Tartsd velünk az irányt!

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

FEOR:
734100
Foglalkozási terület:
Energetika-elektronika
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudta, hogy a villanymotor magyar találmány?

Jedlik Ányos készítette elsőként 1825-ben azt a motort, amely a villanymotorok alapját képezi. Ő ismerte fel ugyanis, hogy ha egy tekercsbe áramot vezetünk, mágneses erőtér alakul ki. Ha a mágnest egy vasmag helyettesíti, amire huzalt tekercselnek, abba áramot vezetve a vasmag mágnesessé válik. Ez pedig forgó mozgásra képes, amely pedig nem más, mint a villanymotor.
 
Ön szerint hol találkozhat villamos gépek és készülékek műszerészével, javítójával?
Villamos gépek csoportjába tartoznak azok a gépek, berendezések, amelyek villanyárammal,- motorral működnek. Életünk szinte minden területén találkozunk ilyen gépekkel, berendezésekkel, amelyek időnként el is romlanak, romolhatnak. Éppen ezért ezzel a szakmával rendkívül sokféle munkahelyen találkozhatunk: autógyárakban, bányákban, elektrotechnikai üzemekben, az informatikai és telekommunikációs vállalatoknál, háztartási-, távközlési gépekkel, riasztó-berendezésekkel foglalkozó cégeknél, de még a közlekedés területén is. A szerteágazó lehetőségek izgalmas feladatokat rónak a szakemberekre.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója az épület- és ipari villamos berendezések, villamos gépek ellenőrzését, üzemeltetését, karbantartását, javítását végzi. Ismeri az alkalmazott berendezések jellemzőit, szükség esetén megkeresi, feltárja a hibákat. Ehhez méréseket, vizsgálatokat végez. A villamos-technikai előírásokat betartja ahhoz, hogy munka végzése, valamint a berendezések is biztonságos keretek között működjenek.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója elektromos, elektronikus berendezéseket és műszereket vizsgál, hogy azok szakszerűen és biztonságosan működjenek annak érdekében, hogy az eltérő iparágakban dolgozó szakemberek a feladataik elvégzéséhez jól tudják használni azokat. Fő feladatai a következők:

  • Bekötéseket készít. Az új elektromos rendszereket beköti az elektromos hálózatba.
  • Beüzemeli, javítja és karbantartja a villamos gépeket. Üzembe helyezi és karbantartja a gépeket, pl. megrendelői, munkáltatói kérésre.
  • Telepítési feladatokat lát el. Telepíti az elektronikai műszereket és vezérlőrendszereket.
  • Üzemelteti a villamos gépeket. Gondoskodik a folyamatos működésükről, és ehhez energia- és alkatrészellátást biztosít.
  • Teszteli a gépeket. A hibák feltárása céljából vizsgálja és teszteli a gépeket, berendezéseket, műszereket és vezérlőrendszereket.
  • Megkeresi a meghibásodások okait. Az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén megkeresi és megszünteti a hibákat. (hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek stb.).
  • Cseréket végez. Cseréli az elhasználódott és hibás alkatrészeket.
  • Szerelési munkálatokat végez. Különféle elektromos gépeket, motorokat, generátorokat, kapcsoló és vezérlő berendezéseket szerel.
  • Betartja a munka-, baleset-, környezetvédelmi szabályokat, előírásokat.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója ahhoz, hogy munkájának kereteit megismerje, műszaki rajzokat, kapcsolási dokumentációkat, szervizkönyveket, építési és szerelési rajzokat használ,. A pontos szerelési, javítási munkálatokhoz többek között a következő eszközöket használja:

  • kézi szerszámok: csavarhúzók villáskulcsok, fogók stb.;
  • mérőműszerek: pl. áramerősség-mérő, feszültségmérő, frekvenciamérő;
  • gépi szerszámok: fúrók, csiszolók, tekercselők stb.;
  • speciális készülékek: többek között jelgenerátor, oszcilloszkóp, zajmérő, fordulatszámmérő.
Munkájához felhasznál még tartalék alkatrészeket, jelfogókat, reléket, motorokat, vezetékeket stb., valamint segédanyagokat és különféle fémeket.

Hol végzi a munkáját?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkáját világított műhelyben, szobában vagy üzemben, zárt térben végzi. A legjellemzőbb a zárt, fűtött, por és zajmentesített üzemi, gyáripari vagy műhelykörnyezet. Itt a gyártó által előírt környezeti feltételekkel számolhat a szerelő. A szervizmunkák esetén a munkavégzés helyszíne lehet maga az üzem vagy műhely, ahová behozzák a hibás berendezést, de a javítandó gép elhelyezéséből fakadóan a munkavégzés lehet a szabadban is. 

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkáját normál munkarendben, heti 40 órás munkaidőben többnyire egy műszakban végzi. A munkahely jellege szerint előfordulhat – pl. telefonos – ügyeleti szolgálat, amire több műszakban, munkaszüneti napokon, hétvégén és ünnepnapokon is sor kerülhet.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkavégzése során speciálisnak tekinthető környezeti ártalomról nem lehet beszélni, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy:

  • balesetveszély forrása lehet a munkavégzés teljes folyamatában az áramütés;
  • gépek, anyagok használata miatt fokozott lehet a kéz-, vagy lábsérülés valószínűsége;
  • allergiás reakciót okozhatnak a felhasznált kenőanyagok, olajosságuk és egyéb összetevőik miatt.
A munka-, és balesetvédelmi előírások betartásával ezek a veszélyforrások csökkenthetők, kiszűrhetők.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkája közepesen nehéz fizikai munka. Műhelyben, üzemben végzi, jellemzően hajlott, guggoló és hosszabb ideig álló testhelyzetben, melyek gerinc panaszokhoz vezethetnek. A precíz és biztonsági előírásoknak megfelelően történő munkavégzés igénye miatt a tevékenységet szellemi megterhelés is jellemzi. Gyakran hirtelen felmerülő problémákra is megoldást kell találnia, amely ugyancsak fokozott figyelmet kíván meg a szakembertől.

Fontos a munkaidő utáni pihenés, mind szellemi kikapcsolódás, mind testedzés formájában.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkavégzése során sokat dolgozik egyedül, de bonyolult méréssorozat elvégzése érdekében csapatban is végezhet feladatokat. Ezért igen fontos, hogy jó legyen a munkakapcsolata a közvetlen kollégákkal, technikusokkal és mérnökökkel. Az ügyfélszolgálat területén dolgozó szakember napi munkája során külső ügyfelekkel, megrendelőkkel is kapcsolatban áll. Munkája során a további személyekkel is együtt kell működnie:

  • üzem-, létesítményvezetővel;
  • adminisztratív dolgozókkal.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója szakmában, országos viszonylatban a bruttó átlagkereset havonta 229.000 forint. A kereset a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, munkahelyének földrajzi elhelyezkedésétől függően 193.000 és 249.000 forint között mozoghat. Ezek az adatok az elmúlt években nem mutattak jelentős változást.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Jelenlegi adatok szerint úgy tűnik, hogy a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója sokak által vágyott foglalkozás, és a munkaerő-piaci kereslet és kínálat aránya a közeljövőben nem fog változni. A munkaerő kereslet ezért a magasabb szaktudással rendelkező, a fejlesztések irányában nyitott szakemberek felé helyeződik át, azaz speciális tudással, több szakmai tapasztalattal és magas szintű elköteleződéssel nyílik inkább lehetőség egy-egy állás megszerzésére.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkavégzéséhez folyamatos, fokozott koncentráció szükséges, amivel a hiba feltárása és az okok megszüntetése biztonságosan megoldható. Ahhoz, hogy feladatait sikeresen el tudja látni, a szakembernek az alábbi képességekre, készségekre van szüksége:

  • Felelősségtudat, amivel képes kiváló minőségű munkát végezni, adott határidőn belül.
  • Önállóság, hogy képes legyen a javítási, szerelési munkákat egyedül elvégezni, döntéseket hozni azokban, valamint ellenőrizni munkáját.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, amivel a tudását új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében alkalmazni tudja.
  • Rendszerezés, hogy a szerelési munka során képes legyen megérteni a gépek egyes részeit, közöttük kapcsolatokat létesíteni, hasonlóságokat, eltéréseket megállapítani és eszerint kialakítani a javítás lépéseit, folyamatát.
  • Kézügyesség, amivel képes az aprólékos, nagy pontosságú mozdulatokat igénylő feladatok ellátására. 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkájához a munka jellegéből fakadóan szükséges egészségügyi tényezők:

  • ép karok és kezek - az aprólékos szerelési munka ellátásához;
  • ép látás, színlátás és térlátás – ugyancsak a pontos munkavégzés érdekében;
  • tiszta beszéd és ép hallás - a munkatársakkal, ügyfelekkel történő kommunikációhoz.
Ergonómiailag helyesen kialakított körülmények között, speciális eszközök használatával, a munkatér berendezéseinek a kerekesszékhez igazodó kialakításával, munkaköri részfeladatokat mozgássérültek is végezhetnek. Hallássérültek esetén a munkakör átszervezésével, személyre szabott, sérülés-specifikus módosításával, írásalapú kommunikációs csatornák használatával, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkája jellegéből adódóan a reáltárgyak területén kell otthonosan mozognia annak érdekében, hogy szaktudása biztos alapokon nyugodjon. Legfontosabb tantárgyak ezért:

  • technika, életvitel és gyakorlat - a szerelési munkákhoz szükséges kézügyesség kialakításához;
  • fizika – az elektromossággal járó ismertek szükségesek a szakma elsajátításához.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója azért élvezi munkáját, mert általában elmondható róla, hogy szívesen végez kétkezi munkát, dolgozik szerszámokkal, van érzéke a gépekhez, berendezésekhez. Szívesen foglalkozik gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével és fontos számára, hogy munkájának belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Fontos továbbá, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhesse munkáját, mert az jelent biztonságot számára. 

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mi jellemző a Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkájára?

Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Globális gondolkodásmód (40%)
(40 - 60)
Aprólékos megoldások (60%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Elektromos gép- és készülékszerelő (34 522 02)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Elektromos gép- és készülékszerelő középfokú szakképesítés megszerzése szükséges.

A munkakör betöltéséhez továbbá az Elektromechanikai műszerész (OKJ 34 522 01), Elektronikai műszerész (OKJ 34 522 03), Kereskedelmi, háztartási és vendéglátó ipari gépszerelő (OKJ 32 521 02) szakképesítés is megfelelő.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az alapfokú iskolai végzettség, tehát az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése. Szükséges továbbá – a képzés megkezdését megelőzően – megfelelés egészségügyi alkalmassági vizsgálaton.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az elektromos gép- és készülékszerelő szakképesítés – iskolai rendszerű szakképzésben – szakiskolában 3 év alatt szerezhető meg. Lehetőség van iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyamon is tanulni, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat.

A képzés során 30%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen (pl.: szervizben, szerelő műhelyben) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a tantárgyak egyrészt az informatikai és műszaki alapokhoz, másrészt a villamos gépek-, berendezések-, és készülékek szereléséhez kapcsolódnak. Főbb tantárgyak, modulok:

  • munkahelyi egészség és biztonság;
  • műszaki informatika;
  • elektrotechnika;
  • villamos műszerek és mérések;
  • villamos védelmek;
  • vezérlések, jelzőrendszerek;
  • villamos gépek;
  • villamos készülékek.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában több munkakör betöltésére is lehetőség nyílhat. Néhány jellemző példa:

  • villamossági szerelő;
  • elektromos gép- és készülékszerelő.
Szakmai tudását más elektrotechnika-elektronika szakmacsoportba tartozó szakképesítés megszerzésével bővítheti, melyben a megszerzett tudása beszámításra kerülhet, vagy érettségi végzettséget szerez, s ennek birtokában, szakmacsoportjában technikus képzésben vehet részt.
Felsőoktatási területen történő továbbtanulás esetében műszaki felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés ajánlott.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.ivsz.hu - Informatikai, Távközlési, és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
  • www.magyar-elektronika.hu- elektronikai ipari portál
  • Kliment: Háztartási Gépek. Műszaki kiadó. 2005.
  • Kunc: Villanyszerelés lépésről lépésre. Cser Kiadó. 2007.
  • Gyetván: Villamos mérési feladatok. Tankönyvmester Kiadó. 1999.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.nive.hu – a Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapja: megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
 
 
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (http://www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu/ - a HVG Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Zoltán, elektromos gépszerelő mondta: „Rázós munkahely lehet ez annak, aki nem tartja be az érintésvédelmi szabályokat. Ezt az elején én is megtapasztaltam, de szerencsém volt. Azt élvezem, amikor egy össze-vissza kábelrengetegből egy szabályos kábelkorbácsot alakítok ki, ahol minden vezeték a helyén van. Akkor meg külön dicséretet kaptam, amikor megmértem és kiszámoltam, hogyan lehetne a meddőáram mértékét csökkenteni. Persze ehhez az kell, hogy sose elégedjek meg a meglévő tudásommal. Bár az alapok ugyanazok, de mindig vannak újítások – ezeket folyamatosan figyelni kell, ami jelenthet olvasást, de a kollégákkal való beszélgetések, tapasztalatcserék is sokat számítanak!” 

További érdekességek

Mit gondol, mire jó a generátor?

Generálni annyit tesz, mint létrehozni. Azokat a forgó villamos gépeket, amelyek egy külső erővel meghajtva áramot termelnek, azaz áramot hoznak létre, generátornak nevezzük. Azokban a berendezésekben, amelyeket áramszünet estén szoktak alkalmazni, ugyanúgy generátorok termelik az áramot, mint a vízi, vagy atomerőművekben, csak a méretük – és a vezérlés – eltérő. A generátor forgórésze vasból készül, és a rajta lévő tekercsen átfolyó áram hozza létre a mágneses mezőt. Az állórész tekercseiben indukálódik az áram, amit mi is használunk.

Hallott már a villamos gépek esetében a nyákról?

Az elektromos alkatrészek gyártásánál a fejlődés egyre kisebb alkatrészeket eredményezett, a készülékek egyre bonyolultabbak lettek, az alkatrészeket összekötő kábelrengeteg pedig egyre átláthatatlanabb. Erre lett megoldás a nyák, azaz a nyomtatott áramköri kártya, amely jól megtervezett, szigetelőlapra felvitt rézlemezre maratott huzalozás, ahol az alkatrészeknek meghatározott helyük van. Bonyolultabb esetben, sok alkatrész, vagy bonyolult kapcsolódás esetén a lap mindkét oldalát felhasználják a hálózat kialakítására.

Milyen szigetelőanyagokat ismer?

Azok az anyagok vezetik jól az áramot, amelyek szabad elektronnal rendelkeznek, például a réz, vas, grafit stb. Ezzel szemben azokat az anyagokat, amelyek nem, vagy csak csekély mértékben vezetik az áramot, szigetelőknek nevezzük. Ide tartozik a kerámiák, pl. a porcelán, az üveg, a műanyag, a gyapot, a csillám. Ilyen például a desztillál víz is, azonban, ha sót adunk hozzá, máris elveszti ezt a képességét. 

Tudja-e, mi az elektronikai hulladék?

Zsebünkben a mobil, otthon vár a DVD lejátszó, a tévé, a rádió, a HIFI torony. Ezekben mindben elektronika dolgozik, de elektronika vezérli a legtöbb mosógépet, mosogatógépet is. Ezek előbb-utóbb elromlanak, vagy csak nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, mint az újak. A lecserélésükkor szeméttelepre kerülnének, és ott a bennük levő anyagok súlyosan szennyeznék a környezetet. Ezért Magyarországon is megszervezték ezeknek az elektronikus hulladékoknak a begyűjtését, újrahasznosítását, vagy ártalmatlanítását. 

Vissza az listához