Tartsd velünk az irányt!

A pályaorientáció

Budapest, 2015.09.03.

Az alábbiakban általános bevezetőt olvashat azzal kapcsolatban, hogy mit értünk pályaorientáció alatt, illetve, hogy mi alkotja a pályaorientáció három alappillérét.

Egyre ritkábban fordul elő, hogy a szülő, vagy a nagyszülő szakmáját, a családi vállalkozást a fiatal változatlan tartalommal folytathatja, vagy egyáltalán átveheti. A statikus szakmastruktúrák kora lejárt. Nap-nap után új szakmák jelennek meg, bizonyos szakmák pedig eltűnnek. Az iskola kiválasztása sokszor már nem azonos a pálya, szakma kiválasztásával. A szakmai bizonyítvány megszerzése pedig már gyakran nem azonos a hivatás művelésével. A foglalkozás gyakorlása során a dolgozó sok esetben találkozhat szakmája változásával, vagy az életútja során felmerülő új ismeret-igényekkel. Ezek a változások hívták életre az élethosszig tartó pályaorientációt.

„Az élethosszig tartó pályaorientáció olyan tevékenységekre utal, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy felmérjék képességeiket, készségeiket és érdeklődésüket, ésszerű oktatási, képzési és foglalkozási döntéseket, hozzanak; egyéni életpályájukat a tanulási, munka- és egyéb környezetben úgy irányítsák, hogy ezek a képességek és kompetenciák felismerhetők és/vagy használhatók legyenek.”  (Jackson, 2004. 12. o.)

Az élethosszig tartó pályaorientációs tevékenységek közé tartozik például az információ átadása és a tanácsadás, a kompetencia vizsgálat, a mentorálás, az érdekképviselet, az életpályával kapcsolatos döntéshozatal támogatása, illetve az életpálya-vezetési készségek tanítása.

Az egyéni pályaorientáció megvalósulhat tanácsadás, konzultáció, öntájékozódás, rendezvények látogatása vagy tanulmányi kirándulás keretében is.

A pályaorientáció egyik kiemelt célja, hogy segítse az egyéneket a döntésképessé válásban, ezzel is növelve az esélyeiket arra, hogy tanulással vagy munkával kapcsolatos kérdéseikben a számukra legideálisabb megoldást tudják választani. A pályaorientáció három alappillére - az önismeret, a pályaismeret és a munkaerő-piaci ismeretek –elengedhetetlenek a megfelelő döntés meghozásához.

Az önismeret, az egyén adottságainak, képességeinek, lehetőségeinek és céljainak ismeretét jelenti. A pályaismeret, a szakmák és foglalkozások munkavégzéssel kapcsolatos tartalmának és a hozzájuk kapcsolódó általános és speciális követelményeknek az ismeretét tartalmazza. A munkaerő-piaci ismeretek pedig az egyes foglalkozásokkal, illetve munkakörökkel kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyok, az elérhető keresetekre vonatkozó információk és prognózisok ismeretét jelenti.

A pályaorientációs tanácsadás alatt olyan „célorientált, problémamegoldó tevékenységet értünk, amely az ügyfél és a tanácsadó közötti személyes kontaktuson keresztül valósul meg. A folyamat alapvető célja a beszélgetések során segíteni az ügyfelet abban, hogy saját maga számára tudatosítsa értékeit, eredményeit, pozitív képességeit; ehhez reális képzési vagy elhelyezkedési irányokat kapcsoljon; és képes legyen önállóan mérlegelni, relatíve helyes önálló döntést hozni."[1]

Ez a tanácsadási folyamat megvalósulhat személyesen és online módon is.     

A pályaorientációhoz kapcsolódó fogalmak részletesen

Önismeret

Super meghatározása nyomán önmegfogalmazáson, illetve öndefiníción azt a képet, véleményt, értékelést értjük, amit valaki saját magáról megfogalmaz (Móré, 20 o.). Rendkívül fontos az önmagunkról alkotott elképzelés kialakítása során az, amit az életszerepeinkben és a kapcsolatainkban megélünk, elsajátítunk vagy kipróbálunk.

Ugyanakkor a pályaorientáció során kiemelten a munka világára vonatkozó személyiségjellemzők, tulajdonságok megismerése és elemzése révén jutunk el az önismerethez.

Az érdeklődés a személyiség természetes szükséglete arra, hogy saját értékelése alapján a környezetéből egyes dolgokat vagy témákat kiemeljen, valamint hogy ezeket igyekszik még jobban megismerni. Az érdeklődés és a pályaorientáció kapcsolatának fontos eleme, az egyén érdeklődés kiterjedtségének felmérése (szűk/ tág érdeklődésű a személy), illetve az érdeklődés központi magjának, azaz azoknak a tárgyaknak, témáknak a feltérképezése, amelyekkel a személy szívesen foglalkozik.

„A képességek, készségek a személyiségnek olyan viszonylagos állandó sajátosságai, „amelyek bizonyos területen a sikeres tevékenység előfeltételei”.” (Zörgő, 1973. in Suhajda 2004, 32 o)

A kompetenciák a döntés és kivitelezés megvalósulását szolgáló motívum – és képességrendszerek[2].

„A munkamód tartalma (Csirszka, 1987) sokrétű: a munkatempó, ezzel összefüggésben a munka végzésének ritmusa, az önállóság mértéke, a célszerűség (a legmegfelelőbb út kiválasztásának a képessége), a precizitás vagy pontosság, a monotónia-tűrés és a gondosság. A munkamód nagymértékben meghatározza a sikerességet és az elégedettséget az életpályán.” (in. Szilágyi szerk. 2012, 17 o.).  A személyre jellemző munkamód azt adja meg, hogy mi jellemzi munkavégzését az egyes dimenziók (tárgyias-személyközpontú, önálló-csoportos,irányító-végrehajtó, beltéri-kültéri helyszínen, aprólékos megoldások-globális gondolkodásmód, gondolatokra irányuló-gyakorlatias, monoton-változatos) mentén.

A munkaérték megmutatja az egyénnek a munka egyes aspektusaira (előmenetel, állásbiztonság, érdekes munka stb) vonatkozó szubjektív értékelését, vagyis mi az, amit ő a munkavégzése során szeretne „birtokolni”, megvalósítani.

Intézményes keretek között információs tanácsadással, pályaválasztási kiállítások vagy szakmabemutató rendezvények szervezésével illetve támogatott öntájékozódás (pl. online eszközök rendelkezésre bocsájtása) által segíthetjük a tanácskérők önismeretének fejlesztését és pályaismeretét.

Pályaismeret

A munka világában való jártasság fontos része a pályaismeret, hiszen az a cél, hogy a pályaválasztó fiatal, vagy a pályamódosító felnőtt eligazodjon a pályák világában.

A különböző foglalkozásokat meghatározott közös jellemzőik (például a munkavégzés során feldolgozott anyagok, a szükséges végzettség szintje, vagy a végzett tevékenység jellege) alapján a szakemberek tudományos igényességgel csoportokba, osztályokba rendezik. Az eligazodást segíti a pályák osztályozási rendszere, amely részben tükrözi a gazdaság fejlettségi szintjét, és a szakmaválasztáson túl az iskolaválasztást is befolyásolja.

A másik nagy terület a szakmák profilja, amely az egyes foglalkozásokat jól körülírva ad információkat, melyek alapul szolgálhatnak a pályák tudatos kiválasztásához. „A pályaleírások vagy foglalkozás leírások tartalmi szempontjai adják lényegében azokat a kapaszkodókat, amelyek sok esetben, mint követelmény jelennek meg a tanulóval szemben.” (Suhajda, 2004, 46 o.). Ilyen szempontok az adott szakma művelése során végzendő tevékenységek, a foglalkozásra jellemző munkakörnyezet, egészségügyi tényezők, pszichikai tényezők; a szakma műveléséhez szükséges képességek, valamint a tevékenységet jellemző munkamód.

A pályaismeret sosem kész tudásanyag, az erre vonatkozó információk folyamatosan változnak, így újra kell ezeket bővítenie, frissítenie azoknak, akik tanácsadói munkájuk során klienseiknek naprakész ismereteket akarnak adni.

Munkaerő-piaci ismeretek

A munkaerőpiac a munkaerő adás-vételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piac, melynek szereplői a munkavállalók és a munkaadók, akik a piaci keresletet és a kínálatot képviselik. A munkaerő-felesleg a vevőknek, vagyis a munkaadóknak kedvez a bérek meghatározása során. A munkaerőpiac további részpiacokra is bontható az egyes szakmák (szakmacsoportok), foglalkozási ágak (pl. termelés, szolgáltatás, mezőgazdaság) és földrajzi térségek szerint.

Így tehát a pályaorientáció folyamatában nem csak az önismeret, vagy a választható pályák köre lényeges, hanem a munkaerő-piaci ismeretek is. Fontos felismerni a társadalom és a gazdaság kapcsolatát, megbecsülni a választott pálya társadalmi elismertségét, gazdasági hasznosságát, ezáltal a várható bérszínvonalat, vagy éppen a szakmát művelők létszáma (kínálat) alapján a közeli, és távlati igényeket (kereslet).

A gazdaság jellemzői és a választható munkák kínálata folyamatosan változik, ezért fontos felismerni, hogy a sikeres életpálya azon múlik, hogy az egyén mennyire képes ezekben a változásokban eligazodni és ehhez alkalmazkodni.

A munkaerő-piaci ismeretek bővítésére és a pályaorientáció támogatására az állami szervezeteken (regionális munkaügyi központok, családsegítők) kívül további lehetőséget kínálnak a non-profit szervezetek (ifjúsági irodák, alapítványok), az iskolákban tevékenykedő pedagógusok, pályaorientációs szakemberek továbbá a különböző rendezvények, állásbörzék, online portálok. A témához kapcsolódóan további  információkat talál a Hasznos linkek menüben.

Irodalom:

  • Az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése: Európai Kézikönyv http://www.elgpn.eu/publications/browse-by-language/hungarian/az-elethosszig-tarto-palyaorientacios-szakpolitika-fejlesztese-europai-kezikonyv/
  • Borbély-Pecze Tibor Bors, Ilok Mónika, Kovács Tibor, Punczman Marita, Raposa Bernadett, Répáczki Rita: A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése. Pályaorientációs tanácsadók szakmai protokollja, 2009
  • Borbély Pecze Tibor Bors, hallgatói jegyzet, A munkaerő-piaci ismeretek képzéshez, NSZFT FKA-KT-15/2008., Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, http://www.borbelytiborbors.extra.hu/ELTE/rovidhallgjegyzet.pdf
  • Fazakas Ida: A pályaismeret és jelentősége, hallgatói jegyzet, foglalkoztatási és Szociális Hivatal, 2009, http://tvk.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=0b5cddb4-be41-4fb4-b227-9f2fb491725c&groupId=65957
  • Charles Jackson, szerk. (2004): Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) Szakszótára: ELGPN Glossary. 2015.02.03- i megtekintés http://www.elgpn.eu/publications/browse-by-language/hungarian/az-europai-palyaorientacios-szakpolitikai-halozat-elgpn-szakszotara-elgpn-glossary/
  • Suhajda Csilla Judit, szerk. Pályaorientáció, (Tanári Kézikönyv, Nemzeti Szakképzési Intézet Szakiskolai fejlesztési program), Budapest, 2004
  • Dr. Szilágyi Klára: Pályaorientáció, Kollégium Kft. Bp., 1995
  • Dr. Szilágyi Klára: Pályaorientáció, Módszertani kézikönyv csoportvezetők számára, Kollégium Kft., Budapest, 2002.
  • Dr. Szilágyi Klára: Munka- pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft., Budapest, 2000.
  • Dr. Szilágyi Klára, szerk. A pályaorientáció szerepe a társadalmi integrációban,
  • Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézet, 2012, http://tatk.elte.hu/file/E-tan_A_palyaorientacio_szerepe.pdf
  • Dr. Völgyesy Pál, Pályaismeret, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Intézete, Gödöllő,1995
  • Csirszka (1987): Pályaorientáció. In: Dr. Szilágyi K. és társai (szerk.): Módszertani kézikönyv csoportvezetők számára. Kollégium Kft. Budapest, 2002

 

[1] A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, Pályaorientációs tanácsadók szakmai protokollja: Borbély-Pecze, Ilok, Kovács, Punczman, Raposa és Répáczki, 2009 6.oldal

 

[2] Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Budapest, Osiris kiadó

 

Vissza a hasznos információkhoz