a faeszterga gépeknek az ipari gyártású általános faesztergától az idom- és automatikus másoló esztergagépig sokféle típusát használják.

Ön szerint, mire jó a szerszámgép?

A szerszámgép olyan motorral hajtott gép, melyet általában fém alkatrészek forgácsolással történő megmunkálására használnak. Tágabb értelemben minden gépi hajtású megmunkáló eszköz neve szerszámgép, mely forgácsolással vagy forgácsolás nélküli eljárással alakítja ki a fémből, műanyagból, fából, esetleg kőből a kívánt darabot. Ma a szerszámgépek gépi hajtással működnek, de elődeiket gyakran vízi, vagy emberi erővel mozgatták. A történészek azt tartják, hogy modern szerszámgépekről attól kezdve lehet beszélni, amikor az emberi erőt felváltotta a gépi meghajtás.

Tudja-e, hogyan készülnek az ágyúcsövek?

Öntés, kovácsolás után a lágyított hengert átviszik az esztergályos műhelybe, ahol megkapja a kívánt méreteket és a megfelelő formát, - csak itt a cső még henger, mivel nincsen kifúrva. Ez a fúrás a gyártás egyik legnehezebb része. A fúró gyűrűt váj a hengerbe úgy, hogy a gyűrű magja – mint hosszú acélrúd – egy darabban kerül ki a lyukból. Ez után következik a legfontosabb munka – az ágyúcső belsejének csavarmenetű, vonalas kivájása – azaz a huzagolás. 1620-ban készítették az első csavart huzagolást, ami az óta is a lövedékek forgó mozgását, stabil röppályáját biztosítja.

Tudja-e, milyen párna a légpárna?

Két egymáson mozgó felület közé a kopás és a mozgatáshoz szükséges erő csökkentése céljából kenőanyagot kell juttatni. Ha a felületek síkok, és közéjük nagy nyomással levegőt juttatunk, akkor a két felület szétválik, és a mozgatás – kopás nélkül – minimális erővel végrehajtható. Ezt találta fel Pál József, aki 1956-ban nyújtotta be a légpárnás köszörűről szóló találmányát a Magyar Szabadalmi Hivatalba. Pál József ezért a találmányáért Kossuth Díjat kapott. 

Munkaadók mondták

Vissza az listához