Tartsd velünk az irányt!

Mozigépész

Mozigépész

FEOR:
832600
Foglalkozási terület:
Gépészet, nehézipar és egyéb műszaki terület
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja-e, mit tekinthettek meg moziban az első nézők Magyarországon?

1896. május 1-től íródik a magyar mozi-történelem – ekkor mutatta be az első filmet a budapesti Royal Szálló kávéházában a Lumiére cég. Az első filmek még nem rendelkeztek történettel, dramaturgiával, hanem egymás mellé vágott képsorokat tartalmaztak többek között egzotikus tájakról, nevezetes eseményekről, híres szépségekről. Később jelentek csak meg a sokak számára önfeledt szórakozást jelentő tréfás jelentek. A belépődíj ekkor 50 krajcár volt.
 
Ön szerint hol érdemes a mozigépésznek munkát keresnie?
A statisztikák azt mutatják, hogy a mozik többsége a fővárosban és a vidéki városokban koncentrálódik – a mozik 51,5%-a itt található, csupán a mozik 2,9 %-a működik községekben. Ha azonban nem a mozikat, hanem az úgynevezett „játszóhelyeket” vesszük figyelembe – pl. művelődési ház, teleház stb. –, akkor azoknak a 29,4%-a van a községekben. Ily módon a mozigépész számára sokféle nyílik lehetőség az elhelyezkedésre.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A mozigépész, vetítőgépésznek köszönhetjük, mikor beülünk egy moziba, hogy az adott filmet meg tudjuk nézni – ő felelős ugyanis azért, hogy az előre megadott időben a film vászonra kerüljön és zavartalanul láthassuk. Munkája során tehát eltérő film-adathordozóról különbözővetítési technikákkal a vászonra vetíti a filmet. Ennek sikeressége érdekében eltérő gépeket és berendezéseket kezel önállóan a mozi gépházában, valamint ha azokban meghibásodást észlel, a szükséges javításokat elvégzi, elvégezteti.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A mozigépész, vetítőgépész munkáját a filmszínházban, mozibanlátja el, amely a berendezések filmvetítésre történő előkészítésétől, a vetítőgép vezérlésén át,egészen azok karbantartásáig tart. A szerelési munkákon túl, némi dokumentáció elvégzése is feladatai közé tartozik, amellyel a mozi műsorának betartását, a gépek szakszerű kezelését tartja nyilván. Munkája az alábbi főbb tevékenységekre bonthatók:

 
  • Felkészül a vetítésre. A filmvetítés megkezdését megelőzően megvizsgálja a gépek, berendezések – pl. 35 mm-es vetítőgép, háromdimenziós vetítőgép –, állapotát, azok működőképességét.
  • Felel a vetítés zavartalan lebonyolításáért.A vetítés ideje alatt ő vezérli a vetítőgépet, szabályozza a fényt és a hangerőt, illetve a fókuszt is ő állítja be, szükség esetén változtat ezeken.
  • Működteti az égésszabályozó eszközöket. A különféle projektorok, vetítők és ventillátorok működését ismeri, és ezeket üzemelteti.
  • Elvégzi a vetítést követő utómunkákat.Az utómunka során a hordozót megvizsgálja. Amennyiben a vizsgálat során meghibásodást, sérülést észlel, a hordozót lecseréli, amennyiben lehetséges javítja.
  • Előzetesek, reklámok előkészítését és vetítését végzi. Esetenként a munkáltató a mozigépészre bízza a nagy filmet megelőző, film-előzetesekből és a reklámokból készült kisfilmek összeállítását, szerkesztését.
  • Dokumentációs feladatot lát el.Munkájáról vetítési naplót vezet, amelyben leírja az elvégzett feladatokat, külön figyelemmel az elvégzett javításokra.
  • Felel az alkalmazott gépek és berendezések állapotáért. Karbantartja a vetítőgépeket, azok lencséjét megtisztítja, valamint ha szükséges, kisebb javításokat és beállításokat végez a berendezéseken, azok alkatrészein.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A mozigépészelsődleges eszköze a vetítőgép, anyaga pedig az adott film adathordozója. Ezeknek eltérő formái lehetnek:

  • háromdimenziós vetítő;
  • vetítő gépek rész-berendezései: vetítőkép-leadó, hang-leadó
  • projektorok;
  • 35 mm-es vetítőgép;
  • videó kivetítő;
  • számítógépek;
  • monitorok és billentyűzetek.
A vetítésre szánt film tárhelye jellemzően modern film-adathordozó – pl. DVD, de lehet hagyományos film-adathordozó is – pl. szalagok. A vetítési naplót számítógépen vezeti, adott táblázat feltöltésével.

Hol végzi a munkáját?

A mozigépész feladatait a mozi épületében található gépházban végzi el. A gépház egy kisebb szoba, amelyben a filmek vetítését lehetővé tevő gépek és berendezések elhelyezésre kerülnek, jellemzően jó megvilágítással, hűvösebb – esetenként klimatizált – hőmérséklettel, amelyet a gépek, berendezések működése tesz szükségessé. A berendezések kezelését a mozigépész egy asztalnál ülve, vagy állva végzi.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A mozigépész váltakozó munkarendben látja el feladatait. A mozi tulajdonosa, mint munkáltató határozza meg a pontos munkaidő beosztást: van, hogy napi 8 órában foglalkoztatja a szakembert, amely tarthat a délelőtti vetítésektől kezdve a késő délutáni órákig, de lehet kora délutáni kezdéssel az éjszakai vetítésekig bezáróan. Egyes mozik napi 12 órás munkavégzést várnak el a mozigépésztől. A mozik nyitva tartása miatt egyaránt jellemző az esti és a hétvégi munkavégzés.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A mozigépész feladatai végzése során elsősorban a munkavégzés helyéből, valamint a különböző gépek, berendezések működtetéséből adódó egészségügyi ártalmakkal és baleseti lehetőségekkel kell megbirkóznia:

  • a gépek mellett végzett munka során a zaj egészségkárosító tényező lehet;
  • a berendezések működtetése és karbantartása során kockázatot jelent az áramütés és a tűzveszély.
Mindezek miatt rendkívül fontos, hogy a mozigépész szakmája gyakorlása során mindig kiemelt figyelmet fordítson a tűz, munka- és balesetvédelmi előírások betartására.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A mozigépészjellemzően könnyű fizikaimunkát végez. A munkavégzés folyamán a szakembernek gyakran kell órákon keresztül ülnie, vagy állnia a gépházban és a gépeket berendezéseket egyedül kell kezelnie. A fizikai nehézséget éppen ezért a sok ülés okozhatja, amelynek következtében hosszú távon kialakulhat gerinc-, hát-és derékfájás. Pszichikai igénybevételt jelent:

  • az egyedül végzett munka okozta egyhangúság, amely miatt fontos, hogy a szakember jól tűrje a monotóniát;
  • a gépek kezelése nagy odafigyelést igényel.
A mozigépész feladatainak elvégzését követően kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységekkel, sportolással tehet a fizikai és pszichikai nehézségek ellensúlyozása érdekében. 

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A mozigépészközvetlen utasításait főnökeitől kapja. A munkavégzés során egyedül van, így a munka szakszerű elvégzéséért ő maga felelős. Kapcsolatba kerülhet munkája során esetleg más személyekkel:

  • mozigépész kollégák;
  • a mozi további alkalmazottai, például jegyszedők, pénztárosok;
  • mozilátogatók;
  • takarítók.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Magyarországban a mozigépész szakmában dolgozók havi átlagos keresete bruttó 180.000 Ft körül alakul, amely az utóbbi években nem mutatott jelentős változást. A bruttó havi átlagkereset a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, valamint a munkavégzés helyétől és a munkáltató cég jellemzőitől függően jellemzően 150.000 és 200.000 Ft között mozog.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rövidtávú előrejelzés szerint a mozigépész, vetítőgépész szakmában elhelyezkedni kívánók iránti kereslet a jövőben egyenletes marad. Az elhelyezkedés kisebb és nagyobb magáncégeknél egyaránt lehetséges, ám az elvégzendő munkafolyamatok tekintetében nincs különbség ezek közt. A legmodernebb technológia irányába való folyamatos nyitottság, tájékozódás és így a szaktudás rendszeres frissítése hatalmas előnyt jelenthet a munkakeresés során.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A mozigépész munkájának sikeressége sok ember örömét okozhatja, hiszen kikapcsolódást, szórakozást biztosít a moziba látogatóknak. Ahhoz, hogy ez megtörténjen jó, ha a szakember a követező készségek és képességek birtokában van:

  • Technológiai, műszaki kompetencia, a különféle berendezések és gépek működési mechanizmusaink ismeretéhez, működésének biztosításához;
  • Önállóság, ugyanis feladatai jelentős részét segítség igénybevétele nélkül kell elvégeznie, így a döntéseket is magának kell meghoznia;
  • Kitartás, mert munkájába könnyen beletanulhat és az egyhangúság ellenére nagy odafigyeléssel kell azt nap, mint nap elvégezze;
  • Digitális kompetencia, mert a számítógép által vezérelt berendezésekhez is szakszerűen kell hozzányúlnia, azok működését biztosítania.
A kézügyesség a karbantartási és szerelői munkák során válhat hasznára a szakembernek.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A mozigépész jellemzően fizikai megterheléssel járó feladatokat végez, így nagyon fontos, hogy a következő egészségügyi elvárásoknak megfeleljen:

  • jó látás – a gépek és berendezések hibáinak felismeréséhez és a balesetek elkerüléséhez;
  • ép hallás – a gépek működése során fellépő esetleges hangváltozások stb. azonnali felismeréséhez, valamint a munkatársakkal való zavartalan kommunikációhoz;
  • ép karok, kezek – az üzemeltetési és karbantartási feladatok maradéktalan és szakszerű végzéséhez.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonomikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, mozgássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok jelentős részének elvégzése.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A mozigépésznek alapvetően azokban a tantárgyakban érdemes otthonosan mozognia, amelyek munkájának hátterének megértéséhez, valamint a berendezések kezeléséhez nyújtanak alapvető ismereteket:

  • mozgóképkultúra és médiaismeret – az egyes filmek hátterének, szereplőinek ismeretét teszi lehetővé;
  • technika, életvitel és gyakorlat –a gépek felépítésétnek ismeretét alapozza meg, munkavédelmi és biztonsági háttérre vonatkozó tudást szerezheti meg;
  • vizuális kultúra – amely érthetővé teszi az egyes filmek jellemzőit, jellegzetességét a tágabb művészeti irányultságok tekintetében.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A mozigépészakkor érzi magát igazán jól munkája során, ha jól szervezett munkát végezhet, melyet bevált módszerek segítségével oldhat meg. A gyakorlati feladatokat kedveli elsősorban, és ezek megoldásához szívesen használ különböző eszközöket és berendezéseket, valamint alkalmaz logikus megoldásokat. Fontos számára, hogy munkája rövid időn belül kézzel fogható eredményt hozzon, valamint hogy ennek során lehetősége legyen megérteni egyes berendezések és gépek működési mechanizmusait. Szeret önállóan dolgozni, a határidőket és szabályokat pedig könnyűszerrel tartja be.

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Mozigépész munkájára?

Személyközpontú (30%)
(30 - 70)
Tárgyias (70%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Végrehajtó (95%)
(95 - 5)
Irányító (5%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Mozigépész (51 341 04)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Mozigépész felsőközépfokú rész-szakképesítés megszerzése szükséges.

A szakmához SNI adaptált szakképesítés nem kapcsolható.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele a középiskolai érettségi.
Szükséges továbbá, a képzés megkezdését megelőzően egy egészségügyi-, pálya- és szakmai – alkalmassági vizsgálaton megfelelni.  

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Mozigépészfelsőközépfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzésben szerezhető meg. A képzés óraszáma 400-600 óra között változhat.

A képzés során 30%-ban elméleti oktatás folyik az elméleti képzőhelyen. A képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen – mozi géptermében – tölti a képzésben résztvevő, hol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyik része a szakmában való elhelyezkedést támogatja, másik része a tevékenységhez kötődik. A főbb modulok a következők:

  • A mozgókép szakma vállalkozási ismeretei és társadalmi környezete;
  • Mozigépész tevékenysége.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában a mozigépész munkakörön túl az alábbi munkakörök biztosítanak elhelyezkedési lehetőséget:

  • Filmkezelő, mozi;
  • Filmtekercselő;
  • Filmvetítő;
  • Mozigépkezelő;
  • Rendezvénytechnikai munkatárs.
A szakképesítés birtokában továbbtanulási lehetőséget biztosít az alábbi szakképesítés:
  • Mozgókép terjesztő- és üzemeltető (OKJ 52341 04).

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.nive.hu – a Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapja: megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • 200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Fiatalon minden hétvégén mentem moziba, mert mindenféle film érdekelt. Akkor nagyon irigyeltem a mozigépész bácsit, hogy ő ingyen láthatja azokat. Ez elmúlt egy időre, más szakmát választottam, aztán mégis itt lyukadtam ki és azótais örömet okoz, mert a filmek iránti érdeklődésem nem lankadt. A munka nem annyira összetett, megvannak a rutinfeladatok, azokat tisztességgel el tudom végezni minden komolyabb kihívás nélkül. Engem ez nem zavar, mert annak örülök, hogy minden filmet ingyen megnézhetek, és mostanra már jól át is látom az egyes filmek jellemzőit, a különlegességeket és persze hamar kiszúrom a hibákat. Már azon is gondolkodtam, hogy elkezdek az élményeimről blogot írni.” – meséli Gábor, mozigépész.

További érdekességek

Mit gondol, hány mozi hálózat működik Magyarországon?

Jelenleg négy mozi hálózatnak összesen körülbelül 80 mozija van hazánkban, egyenként átlagosan négy teremmel. Ezen felül sok kisebb, nem hálózathoz tartozó mozi is működik, elsősorban kisebb városokban, községekben. Filmnézésre ugyanakkor kiváló lehetőséget biztosítanak többek között a művelődési házak által szervezett filmklubok, úgy a fővárosban, mint vidéken.

Ön szerint miért találták fel a szélesvásznú filmeket?

A filmgyártás hajnalán a képkocka arány 1,33:1 volt: egy képkocka 1,33-szor szélesebb volt, mint amilyen magas. A hangosfilmek megjelenésével ez az arány 1,37:1-re változott, mert a hangsávnak is kellett helyet hagyni.A televíziót is ebben az arányban tervezték, hogy a filmeket át lehessen venni – ami következtében azonban kevesebben látogatták a mozikat. Annak érdekében, hogy a mozik újra megteljenek, kitalálták a szélesvásznat, amely segítségével a nézők, a tévéhez képest nagyobb képet láthattak és több információhoz juthattak. Ennek elérésére azonban a képkocka arányokon is változtatni kellett, és kifejlődött az 1,85:1 és később a 2,39:1 szabvány.

Tudja-e, hány moziban vetítették le az első magyar színes filmet?

1949-ben mutatták be az első magyar színes filmet, a Ludas Matyit. Azért erre a műre esett a választás, mert a kor politikusai egy olyan hőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyéért harcol. A főszerepet Sóós Imre kapta meg. A bemutató vetítésre 1950. február 27-én került sor, és másnaptól Budapest 12 mozijában vetítették.

Hitte volna, hogy a mozi látogatás egy időben a „kávéházi kultúra” része volt?

Az 1910-es években lett a mozi, illetve a film művészetként elfogadott, mint alkotás, a kifejezés egy formája. Ily módon a városi eliten túl, elkezdett moziba járni sok festő, szobrász, író és költő is. A filmeket ezt követően átbeszélték, megvitatták egy kávéházi asztal körül – ott, ahol addig csak irodalmi és képzőművészeti alkotások kerültek „bonckés alá”.

Munkaadók mondták

Vissza az listához