Tartsd velünk az irányt!

Vegyésztechnikus

Vegyésztechnikus

FEOR:
311525
Foglalkozási terület:
Vegyipar
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Mit gondol, mi köze a vegyészetnek az aranyhoz?

A kezdetekben az ember kiolvasztotta a rezet, az ólmot, megolvasztotta az üveget, amit aztán edényekké tudott formálni, és nem utolsó sorban találkozott az arannyal, aminek tulajdonságai elbűvölték. A kémia az arany utáni vágy szülötte. Az alkímiával foglalkozók a középkorban azt kutatták, hogyan lehet egy másik fémből aranyat előállítani. Az alkímiából nőtt ki a kémia tudománya, művelője a vegyész, aki az anyagok összetételét, tulajdonságait és a különböző vegyületek létrehozásának lehetőségét, majd az új vegyületek tulajdonságait kutatja.
 
Tudja-e, mit finomít a vegyésztechnikus?
A felhasznált termékek többségét előzetesen mechanikailag, vagy vegyileg kell kezelni. A nyersolajat is kezelni kell, mert eredeti állapotában a motorok nem tudnák fogadni. Erre vannak az olajfinomítók, ahol az alapanyagot szétválasztják és kezelik, így lesz belőle benzin, dízelolaj, meg még sok minden más. A vegyésztechnikus többek között a különböző anyagok összetevőinek szétválasztására alkalmaz eltérő finomítási eljárásokat.
 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A vegyészmérnök segítője a vegyésztechnikus, aki a vegyészmérnök irányításával, vele együttműködve, vagy – a feladattól függően – önállóan old meg feladatokat. A vegyésztechnikus a kőolaj feldolgozásában, az autógumik gyártásában, a műtrágyák és növényvédő szerek készítésében, a gyógyszeriparban a gyógyszerek készítésében és új szerek kikísérletezésében vesz részt. Munkája során irányítja és ellenőrzi a vegyipari folyamatokat, ellenőrzi a végtermék összetételét és minőségét. Alkalmazottként dolgozik jellemzően egy gyárban vagy laboratóriumban.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A vegyésztechnikus előkészíti a vizsgálatokhoz szükséges anyagokat, oldatokat, a vizsgálandó feladatok alapján átnézi a receptúrákat. A vizsgálathoz előkészíti a mérőműszereket, elvégzi a végtermék mintáinak előírás szerinti vizsgálatait. Szükség esetén osztályozza a mintákat, például szemcseméret, szín, tömeg, víztartalom szerint. Új technológia esetén részt vesz a megfelelő eljárás kidolgozásában, az új gép/berendezés telepítésében. Munkája során a következő főbb feladatok ellátásáért felel:

  • Ellenőrzi az alapanyagokat. megvizsgálja a beérkező gyártási anyagok, segédanyagok minőségét.
  • Meghatározza a berendezések helyét. Irányítja a rendelkezésre álló berendezések elhelyezését és rendszerbe illesztését, felügyeli az ellenőrzési pontok kialakítását.
  • Figyelemmel kíséri a gyártást. Ellenőrzi a gyártási paramétereket az ellenőrzési pontokon, és elvégzi a szükséges technológiai beavatkozásokat.
  • Ellenőrzi a minőséget. Kivizsgálja a felmerülő minőségi problémákat és felügyeli a hiba elhárítását.
  • Terveket készít. Részfeladatokat old meg egy új vegyi üzem létesítése és a működtetésére vonatkozó terv kidolgozása során.
  • Felügyel a biztonságra. Ellenőrzi az üzemre, a gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok betartását.
  • Laboratóriumi vizsgálatokat végez. Aszükséges kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket elvégzi, segítve a mérnökök minőség-elemzéssel kapcsolatos munkáját.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A vegyésztechnikus munkája során jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • kémiai folyamatmodellező szoftver;
  • vegyipari folyamatvezérlő, irányító berendezések, szoftverek;
  • különböző mérőműszerek a nyomás, hőmérséklet, tömeg, sűrűség mérésére;
  • laboratóriumi eszközök: lombik, pipetta (pontos adagolásra), Petri-csésze, Bunsen égő (melegítés céljából);
  • laboratóriumi berendezések: desztilláló, lepárló berendezés, centrifuga, abszorpciós eszköz;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon.
A vegyészmérnök munkavégzése során emellett természetesen nagyon sokféle vegyi anyagot, vegyületet is használ. A biztonságos munkavégzés érdekében munkavédelmi eszközöket – kesztyűt, védőcipőt, maszkot, vagy akár teljes testet beborító védőruhát – is visel.

Hol végzi a munkáját?

A vegyésztechnikus a tevékenység függvényében változatos munkakörnyezetben, vegyi üzemben, kutató laboratóriumban, irodában végzi munkáját. Az irodai munkavégzésre jó megvilágítás, tiszta környezet és általában jó hőszabályozás jellemző. A laboratóriumi munka emellett különösen tiszta, steril környezet, ahol a megvilágítás és a légáramlás szabályozása, szűrése kulcsfontosságú. Bizonyos vegyi folyamatok lebonyolítására akár a szabadban is sor kerülhet – itt a munkakörülményeket az időjárás alakulása határozza meg. Amikor a munka menete megkívánja, engedélyező hatóságoknál is megfordul, ekkor munkája utazással is járhat.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A vegyésztechnikus munkaideje jellemzően napi 8 óra, hétfőtől péntekig normál munkarendben.A munkarend a folyamatosan működő termelő üzemekben ettől eltérően lehet folyamatos, ami többműszakos beosztást is jelenthet. Túlórázás, hétvégi, ünnepnapi munkavégzés is előfordulhat elhúzódó kísérletek, vészhelyzet, vagy szoros határidők esetén.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a vegyésztechnikus szervezetét különböző ártalmak, veszélyek érhetik:

  • az egészségre ártalmas tényezők a felhasznált vegyi anyagok: például savak, lúgok, gázok, oldószerek, lágyítók, gyógyszeralapanyagok, kaucsuk, melyek nagy része ártalmas, mérgező hatású, allergizáló, vagy akár radioaktív sugárveszélyt jelent, teljes kiküszöbölésük lehetetlen;
  • további kockázati tényező a zajártalom, a légszennyezettség, és a hőmérsékletingadozás;
  • baleseti lehetőség a lúgos, savas anyagok által okozott sérülés, vágás, szúrás, kéz- és szemsérülések, égés, mérgezés veszélye.
Mindezek miatt a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására. A tevékenységi területtől függően munkavédelmi eszközök, egyéni védőfelszerelések használata kötelező lehet.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A vegyésztechnikus munkája könnyű vagy közepesen nehéz fizikai terheléssel jár. Munkaidejének jelenős részében tartós ülőmunkát végez, hajlott testhelyzetben. Az ülőmunka mozgásszervi panaszokat okozhat, igen gyakran fordul elő derék- és hátfájdalom, valamint gerincpanasz. A műszerek, mérlegek és a számítógép alkalmazása a szemet gyakran megerőlteti, és ez idővel látásromlást okozhat. Pszichés nehézséget jelenthet:

  • az állandó figyelemösszpontosítás;
  • a szűk vizsgálati idők betartása.
A nehézségek ellen a munkaidőt követő, feltöltődést biztosító kikapcsolódás tud segíteni.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A vegyésztechnikus napi kapcsolatban áll a vele együtt dolgozó kollégáival, felettesével. Közvetlen munkahelyén kívüli személyekkel is folyamatos kapcsolatot tart:

  • üzem dolgozóival;
  • más területek vezetőivel;
  • engedélyező szervek képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A vegyésztechnikus átlagos havi bruttó keresete Magyarországon 255.000 forint körül alakul. Az átlagkereset ebben a szakmában a közelmúlt adataihoz képest nem változott jelentősen. A szakma országos átlagkeresete tapasztalattól, életkortól, az országban való elhelyezkedéstől illetve a cég típusától, nagyságától is függ. Mindezek alapján a kereset havi bruttó 240.000-260.000 forint között mozoghat országos átlagot tekintve.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A vegyipar igen dinamikusan fejlődő terület, továbbá a vegyész ismereteket igen széles körben lehet alkalmazni, így az elhelyezkedésre is sok helyen van lehetőség. A vegyésztechnikusi végzetséggel rendelkezők iránt a munkaerő piacon folyamatos igény mérhető. Annak érdekében, hogy az állásinterjúkon sikeresen helyt álljon a jelölt, javasolt a minél szélesebb körű ismeretek elsajátítása, illetve előnyt jelent a szakmai tapasztalat, az idegen nyelv ismerte, a pozitív, lelkes hozzáállás és a területi specializáció.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A vegyésztechnikus munkája során veszélyes anyagokkal dolgozhat, ezért elengedhetetlen a munkatársak közötti megfelelő kommunikáció, az adatok, információk egyeztetése és a precíz munkavégzés. További készségek és képességek segítik a szakszerű munkavégzést:

  • Felelősségtudat, mivel tevékenysége veszélyes lehet, akár apró hibák, tévedések is járhatnak hatalmas robbanással, vegyi szennyeződéssel.
  • Figyelem, hogy képes legyen kizárni, vagy mérsékelni a munkavégzést befolyásoló hatásokat, a balesetek elkerülése érdekében.
  • Tanulás, mert a tudomány gyors fejlődése miatt képesnek kell lennie a tudatos és hatékony ismeretszerzésre, információ feldolgozásra és értékelésre, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazására.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, mivel tevékenységéhez gyakran gépek, berendezések kezelése is hozzátartozik.
  • Számolási képesség, a vegyi folyamatok során szükséges számítások pontos elvégzéséhez.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A vegyésztechnikussal szemben támasztott egészségügyi elvárások elsősorban a laboratóriumi munkavégzésből és a hosszú ideig egy helyben történő tevékenység sajátosságaiból erednek:

?     jó látás – a mérési munkák biztonságos elvégzéséhez;
  • ép végtagok – a karok, kezek, ujjak megfelelő használata a gépek kezelése során;
  • egyensúlyérzék – a mintavételek biztonságos elvégzéséhez;
  • jó szaglás – a vegyi reakciók eredményének értékeléséhez.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonomikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, használatával, mozgás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás-, ill. hallórendszer mely része, mikor, és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A vegyésztechnikusi ismeretek sikeres elsajátítását, az alábbi tantárgyak magabiztos ismerete segíti:

  • kémia – a vegyi anyagokkal történő munkához szükséges;
  • matematika – a számítások hibátlan elvégzéséhez;
  • fizika – a laboratóriumi mérések elsajátításához.
 

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A vegyésztechnikusi munka olyan érdeklődési irányultságú embereknek való, akik szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, szeretnek elvont fogalmakkal dolgozni, közel áll hozzájuk a tudományos, tervezői tevékenység, szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti vagy kísérleti úton eljutni. Fontos továbbá számukra, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Fontosnak tartják még, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaznak, jobban kedvelik azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak, és kiszámíthatóak. 

  • Elemző
  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Vegyésztechnikus munkájára?

Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Globális gondolkodásmód (40%)
(40 - 60)
Aprólékos megoldások (60%)
Végrehajtó (85%)
(85 - 15)
Irányító (15%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Vegyipari technikus (54 524 02)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a vegyipari technikus emeltszintű szakképesítés megszerzése szükséges.

A munka jellegétől függően megfelelőek lehetnek továbbá a Gumiipari technikus (OKJ 54 543 02), a Laboratóriumi technikus (OKJ 54 524 01) és a Műanyagfeldolgozó technikus (OKJ 54 521 06) emeltszintű szakképesítések, valamint az Általános laboráns (OKJ 31 524 01) alsó középfokú rész-szakképesítés is.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele a középiskola elvégzése, az érettségi bizonyítvány megszerzése. Szükséges továbbá – a képzés megkezdését megelőzően – egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton megfelelni.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A vegyipari technikus szakképesítés – iskolai rendszerű szakképzésben – szakiskolában 2 év alatt szerezhető meg.

Lehetőség van iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyamon is tanulni, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat.
A képzés során 60%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 40%-át gyakorlati munkahelyen (pl.: laboratóriumban) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyik része az foglalkoztatáshoz illetve a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz kapcsolódik. A tantárgyak másik csoportja jellemzően vegyipari műveletekhez, technológiákhoz, műszaki alapfeladatokhoz kapcsolódnak. Főbb tantárgyi modulok:

  • Üzemeltetési és mérési feladatok;
  • Vegyipari műveletek, technológiák és irányításuk;
  • Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok;
  • Vegyipari műszaki alapfeladatok. 

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában számos munkakör betöltésére nyílhat lehetőség. Néhány jellemző példa:

  • Anyagvizsgáló, minősített laboráns;
  • Drog és toxikológiai technikus;
  • Festékvizsgáló laboráns;
  • Festőanyag technikus;
  • Műanyagvizsgáló laboráns;
  • Pirotechnikus;
  • Vegyipari méréstechnológus.
A Vegyipari technikus képzés teljesítése után lehetőség van – hasonló szakterületen – továbbtanulni. Iskolai rendszerű szakképzésben vagy felnőttképzésben, tanfolyami keretek között választható például a Papíripari technikus (OKJ 55 524 04) szakképesítés-ráépülés, az addig megszerzett tudás beszámításával. A szakma iránt érdeklődők tanulmányaikat felsőoktatásban is folytathatják, például vegyipari karon.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.nive.hu – a Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapja: megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • 200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
?     www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
?     https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Az ország egyik vezető gyógyszergyárában dolgozom, vegyésztechnikusként. Fantasztikus a csapat, csupa olyan szakember, aki rajong azért, amit csinál. A gyógyszerfejlesztés türelemjáték is. Van, mondjuk, egy tucat molekulánk, amit tesztelünk, alakítgatunk, aztán megnézzük, az új verzió mit csinál – és a végén kukába kerül az egész, mert kiderül, amire terveztük, arra nem jó. Ezt fel lehet fogni kudarcnak is, de nem egy ilyen „kukába dobott” molekuláról derült ki eddig, hogy egészen más célra használva kiválóan működik!” mondja Ágnes, vegyésztechnikus.
 

További érdekességek

Tudja-e, hogyan kell tárolni a vegyi anyagokat?

Az Európai Unió kidolgozott egy rendeletet, amely előírja a vegyi anyagok kezelésének szabályait. Ezt a rendeletet REACH-nek hívják, és kötelezően alkalmazandó az Unióban. Előírja a kísérő okmányok tartalmát, milyen tájékoztatást kell a gyártónak (és a továbbforgalmazónak) közölnie a biztonsági adatlapon. A tűz- és munkavédelmi szabályok részletesen szabályozzák a vegyi anyagok, ezen belül a veszélyes anyagok tárolását. A veszélyes-anyag tároló legyen zárt, jól szellőző, az anyagok fajtánként elkülönítve legyenek, az edények legyenek jól látható, olvasható címkével ellátva.

Ön szerint mit nevezünk veszélyes anyagnak?

A benzin gyulladás-, a gáz pedig robbanásveszélyes – a többi, számos vegyi anyagról kevesen és keveset tudnak. Volt olyan festékhígító, amelynek tartós belélegzése rákot okozott, úgyszintén volt veszélyes rovarirtó, amit egészségkárosító hatása miatt betiltottak. Ezért aztán veszélyes anyagnak nevezzük azokat a szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyagokat, amelyek tulajdonságuk folytán tűz- és robbanásveszélyesek, illetve azokkal érintkezve, vagy azokat belélegezve károsítják az emberi egészséget.

Hallotta már a pirotechnika kifejezést?

Augusztus 20-án tömegek zarándokolnak a Duna-partra, megnézni a tűzijátékot, amit a pirotechnikusok készítenek el a nagyérdemű számára. A szó – pirotechnika – görög eredetű, a „tűz mesterségének” fordítható. A pirotechnika a vegyészet oldalága, amely minden olyan anyaggal, vegyülettel foglalkozik, amely irányított égése során lángot, fényt, füstöt bocsát ki magából. A pirotechnikával nem csak ezen a nevezetes napon találkozhatunk, hiszen a pirotechnikusok tevékenysége teszi látványossá a koncerteket, a színházi előadásokat, de a hőhatása miatt használják a sínek hegesztéséhez is

Ön szerint mi az az úgynevezett biológiai gyógyszer?

Gyógyszert nem csak vegyianyagból lehet előállítani, hanem – megfelelő eljárással – biológiai alapanyagból is. A véradásnál levett vérből például vörösvérsejt-koncentrátum, vérlemezke koncentrátum készül, a vérplazmából albumin és immunglobulin oldatok, a hemofíliások részére speciális készítmények. Régen az inzulint sertésekből nyerték, napjainkban egy genetikailag módosított baktérium „termeli”, korlátlan mennyiségben. A bonyolultabb biológiai gyógyszerek tömeggyártásánál ugyanakkor nehézkes, hogy nem lehet biztosítani a teljes egyöntetűséget.

 

Munkaadók mondták

Vissza az listához