Tartsd velünk az irányt!

Mentőápoló

Mentőápoló

FEOR:
331119
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Mit gondol, miért szirénázik a mentő akár éjszaka, az üres úton is?

A mentőutó szirénájának használatánál szigorú szabályokhoz igazodva kell eljárnia a személyzetnek. A KRESZ előírja, hogy a megkülönböztető jelzését minden esetben használnia kell, amikor sürgős esethez vonul ki, vagy a kórházba szállítja, hiszen így rövidíthető le leginkább az utazással töltött idő. Az éjszaka folyamán, az esetlegesen kihalt utcákon is kötelező szirénáznia, hiszen bármikor kiléphet elé egy gyalogos vagy kihajthat elé egy autó, és ilyen esetben akár súlyos baleset is történhet.
 
Ön szerint hány fajta hordágy létezik?
A mentősök munkájuk során gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy a sérültet vagy a beteget hordágyon kell szállítaniuk. A különböző esetekre különböző hordágyak léteznek. A mentőautóban jellemzően összecsukható hordágyakkal dolgoznak, hiszen így lehet a mentőt legjobban kihasználni. Abban az esetben, ha nincs komolyan sérülés, vászon mentőhordágyat is alkalmazhatnak a szakemberek. Súlyosabb töréseknél, valamint égési sérüléseknél vákuumos matracot, gerincsérüléseknél lapáthordágyat használnak.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A mentőápoló a sürgősségi betegellátásban végzi nagy felelősséggel járó munkáját. A sérültek mentésében, szállításában és ellátásában egyaránt kulcsszerepet vállal, a csapat tagjaként és önállóan egyaránt. Munkáját mentőtiszt és orvos irányításával egyaránt végezheti. Szükség esetén biztosítja a baleseti helyszínt, életmentést hajt végre, betegmegfigyelést és betegvizsgálatot végez. A beteg vagy sérült feltalálási helyén és a mentőkocsiban egyaránt végezheti szerteágazó feladatait.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A mentőápolónak sok különböző feladatot kell elvégeznie, és ehhez széleskörű szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie. Szükség esetén újraéleszti a beteget, infúziót köt be neki, valamint elvégzi a szükséges beavatkozásokat és vizsgálatokat. A mentőápoló munkája hatalmas felelősséggel jár, mert mindvégig betegekkel dolgozik, és felel életükért. A következő feladatokat, tevékenységeket végzi:

  • Kivonul a beteg vagy sérült személyhez. Ezt megelőzően készenlétben várja a hívást a mentőtiszttel és a mentőkocsi vezetőjével együtt.
  • Biztosítja a baleseti helyszínt. Ezzel – például balesetek alkalmával – elkerüli a további személyi sérüléseket.
  • A helyszínre érkezést követően felméri a beteg vagy sérült állapotát. Ha úgy ítéli meg, jelzi a központnak, hogy több mentőkocsira lesz szükség.
  • Az eset jellegének szem előtt tartásával megvizsgálja a sérültet, ezt követően pedig szakszerűen és biztonságosan ellátja. Stabilizálja állapotát, megkezdi gyógykezelését, szükség esetén életmentő beavatkozást hajt végre, vagy akár szülést vezet le.
  • Beszállítja a beteget a kórházba. Minden esetben a külső utasításnak megfelelő egészségügyi intézménybe szállítja, út közben pedig tovább javítja, stabilizálja állapotát.
  • Állandó kapcsolatban marad mind a mentőegység tagjaival, mind pedig az eset jellege által igényelt külső szakmai szervekkel. Követi a mentőtiszt utasításait, szükség esetén pedig rádión keresztül segítséget kér.
  • Készenléti ügyeleti szolgálatot lát el. Alkalmanként a központba érkező hívásokat is fogadja.
  • Részt vesz a mentőszolgálat által biztosított mozgóőrségeken. Ilyenek lehetnek például egyes sport- és kulturális események.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A mentőápoló által használt eszközök elsősorban a beteg állapotának rosszabbodásának megakadályozásában nyújtanak segítséget, valamint ezek segítségével végzi el a páciensen a különböző vizsgálatokat és beavatkozásokat. Használt eszközei például:

  • vákuummatrac;
  • hordágy;
  • fonendoszkóp;
  • elsősegélynyújtás eszközei: vérnyomásmérő, nyakrögzítő, stb.;
  • ápolás, gondozás eszközei: lázmérő, infúzió, olló, csipesz, fecskendő, katéter, takaró, stb.;
  • mentéstechnikai eszközök: defibrillátor, izolációs takaró, lélegeztető stb.
Mindezek mellett a mentőápoló egyik legfontosabb munkaeszköze a mentőkocsi, amelynek mindig hiánytalanul felszereltnek és megfelelő műszaki állapotúnak kell lennie ahhoz, hogy a szakember munkáját problémamentesen végezhesse. A központtal valamint csapatának többi tagjával rádión keresztül kommunikál. Anyagok terén a mentőápoló többek között gyógyszereket, kötszereket, egyéb textileket használ a betegek kényelmének biztosítására, fémet és gipszet pedig a baleseti sérülések ellátására.

Hol végzi a munkáját?

A mentőápoló munkaidejének jelentős részében a mentőállomáson tartózkodik, ahol készenléti ügyeleti feladatokat lát el. Amint megkapja a hívást, a mentőkocsiban útnak indul a beteg vagy a sérült ellátásának helyszínére. Ez zárt és nyitott helyen egyaránt történhet. Ide megérkezve első feladata minden esetben a baleset helyszínének felmérése, a sérültek számának megállapítása. A beteg kórházba szállítása során végig a mentőkocsiban tartózkodik, és a beteg állapotának fenntartásáért, vagy javításáért felel.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A mentőápoló feladatait jellemzően váltakozó munkarendben végzi. Általában 8-12 órás műszakokban dolgozik, így alkalmanként több műszakban is kell munkát végeznie. Mivel valakinek mindig készenléti ügyeleti szolgálatot kell teljesítenie, ezért hétvégéken és ünnepnapokon éppúgy dolgozhat, mint hétközi munkanapokon. Az éjszakai munkavégzés is gyakori lehet ebben a szakmában.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Munkája során a mentőápolónak a következő egészségre ártalmas tényezőkkel és veszélyforrásokkal kell számolnia:

  • a súlyos betegekkel és sérültekkel való foglalkozás fokozott érzelmi megterhelést okozhat;
  • a fertőző betegek szállítása során komoly fertőzésveszélynek lehet kitéve;
  • a betegekhez és sérültekhez való kiszállás során a rossz útviszonyok, valamint a gyorshajtás baleseti veszélyforrásokat rejthet.
Munkája során minden esetben pontosan tartania kell magát a balesetvédelmi és egészségügyi előírásokhoz, hiszen ez elengedhetetlen nagy felelősséggel járó munkája végzéséhez.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A mentőápoló közepesen nehéz, valamint néhány esetben nehéz fizikai munkát végez. Az elsősegélynyújtás bizonyos folyamatainak elvégzése, mint például a szívmasszázs nyújtása vagy a szájból-szájba lélegeztetés fokozott fizikai erőkifejtést igényelhet. Mivel az ügyeleti szolgálat teljesítése során folyamatosan ébernek kell lennie, ezért a megfelelő állóképesség és teherbírás is nagyon fontos ebben a szakmában. A beteg mozgatása, valamint a különféle vizsgálatok és beavatkozások elvégzése is komoly fizikai igénybevétellel járhat. Pszichikai megterhelést jelenthet:

  • gyors reagálás szüksége a váratlan helyzetekben;
  • felelősségteljes, mások életét befolyásoló döntések meghozatala;
  • szenvedő, vagy reménytelen helyzetben lévő betegekkel és családtagjaikkal való találkozás.
Mivel a mentőápoló munkája fokozott fizikai és pszichikai megterheléssel egyaránt jár, így ebben a szakmában különösen fontos, hogy a szakember elegendő időt szánjon a pihenésre és a feltöltődésre.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A mentőápoló feladatait csapata tagjaival végzi, így nagyon fontos, hogy jó kapcsolatot tudjon velük kialakítani, az eredményes közös munka érdekében. Az ellátandó beteg vagy sérült emberekkel is gyakran találkozik, valamint adott esetben családtagjaikkal is. A hívást a központ diszpécserétől kapja, akivel munkavégzés közben is állandó kapcsolatban marad. Utasításait a mentőtiszttől, illetve orvostól kapja, a történésekről nekik tesz jelentést. A beteg kórházba szállítását követően gyakran konzultál:

  • orvosokkal;
  • műtősökkel;
  • ápolókkal.
Amennyiben a baleseti helyszín, illetve a baleset körülményei megkívánják, kapcsolatba kerülhet a rendőrség, vagy akár a katasztrófavédelem képviselőivel is.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Hazánkban a mentőápolók bruttó havi átlagos keresete 190.000 Ft körül alakul, ami az elmúlt évek adatai alapján enyhe növekedést mutat. Mivel az állami egészségügyi dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint kerül kiszámításra, így a mentőápolók keresete az életkortól, munkatapasztalattól függ elsősorban. További befolyásoló tényező lehet, hogy a szakember az állami vagy a magánszektorban helyezkedik-e el. A statisztikai adatok alapján, a fenti szempontokat figyelembe véve a mentőápolók havi átlagkeresete hazánkban 180.000 és 200.000 Ft között mozog.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés adatait figyelembe véve a mentőápolók iránt mutatkozó kereslet hazánkban enyhe növekedést fog mutatni. Az ebben a szakmában elhelyezkedni kívánók kilátásai várhatóan tovább bővülnek majd, hiszen ebben az ebben a szakmában tevékenykedők száma a jövőben csökkenhet. A mentőápolók létszámára várhatóan hatással lesznek az egészségügyben bekövetkező változások. Ebben a szakmában az elhelyezkedésre elsősorban az állami szféra adhat lehetőséget, azonban magán mentőszolgálatoknál is fellelhetőek betöltetlen mentőápolói munkahelyek.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A mentőápolónak munkája hatékony és biztonságos végzéséhez – a szakmai ismereteken túl – nagyon fontos bizonyos képességek és készségek birtokában lennie:

  • Felelősségtudat, mert a gyakran emberek életét befolyásoló döntéseit megfelelő körültekintéssel kell meghoznia;
  • Csapatmunka, mert munkájának minden folyamatát másokkal együttmüküdve végzi;
  • Figyelem, hogy minden beteg és sérült az őt megillető odafigyelésben részesüljön, hiszen egy-egy figyelmetlenséggel a betegeknek okozhat komolyabb ellátásbeli kárt;
  • Probléma megoldási képesség, a hirtelen felmerülő helyzetek és komplikációk kezeléséhez;
  • Konfliktuskezelés, stressztűrés,  hogy a súlyos sérülést szenvedett emberekkel, valamint az esetlegesen ön- és közveszélyes betegekkel való találkozásokat helyesn kezelje;
  • Kommunkikációs képesség, a betegekkel, sérültekkel, családtagjaikkal, valamint munkatársaival való erdményes kapcsolattartás végett (megértés, mondandója megértetése).
Mindezek mellett a mentőápolónak megfelelő fizikai kondícióban kell lennie, hogy a betegszállítást, a betegellátás helyszínén felmerülő feladatait, valamint az ügyeletet el tudja látni. A különböző ellátást igénylő páciensek számára a legmegfelelőbb beavatkozást kell kiválasztania, így jó hasznát veheti a logikus gondolkodásnak is.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A mentőápolónak feladatai végzése során szerteágazó feladatokat kell elvégeznie, miközben folyamatosan együttműködik csapata tagjaival, így az ehhez a szakmához szükséges egészségügyi elvárások:

  • jó állóképesség – az ügyeleti szolgálatok és a több műszakos munkavégzés teljesítéséhez;
  • ép látás és hallás – a betegek és a sérültek állapotának felméréséhez és a kommunikációhoz;
  • ép végtagok – a különböző vizsgálatok és beavatkozások elvégzéséhez.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A mentőápolónak, ha jó szakemberré szeretne válni, elsősorban természettudomány területén szükséges jó eredményeket elérnie. Az alábbi tárgyakban való jártasság segítheti munkáját:

  • biológia-egészségtan – hiszen alaposan ismernie kell az emberi testet;
  • kémia – gyógyszerek élettani hatásainak ismeretéhez;
  • természettudományi gyakorlatok – az egészségügyhöz szükséges gyakorlatias tudást adja meg.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A mentőápoló szakmát gyakorló számára akkor jelent örömet a munka, hogyha fontosnak tartja, hogy mások számára hasznos, segítő tevékenységet végezzen. Érdeklődik mások problémái iránt, beszélgetést kezdeményez, meghallgatja őket, valamint szívesen segít azok megoldásában is. Kedveli az olyan munkát, melynek során pontosan ismeri felelősségének határait, és amelyet jól bevált módszerek alapján, logikus megoldásokat alkalmazva végezhet. Nem jelent számára problémát a szabályoknak és a határidőknek való megfelelés.

  • Megvalósító
  • Közösségi

Mi jellemző a Mentőápoló munkájára?

Személyközpontú (100%)
(100 - 0)
Tárgyias (0%)
Csoportos (50%)
(50 - 50)
Önálló (50%)
Kültéri helyszínen (60%)
(60 - 40)
Beltéri helyszínen (40%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Mentőápoló (55 723 11)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Mentőápoló emeltszintű szakképesítés-ráépülés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség. Az iskolai előképzettségen kívül szakmai előképzettségre (Gyakorló mentőápoló OKJ 52 723 03) is szükség van, valamint iskolarendszeren kívüli képzés esetén 1 év kivonuló gyakorlatra. A képzést megelőzően a jelentkezőnek egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kell megfelelnie.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Mentőápoló szakképesítés iskolai rendszerben, Egészségügyi ágazati szakközépiskolában az érettségi után 0,5 év alatt szerezhető meg. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között is megszerezhető, ebben az esetben az óraszáma 360-440 óra között változhat.

A képzés során 40%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 60%-át gyakorlati munkahelyen (például: sürgősségi osztályon, intenzív osztályon) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyrészt Szakápolástani ismeretek, másrészt Mentésszervezési és oktatási feladatok elsajátítására irányulnak. Főbb tantárgyak:

  • Praehospitalis és intrahospitalis ellátás;
  • Aneszteziológia és intenzív terápia;
  • Sebészeti beavatkozások;
  • Szakápolástani gyakorlatok;
  • Mentésirányítás;
  • Kommunikáció;
  • Szakmódszertan;
  • Mentésszervezési gyakorlatok.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A mentőápoló a sürgősségi betegellátás területén elsősorban esetkocsin, rohamkocsin, mentőorvosos mentőtiszti kocsin, sürgősségi osztályon tevékenykedik, team tagjaként (orvos vagy mentőtiszt irányításával) vesz részt a betegek mentésében és sürgősségi ellátásában. Végzettségével Mentőápoló munkakört tölthet be.

Az Egészségügy ágazati szakközépiskolában megszerzett ismeretek további elmélyítésére, és felsőfokú végzettség megszerzésére a felsőoktatási intézmények nyújtanak lehetőséget.  Egészségügyi felsőfokú végzettséget egyetemek egészségtudományi karán lehet szerezni.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • Klenk-Sípos, Szilvási: 90 nap a mentők közt. Wellprint. 2013.
  • Kovács: A mentés. Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete.
  • Debrődi: A magyarországi mentésügy története. Magyar Oxyologiai Társaság. 2012.
  • Magyar Mentésügy. Ifjúsági Lapkiadó. – a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság hivatalos negyedévi szakfolyóirata.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja:foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Ilona, aki 6 éve dolgozik mentőápolóként, így mesélt munkájáról: „A mentőápolói munka nagyon komoly elhivatottságot követel. Az ügyeletek alkalmával, különösen éjszakánként nagyon fárasztó tud lenni a folyamatos készenlétben való várakozás, azonban ha a hívás befut, a maximumot kell nyújtanunk. Balesetek alkalmával a traumás sérültek kezelése is rendkívül megerőltető tud lenni, és ez hatványozottan igaz a tömegbalesetekre. Egy-egy nagyobb baleset esetén hatalmas odafigyelést kíván a sok sérült ellátása, annak ellenére, hogy az ilyen esetekhez jellemzően több mentőkocsi érkezik. Bár kétségtelenül vannak hátulütői ennek a munkának, nekem mindennél többet jelent, hogy másokon segíthetek, ezért csinálom szívesen.”

További érdekességek

Ön szerint hány fajta kötést használnak a mentősök?

A mentősök szakmájának alapvető célja a sérültek ellátása, valamint állapotuk stabilizálása a kórházba szállítás során. A különböző sérülésekre a szakember különböző kötéseket helyezhet, azok típusától függően. Az erősen vérző beteg sérült testrészére jellemzően nyomókötést helyeznek, a vérzés csillapításának érdekében. Az égési sérülést szenvedett testrészeket laza fedőkötéssel takarják be, így előzve meg az elfertőződést. Szorítókötést a mentősök is csak abban az esetben alkalmaznak, ha más lehetőség nem vezet eredményre.

Tudja-e, ki tette kötelezővé a gumikesztyű és maszk használatát az egészségügyben?

Hültl Hümér magyar sebész volt, aki a modern sebészet számos eszközét és technikáját bevezette hazánkban. Hazánkban ő vezette be a gumikesztyű és a maszk használatát is, majd később ezt műtétek alkalmával kötelezővé is tette. A bőr felszínének jódtinktúrás ecsetelését, lemosását elsőként alkalmazta fertőtlenítés céljából, ezzel jelentősen csökkentette a beavatkozások kockázatát. Az általa bevezetett módszerek és eszközök közül ma is sokat használnak az egészségügyi dolgozók, mint például a mentősök is.

Hallott már Kresz Gézáról?

Kresz Géza 19. századi magyar orvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület atyja volt. 1871-ben szerzett orvosi diplomát a pesti egyetemen, majd tisztiorvosként dolgozott a Belvárosban. 1887. május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, amelynek igazgatója is volt. Az 1892-es kolerajárvány felszámolásában kulcsszerepe volt a Mentőegyesületnek. Ugyanebben az évben mentőmúzeum létrehozását javasolta. Emlékét utca, emléktábla, sőt, a Mentőmúzeum is őrzi.

Mit gondol, melyik nép rendelkezett az ókor során a legfejlettebb egészségüggyel?

Az ókori Egyiptom orvosai – elsősorban a mumifikálás gyakorlatának évezredes hagyományának köszönhetően – rendkívül pontosan ismerték az emberi testet, így náluk fejlődhetett leginkább többek közt a gyógyszerészet tudománya is. Kr. e. 3000 és 2000 között már kb. 700 fajta gyógyszert ismertek, melyek segítségével jól kiegészíthették az orvoslást és annak hatékonyságát. Az általuk használt gyógyszerek mintegy 70%-a még a 20. században is használatban volt, sőt, többet ma is gyártanak.

Munkaadók mondták

Vissza az listához