Tartsd velünk az irányt!

Épületgépész-technikus

Épületgépész-technikus

FEOR:
311606
Foglalkozási terület:
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Ön szerint mi tartozik az épületgépészet tevékenységi körébe?

Az épületgépészet az épületben futó csőhálózatokkal és azokhoz tartozó berendezések működésével kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Az épületgépészet tevékenységi körébe tartozik a fűtési rendszerek, vízhálózat, csatornarendszer, gázellátás, szellőzés és hűtéstechnika tervezése, telepítése, szerelése, felújítása, karbantartása, javítása.
 
Ismer alternatív fűtési lehetőségeket?
A környezettudatosság és takarékosság jegyében ma már egyre többen nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások használatára. Egyre több passzívház épül, ahol a ház energiatakarékos kialakításának köszönhetően a fűtéshez szükséges energiát szinte teljesen fedezni tudja a napenergia, és a házban használt berendezésekből kibocsátott hő. A „hagyományos” épületekben is lehetőség van alternatív fűtés kialakítására. Megoldás lehet a vegyes tüzelésű-, pellet-, vagy multipellet kazán, napkollektor vagy hőszivattyú használata, valamint a napcsapdákkal összegyűjtött hő tárolása is.

Foglalkozás jellemzői

Az épületgépész technikus épületgépészeti rendszerekkel kapcsolatos tervezési és kivitelezési tevékenységet végez. Fő szakterülete a gáz- és fűtésrendszerek, víz-, és csatornahálózatok, valamint klímarendszerek és ezek berendezéseinek kezelése. Feladatai közé tartozik a telepítéshez szükséges tervek elkészítése, véleményezése, illetve a telepítési, szerelési, karbantartási, javítási, korszerűsítési munkák szervezése, felügyelete. Sokszor ő maga is aktívan részt vesz a szerelési munkálatokban. A technikai és szervezési feladatok mellett, részt vesz a gáz- és fűtésrendszerek engedélyeztetési folyamatában, kapcsolatot tart a hatóságokkal. Dolgozhat alkalmazottként vagy vezetheti saját vállalkozását is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az épületgépész technikus fő feladata az épületgépészeti rendszerek telepítésének előkészítése, telepítése, beüzemelése, karbantartása, javítása, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek szervezése, illetve irányítása. Tevékenysége során a következő részfeladatok elvégzéséért felelős:

  • Tervet készít. A megrendelő igényeinek és a helyszíni adottságoknak megfelelően megtervezi az épületgépészeti rendszereket, vagy a már meglévő terveket megvizsgálja és véleményezi, szükség esetén módosítja, kiegészíti azokat. Ehhez helyszíni méréseket végez, terveket vizsgál.
  • Ajánlatot készít. A tervek alapján ajánlatot készít a megrendelőnek az alkalmazandó technológiáról, szükséges anyagokról, berendezésekről, a munkához szükséges időről és munkaerő igényről. Kiszámítja ezek költségeit.
  • Beszerzi a szükséges alapanyagokat. Gondoskodik róla, hogy a munkához megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag és eszköz álljon rendelkezésre. Ehhez kapcsolatot tart a beszállítókkal, kereskedőkkel.
  • Megszervezi a munkát, ellenőrzi a munkafolyamatot, munkatársait. Gondoskodik a munka elvégzéséhez szükséges szakemberekről, tájékoztatja őket a munka menetéről, és egyéb tudnivalókról. Megbizonyosodik róla, hogy a telepítési, üzembe helyezési, javítási, karbantartási folyamat a tervek szerint halad. Ellenőrzi a berendezések működését, a szakmunkások munkavégzését. Szükség esetén ő maga is részt vesz a munkálatokban.
  • Ellenőrzi a munka minőségét. A minőség ellenőrzéshez méréseket végez, lefolytatja a próbaüzemet. Az esetleges hibákat kijavítja.
  • Kapcsolatot tart a hatóságokkal. Az építési és egyéb szakhatóságok felé benyújtja a szükséges dokumentációt, szervezi az engedélyeztetési folyamatot, és a helyszíni ellenőrzéseket.
  • Adminisztrációs feladatokat végez. Kezeli a kivitelezési terveket, kitölti az üzembe helyezéshez és karbantartáshoz szükséges formanyomtatványokat, munkanaplót vezet.
Saját vállalkozás vezetése esetén munkájához tartozik a vállalkozás szabályos üzletmenetét biztosító pénzügyi és adminisztratív feladatok ellátása is, pl. könyvelővel tartani a kapcsolatot.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az épületgépész technikus munkája során sokféle eszközt, berendezést használ a magas színvonalú munka elvégzése érdekében, többek között:

  • szerszámok, kéziszerszámok: fűrész, véső, szorító;
  • hegesztőszerszámok, forrasztáshoz használt anyagok;
  • bilincsek, függesztők, konzolok;
  • kézi és gépi megmunkáló eszközök: csőhajlító, csődaraboló
  • mérő-, vágó, szúró-, ragasztó-, rögzítő- eszközök, gépek, berendezések;
  • berendezési tárgyak: klíma, kazán, radiátor, mosogató stb.
Az épületgépész technikus munkája során különböző anyagokat használ, mint például tömítő-, kenőanyagokat – gyapot, kender, gumi, műanyag, zsiradékok –, műanyag- és rézcsöveket. Szervezési, tervezési munkájához számítógépet használ a megfelelő szoftverekkel, valamint tervrajzokat, műszaki rajzokat, kézikönyveket is átnéz. A munkával járó balesetveszély, por-, és zajártalom egészségre káros hatásainak kiküszöbölése végett, a munka során munkavédelmi ruházat viselése szükséges.

Hol végzi a munkáját?

Az épületgépész technikus munkáját zárt térben és szabadban egyaránt végzi. A munkavégzés helyszíne megbízásonként különböző: lehet magánépület, irodaház, vagy üzem is. A szervezési, tervezési feladatokat általában irodában végzi, míg a partnerekkel történő megbeszélések történhetnek akár külső helyszínen is. A munkavégzés területe sokszor szennyezett, poros, zajos, szabadtéri munkavégzés esetén a szélsőséges időjárási viszonyokkal is számolni kell.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Az épületgépész technikus általában normál munkarendben, hétfőtől péntekig átlagosan heti 40 órát dolgozik, de beosztása nagyban függ megbízásai jellegétől, azok határidejétől, valamint attól, hogy önálló vállalkozásban vagy alkalmazottként dolgozik. Előbbi esetben munkaidejét rugalmasabban oszthatja be. A megbízó igényei szerint előfordulhat kora reggeli vagy esti, esetleg hétvégi munkavégzés, akár túlóra is. A megbízás helyszínére való eljutás miatt utazással is számolnia kell.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az épületgépész technikus szervezetét munkája során a következő ártalmak, veszélyek érhetik:

  • egészségre ártalmasak, és allergiás reakciókat is kiválthatnak a kivitelezésnél használt bizonyos anyagok, mint egyes ragasztók, festékek, kenőanyagok;
  • baleseti lehetőség a fúró-, vágó-, hegesztőgépek, automatikus rendszerek okozta sérülés, kéz-, láb-, szemsérülés, elcsúszás, áramütés, tűz- és robbanás veszély;
  • zaj-, hő- és porártalom előfordulhat a munkavégzés helyszínén.
Ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági-, és munkaegészségügyi előírások betartására, valamint nagyon fontos a megfelelő védőfelszerelés használata.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az épületgépész technikus álló vagy ülő, sokszor kényszertesthelyzetben – hajlongás, guggolás, görnyedés – végzett közepesen nehéz fizikai munkát lát el. A szakma gyakorlása mozgásszervi igénybevételt jelent. A gerincen, és a lábakon kívül, a kar és a kezek is fokozott megterhelésnek vannak kitéve, csakúgy, mint a szemek. Ezek következtében mozgásszervi panaszok, nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák előfordulhatnak. Pszichés megterhelés okai lehetnek e szakmánál:

  • fáradtság, a fokozott figyelem, pontosság, monotónia miatt;
  • stressz, a felmerülő problémák gyors megoldása végett;
  • feszültség, a határidők és a munkával járó szakmai és anyagi felelősség. 
A nehézségek negatív hatásai pihenéssel, kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységekkel csökkenthetők.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az épületgépész technikus munkája során legtöbb idejét munkatársaival tölti, de együttműködik még a mindennapokban:

  • megbízóval;
  • kivitelezővel;
  • mérnökökkel, építészekkel, lakberendezőkkel;
  • más területek szakembereivel;
  • beszállítókkal, kereskedőkkel.
Önálló vállalkozás vezetése során ő maga tartja a kapcsolatot a könyvelővel és az illetékes hatóságokkal is, pl. NAV.
 

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Az épületgépész technikus átlagkeresete havi bruttó 290.000 Ft országos viszonylatban. Az országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 215.000 Ft és 335.000 Ft között mozog, ami az elmúlt években nem mutatott jelentősebb változást. A kereset függ az életkortól, szakmai tapasztalattól, attól, hogy melyik régióban dolgozik, illetve nagyban befolyásolja, hogy alkalmazottként vagy saját vállalkozásban végzi tevékenységét.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A munkaerő-piaci adatok alapján ez egy népszerű szakma a munkavállalók körében, többen szeretnének a területen elhelyezkedni, mint amennyi az aktuálisan elérhető munkahelyek száma, azonban szakképzett, megbízható épületgépész technikusokra a jövőben is szükség lesz. A sikeres elhelyezkedést, illetve a sok megbízás elnyerését segíti a legújabb technológiák, anyagok, szabályozások ismerete, a naprakész szakmai ismeretek, a megbízhatóság és a kapcsolati háló folyamatos szélesítése.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az épületgépész technikus akkor lesz sikeres a szakmájában, ha a rá bízott épületgépészeti rendszerek hibátlanul, gazdaságosan, környezettudatosan, és a szabályozásoknak megfelelően működnek.  Ennek elérésében a következő készségek, képességek segítik a szakembert:

  • Felelősségtudat, hiszen a műszaki berendezésekkel, nagynyomású gépekkel, gázrendszerekkel történő munka veszélyes, egy apró hiba is súlyos személyi sérülésekkel és anyagi következményekkel járhat;
  • Technológiai, műszaki kompetencia, szerszámok, gépek, berendezések üzemeltetéséhez, beállításához szükséges;
  • Probléma megoldási képesség, mert a munka során sokszor adódhatnak váratlan helyzetek, amire gyorsan reagálni kell;
  • Figyelem, a pontos tervezéshez, a feladat minőségi elvégzéséhez, a gépek szakszerű használatához, az apró részletek megtervezéséhez és kivitelezéséhez;
  • Kézügyesség, ami az aprólékos, precíz munkavégzést támogatja;
  • Térbeli gondolkodás, hogy a tervezés során, a műszaki rajzok vizsgálatakor maga előtt lássa a végeredményt.
Ezek mellett fontos még az önállóság is, hiszen a gyakran egyedül kell döntést hoznia. A csapatmunka azért szükséges, mert számos szakemberrel kell együtt dolgoznia és összehangolnia a munkájukat.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az épületgépész technikus szakemberrel szemben támasztott egészségügyi követelmények a következők:

  • ép végtagok – a tartós álló- és ülőmunka, valamint a hajlongás, guggolás miatt, illetve a tervezéshez, a szerszámok, gépek, berendezések pontos használatát támogatja;
  • ép látás, térlátás – a tervek készítéséhez, a gépek használatához, a termékek ellenőrzéséhez;
  • egészséges légzőszervek – a munkával járó porártalom miatt;
  • jó hallás – mert a berendezések működésének megfelelőségéről sokszor a kibocsátott hangok is árulkodnak, valamint az egyeztetések során is szükséges;
  • ép beszéd – a szervezési feladatokhoz, a megbízóval, beszállítókkal és kollégákkal történő gördülékeny kommunikációhoz.
Látás- és hallássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatják el ezt a munkakört.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Az épületgépész technikus számára leginkább a következő tantárgyakban való jártasság ajánlott:

  • technika, életvitel és gyakorlat – a tervek elkészítéséhez, a kézügyesség fejlesztéséhez, szerszámok, gépek ismeretéhez;
  • matematika – a munkával járó számítási feladatok ellátásában nyújt segítséget;
  • fizika – az épületgépészeti rendszerekben érvényesülő fizikai kölcsönhatások, törvényszerűségek ismeretéhez ad jó alapot.
 

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az épületgépész technikus munka végzéséhez ideális érdeklődési irányultságú emberek a gyakorlati megoldások emberei. Szeretnek kivitelezni, tárgyakat készíteni, javítani. Szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal, szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat. Fontosnak tartják, hogy munkájuknak látható, kézzel fogható eredménye legyen. Az általuk végzett munkához rendszerint szükséges a testi ügyesség, a szerszámok gépek használata. Az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Szeretnek tisztában lenni teendőikkel, és megnyugtató számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. 

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Épületgépész-technikus munkájára?

Személyközpontú (30%)
(30 - 70)
Tárgyias (70%)
Kültéri helyszínen (15%)
(15 - 85)
Beltéri helyszínen (85%)
Globális gondolkodásmód (20%)
(20 - 80)
Aprólékos megoldások (80%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Épületgépész technikus (54 582 01)

Az épületgépész technikus munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az Épületgépész technikus emeltszintű szakképesítés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Az Épületgépész technikus szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség megléte.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az Épületgépész technikus szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben – nappali vagy esti tagozaton – 2 év alatt szerezhető meg. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között szintén elvégezhető a képzés, ebben az esetben az óraszám 960-1440 óra között változhat. A képzés során 40%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen, míg 60%-ot gyakorlati képzőhelyen tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egy része a munkavédelemhez, másik része pedig szorosan a szakterülethez kapcsolódik:

  • Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok;
  • Épületgépészeti csővezeték-szerelés;
  • Épületgépészeti rendszerismeret;
  • Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika;
  • Épületgépész ellátó rendszerek;
  • Épületgépészeti komfort rendszerek;
  • Vezetési és szervezési ismeretek.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Az épületgépész technikus szakember a szakképesítése birtokában számos munkakörben elhelyezkedhet, például:

  • Építész-, épületgépész technológus;
  • Épületgépész-technikus;
  • Gépipari mérnökasszisztens;
  • Hőerő-gépészeti technikus;
  • Hűtő és klíma technikus;
  • Szellőzéstechnikus;
  • Szellőztetési technikus.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.megsz.hu/megsz Magyar Épületgépészek Szövetsége
  • www.epgeponline.hu Épületgépészeti online magazin
  • www.gepeszunio.hu – Épületgépész Unió
  • Véghely: Napelemek és napelemrendszerek szerelése – Mestermunka. Cser Kiadó. 2012.
  • dr. Bánhidi: Korszerű gyakorlati épületgépészet. Verlag Dashofer. 2010.
  • Garbai: Hidraulikai számítások az épületgépészetben és az energetikában. Akadémiai Kiadó. 2007.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 

További érdekességek

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Nagyon sokrétű, változatos munka ez. Minden megrendelés más és más, és a megrendelők is nagyon különbözőek. Ezért minden munka új élményekkel, igazából talán kicsit kaland is. Amellett, hogy ez az egyik legnagyobb előnye, ez tartogatja a legtöbb kihívást is. Hiába a pontos tervek, ha a helyszínen kiderül, hogy egy előre nem várt fordulat miatt, át kell tervezni a munkafolyamatot. A megrendelőkkel sem mindig egyszerű. Sokszor igen nehéz összeegyeztetni az elképzeléseiket a szakma és szabályok nyújtotta lehetőségekkel. Szerencsére azért az esetek többségében ez sikerül, és mindenki elégedett a végeredménnyel.” – mesélte kérdésünkre munkájáról László, épületgépész technikus.

Ön hogyan oldaná meg a műemlék épületek klimatizálását?

Az egyre melegebb nyarak mind inkább szükségessé teszik az épületek hűtését. A hagyományos légkondicionáló berendezések beltéri és kültéri egységből állnak, melyek közül az utóbbit minden esetben az épületen kívülre helyezik. Műemlék jellegű épületeknél azonban szabályozás tiltja a kültéri egységek használatát, megakadályozva ezzel az épület arculatának „elcsúfítását”. A klímagyártó cégek fejlesztői szerencsére már reagáltak is erre a problémára, és kaphatók olyan, úgynevezett monoblokk klímák, melyek csak egy beltéri egységgel rendelkeznek, a levegő ki-, és bevezetése pedig a falon fúrt egészen pici lyukon történik, ami kívülről nem is látszik.

 

Megfelelően szellőzik a lakása?

A lakás szellőztetését sokféleképpen megoldhatjuk. Az ablakok rendszeres nyitva tartása a legegyszerűbb megoldás. A korszerű légmentesen záródó nyílászárók remekül csökkentik a fűtési költségeket, és biztosítják a lakás melegen tartását, de ahogy nem szabadul ki a lakásból a levegő, nem is jut be. Így gyakorlatilag egy dunsztosüveg lesz a lakásunkból. A szellőztetés nem csak a friss levegő pótlása miatt fontos, hanem a páralecsapódás megelőzése miatt is. Ezért javasolt az ablakra szerelhető önszabályozó szellőzők használata, vagy nagyobb helységekben, irodákban szellőztető rendszerek beépítése.

Hallott már a fal- és mennyezetfűtésről?

A hagyományosnak számító radiátoros fűtés mellett elterjedt a padlófűtés is. Ezeknél korszerűbb és egyelőre kevésbé elterjedt technika a fal fűtés és a mennyezetfűtés. A padlófűtéshez hasonlóan a falat/mennyezetet behálózó műanyag fűtéscsövek vezetik a fűtéshez használt meleg vizet, ezáltal átmelegítik a falakat. Alacsonyabb hőmérsékletű víz keringetése szükséges ennél a fűtéstípusnál, mint a radiátorok esetében, és a hőleadás is sokkal egyenletesebb. Emellett kevés energiát használ fel és nem is látszik, nem foglal helyet.

Tudja, mikor használtak először padlófűtést?

A padlófűtés elődjét már az ókori Rómában használták. Ez természetesen nem úgy működött, mint a mai modern változat. Az ókorban a helység, amit rabszolgák kívülről fűtöttek, 60-80 cm-e oszlopokon állt. A füst az épület alatt az oszlopok között távozott a másik oldalon, így átjárta a helységet alulról. Később ugyan ezt a technikát még tovább fejlesztették, de mégsem lett tartós. A modern padlófűtés az 1900-as években alakult ki.

Munkaadók mondták

Vissza az listához