Tartsd velünk az irányt!

Gyermekgondozó,-nevelő

Gyermekgondozó,-nevelő

FEOR:
522105
Foglalkozási terület:
Egyéb szolgáltatások
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Tudja, hogy mikor nyitott meg hazánkban az első SOS Gyermekfalu?

Az SOS-Gyermekfalu mozgalom Magyarországon 1983-ban alakult. Három év telt el, míg 1986-ban Battonyán megnyílt az első SOS Gyermekfalu. Ezt követte később, 1990-ben Kecskeméten, majd 1993-ban Kőszegen még két intézmény. E három központ 10-12 családi házzal rendelkezik, ahol a gyerekek saját háztartásban, nevelőszülői családokkal nőhetnek fel.  Az SOS Gyermekfalu hazai Alapítványa mintegy 370 gyermeknek és fiatalnak biztosít életteret, és lehetőséget arra, hogy biztonságos, nyugodt körülmények között cseperedhessenek.
 
Mit gondol, mi a különbség az örökbefogadás és a nevelőszülőség között?
Az örökbefogadó szülő a gyermeket, aki nem vérszerinti gyermeke, egy jogi procedúra során örökbe fogadja, azaz jogi szabályozás alapján a gyermek az örökösévé válik. A nevelőszülőség azonban egy foglalkozás. A nevelőszülők a rájuk bízott gyermekekről fizetés fejében kötelesek gondoskodni. Emellett a nevelőszülő felelőssége az is, hogy tartsa a kapcsolatot a gyermek vér szerinti szüleivel. Általában a gyermekotthonok helyett, az állami gondozott gyermek nevelőszülőnél való elhelyezésével azt kívánja a gyermekvédelmi rendszer biztosítani, hogy az adott gyermek családban élhessen. Ma az állami gondozott gyerekek 60 %-a nevelőszülőknél él.

Foglalkozás jellemzői

A gyermekgondozó, -nevelő hivatása nehéz, de gyönyörű feladat is egyben. A gyermekotthonokban, az otthon vezetőjének irányítása alapján végzi el feladatát, a gyerekekről való gondoskodást. A velük kialakított személyes kapcsolat, kötődés nagy felelősséget ró a gyermekgondozó, -nevelőre. Fontos, hogy szeresse a gyerekeket, a kedvesség és lelki törődés alapfeltétele ennek a szakmának. Ugyanakkor nagyon változatos és sokrétű tevékenységet igénylő szakma, hiszen a gyermekgondozó, -nevelő valójában a gyermekotthonok mindennapjainak szinte minden feladatában részt vesz.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A gyermekgondozó, -nevelőnek széleskörű szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie, hiszen több különböző területen is helyt kell állnia. Folyamatosan támogatja az otthon lakóit, szervezi mindennapi életüket, elvégzi a mindennapos adminisztrációt. Munkája során a következő feladatokat, tevékenységeket végzi:

  • Gyermekek befogadásával kapcsolatos feladatokat lát el. A gyermekotthonba érkező új lakók befogadási folyamatában közreműködik, mind a fizikai munka (beköltözés), mind az előkészítés (kiválasztás), illetve adminisztráció tekintetében.
  • A gyermekotthon nevelési/gondozási tevékenységében részt vesz. Az intézmény vezetőjének iránymutatásait követve, illetve a nevelési/gondozási rendszer elvárásainak megfelelve törődik az otthonban lakó gyermekekkel. Tevékenységét kollégáival összehangolva végzi.
  • Megszervezi az otthon lakóinak napi tevékenységét. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, kialakítja a napi tevékenység ritmusát, a gyermekek napirendjét, és szervezi mindennapi életüket – házi feladat megírása, sportfoglalkozások stb.
  • Részt vesz a gyermekek önálló életre nevelési feladataiban. A tisztálkodási, mindennapi életvezetési, higiéniás és egyéb feladatok elvégzésében segíti az otthon lakóit, illetve a kisebbeknek megtanítja ezeket.
  • Elvégzi a gyermekek nappali ellátó intézménybe kerülésével kapcsolatos feladatokat. Az otthon lakóit beíratja a megfelelő óvodába, iskolába. Elvégzi a beíratással, évkezdéssel kapcsolatos teendőket, részt vesz szülői értekezleten stb.
  • Elvégzi az intézmény vezetője által rá bízott feladatokat. Szükség esetén programokat szervez az otthon lakóinak – karácsony, kézműves foglalkozások stb. –, illetve részt vesz ellenőrzési, szervezési feladatokban.
  • Adminisztrációs és kapcsolattartási feladatokat lát el. Az adminisztrációs feladatokat elvégzi, kapcsolatot tart a hatóságokkal.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A gyermekgondozó, -nevelőnek munkáját elsősorban a személyes kapcsolatra kell alapoznia: főként a különböző korú gyermekekkel való foglalkozás, beszélgetés, az ő gondozásuk és nevelésük a feladata, így fő munkaeszköze az élő szó. Természetesen ezen túl sokféle anyagot és eszközt használ munkája során, többek között a következőket:

  • kommunikációs és irodatechnikai eszközök a kapcsolattartási feladatokhoz: számítógép, telefon, nyomtató, szkenner, fénymásoló stb.;
  • nyomtatványok, dossziék, irattárolók, iratrendezők;
  • tisztálkodási eszközök, higiéniai kellékek, mint például fogkefe, fogkrém, toalettpapír;
  • alapanyagok széleskörű választéka a szabadidős tevékenységekhez, például papír, fa, fém;
  • kézműves tevékenységekhez használt eszközök, mint például olló, ragasztó, tű, cérna stb.
Fentieken kívül a gyermekgondozó, -nevelő mindennapi munkája során találkozik az óvodai és iskolai élet alapvető kellékeivel, azaz játékokkal, mesekönyvekkel és tanszerekkel, tankönyvekkel, füzetekkel is.
 

Hol végzi a munkáját?

A gyermekgondozó, -nevelő munkáját zárt térben és szabadban egyaránt végzi. A munkavégzés során a gyermekotthonon kívül a nappali oktatási intézményekben, is tartózkodhat, illetve mindennapi tevékenysége során megfordulhat bárhol, ugyanúgy, ahogy egy átlagos szülő.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A gyermekgondozó, -nevelő munkáját jellemzően folyamatos munkarendben végzi, heti 40 munkaórában. Beosztása szerint délelőtt, délután, vagy éjszakai műszakban is dolgozhat, illetve a hétvégi, ünnepnapokon történő munkavégzés is jellemző. Az olyan speciális nevelőotthonokban, ahol a gyermekek egy nevelőhöz tartozva, külön házakban élnek, a gyermekgondozó nevelő együtt lakik a gyermekekkel.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A gyermekgondozó, -nevelő munkájára nem jellemző a balesetveszély, de gyermekekkel való személyes kapcsolattartás fertőzésveszéllyel járhat, különösen a fertőző gyermekbetegségek tekintetében.

Gyakran nem jut elég idő a megfelelő mennyiségű pihenésre, ezért a gyermekgondozó- nevelő számára nagyon fontos a kellő odafigyelés és körültekintés a balesetek elkerüléséhez.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A gyermekgondozó, -nevelő munkája szellemi és könnyű fizikai megterheléssel egyaránt jár. A gyerekekre való felügyelet komoly igénybevételt jelenthet, különös tekintettel a cipekedéssel, gyerekek mozgatásával járó feladatokra. Megterhelheti a hátat és a gerincoszlopot, hogy gyakran kell feladatai végzése közben hosszabb ideig állva vagy ülve maradnia. Mindez jó állóképességet kíván.

Pszichikai igénybevételt jelenthet a munkavégzés során a gyerekek lelki támogatása. A rossz kilátásokkal rendelkező gyerekekkel, nehéz emberi sorsokkal való szembesülés, amit a nevelőotthonba érkező gyerekekkel való találkozás, a velük való munka jelent, komoly érzelmi megterhelést jelenthet számára. Az egész napos gyermekzsivajban végzett munka is kimerítheti a szakembert a nap végére.
Mivel ennek a szakmának a gyakorlása szellemi és fizikai igénybevétellel egyaránt jár, így nagyon fontos a gyermekgondozó, -nevelő számára az elegendő pihenés, kikapcsolódás, szellemi feltöltődés.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A gyermekgondozó, -nevelő munkája során elsősorban az otthonban lévő gyerekekkel, illetve azok mindennapjaiban részt vevő felnőttekkel, valamint és ritkán azok családtagjaival találkozik. Kapcsolatot ápol továbbá a következő személyekkel:

  • a nevelőotthon vezetője, pedagógusai;
  • a nevelőotthon orvosa, egyéb alkalmazottai;
  • nevelési tanácsadó munkatársai;
  • hatósági ügyintézők, pl. gyámhatóság;
  • kulturális intézmények ügyintézői;
  • oktatási intézmények vezetői, ügyintézői.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A gyermekgondozó, -nevelők havi bruttó átlagkeresete Magyarországon 123.000 Ft, amely az utóbbi években növekedést mutatott. Havi átlagos keresetük országos viszonylatban bruttó 106.000 és 160.000 Ft közötti sávban mozog. Mivel az állami dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, így a gyermekgondozó, -nevelők keresete elsősorban életkoruktól és munkatapasztalatuktól függ.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A munkaerő-piaci adatokon alapuló rövidtávú előrejelzés szerint a gyermekgondozó,-nevelők munkája iránti kereslet folyamatos. Az elhelyezkedés elsősorban állami nevelőotthonokban, illetve bölcsődékben is lehetséges, ám magánintézményekben sem kizárt a munkavállalás. A szakmában elhelyezkedni kívánók kilátásai bíztatóak, főképp, ha széles körű szakmai tapasztalattal bír a szakember, illetve elhivatottsága rendkívül magas.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A gyermekgondozó, -nevelő szerteágazó feladatai elsősorban az emberi tényezőkre, a gyermekekre való nagy odafigyelést kívánják meg, de fontos, hogy adminisztratív munkákkal is hatékonyan végezzen. A magas színvonalú munkát a következő képességek és készségek teszik lehetővé:

  • Felelősségtudat, mert a rá bízott gyermekek különösen felelősségteljes törődést igényelnek speciális élethelyzetükből fakadóan;
  • Empátia, hogy a gyerekekkel együtt érzően viselkedhessen, hatékonyan tudja segíteni őket a beilleszkedésben, az esetleges problémák megoldásában;
  • Kommunikációs képesség, annak érdekében a gyerekekkel és munkatársaival is gördülékenyen tudjon beszélgetni, információt átadni;
  • Konfliktuskezelés, stressztűrés, mely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a nevelőotthonokban lévő vitás helyzeteket, a gyerekek között kialakult feszültséget kezelje, illetve önmaga is fel tudja dolgozni a nehezebb eseteket;
  • Kitartás, mivel munkája olykor nagyon nehéz, és eredménye csak hosszabb idő után mutatkozik meg, a munkához való elkötelezett hozzáállás segít, hogy ne égjen ki, lelkesedése fennmaradjon;
  • Önállóság, hogy tudjon döntést hozni egy-egy nevelőszülői kérdésben, például a gyermek beiskolázása tekintetében.
Mindezeken kívül a gyermekgondozó, -nevelőnek szüksége lehet jó erőnlétre is, hogy fizikai igénybevétellel járó feladatait is problémamentesen elláthassa, illetve digitális kompetenciára az adminisztratív feladatainak elvégzéséhez.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A gyermekgondozó, -nevelőnek munkája során gyakran kell különféle feladatokat elvégeznie, és ehhez a legkülönbözőbb eszközöket használnia. Esetenként kisebb-nagyobb súlyok mozgatása is feladata. Segít a gyerekeknek mindennapi teendőik végzésében, étkezésükben, tisztálkodásukban. Hogy minden feladatát sikerrel végezhesse, a következő egészségügyi feltételek megléte szükséges számára:

  • ép végtagok – hogy a tisztálkodási, sport, és egyéb mindennapos tevékenységekben tudjon segítséget nyújtani;
  • ép látás – a szemet igénybe vevő aprólékos feladatokhoz, például a mesék elolvasásához, adminisztrációs feladatok ellátásához;
  • jó hallás és érthető beszéd – ami a gördülékeny kommunikációt teszi lehetővé;
  • egészséges bőrfelület – a fertőzések elkerülése végett.
Látás- és hallássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően láthatják el ezt a munkakört. A sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával, a munkahely fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésével, speciális eszközök beszerzésével, munkaköri változtatásokkal (egyes feladatok átadása más munkatársaknak) segíthető elő, hogy ezen a pályán dolgozhassanak.
 

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A gyermekgondozó, -nevelőnek a mindennapi feladatok ellátásában, az alábbi tantárgyakban való jártasság jelenthet segítséget:

  • kommunikáció - magyar nyelv és irodalom – a gyermekekkel való foglalkozáshoz, a mindennapi tevékenységek ellátásához;
  • vizuális kultúra – például a gyerekekkel történő rajzolás, kézműves tevékenységek támogatása érdekében;
  • technika, életvitel és gyakorlat – a kézügyességet igénylő munkáihoz;
  • testnevelés – a fizikai igénybevétel és a sport jellegű feladatok miatt.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A gyermekgondozó, -nevelő munkakör betöltésére ideális emberek fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő tevékenységet végezhessenek. Szeretnek beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások problémáinak megoldásában. Kedvelik az olyan munkákat, ahol személyes kontaktusra van szükség. Keresik továbbá azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzeteket. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Kisebb kockázatok felvállalásától sem ijednek meg céljaik elérése érdekében.

  • Irányító
  • Közösségi

Mi jellemző a Gyermekgondozó,-nevelő munkájára?

Személyközpontú (90%)
(90 - 10)
Tárgyias (10%)
Gyakorlatias (80%)
(80 - 20)
Gondolatokra irányuló (20%)
Változatos (100%)
(100 - 0)
Monoton (0%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Gyermekotthoni asszisztens (54 761 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Gyermekotthoni asszisztens emeltszintű szakképesítés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség. Szükséges továbbá – a szakképzés megkezdését megelőzően – megfelelni egy egészségügyi-, szakmai és pályaalkalmassági vizsgálaton is.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Gyermekotthoni asszisztens szakképesítés iskolai rendszerben két év alatt, míg tanfolyami keretek között 1300-1560 órában szerezhető meg. A képzés során 60%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 40%-át gyakorlati képzőhelyen (pl. nevelőotthonban) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyrészt általános, olyan, az alapismeretek elsajátításához kapcsolódó témákat ölelnek fel, melyek nélkülözhetetlenek a gyermekgondozás területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorlásához, másrészt specifikus szakmai ismeretek oktatására irányulnak. Főbb modulok:

  • a szociális ellátás általános tevékenységei;
  • elsősegély-nyújtási feladatok;
  • gyermekellátási alapfeladatok;
  • gyermekfelügyelői feladatok;
  • gyermek-felügyeleti dokumentációs feladatok;
  • gyermekotthoni tevékenységek;
  • foglalkoztatás;
  • munkahelyi egészség és biztonság

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítéssel jellemzően gyermekgondozó, -nevelő munkakörben lehet elhelyezkedni, azonban számos további munkakörökbe is várják a szakembereket. Ilyenek többek között:

  • Gyermekvédelmi asszisztens;
  • Gyermekvédelmi felügyelő;
  • Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
  • Gyermekfelügyelő;
  • Ifjúsági asszisztens;
  • Ifjúsági referens;
  • Ifjúságnevelési munkatárs;
  • Közösségfejlesztő asszisztens;
  • Közösségi asszisztens;
  • Közösségi gyermekgondozási tanácsadó;
  • Rehabilitációs nevelő, segítő;
  • Szakgondozó.
A gyermekgondozó, -nevelő szakmai tudását felsőoktatási intézmények tanítói vagy óvodapedagógusi szakán mélyítheti tovább.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.oktatas.hu – Oktatási Hivatal honlapja
  • www.gyermekotthonoksportja.hu/ - Gyermekotthonok Sport Szövetsége
  • www.gyermekotthon.lap.hu – szakmai portál
  • Dr. Filó-Katonáné: Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem - Új magánjog sorozat. HVG Orac Kiadó. 2015.
  • Töreky: Szívünkből születtél – könyv az örökbefogadásról. Móra Könyvkiadó. 2011.
  • Dr. Kozéki: Nevelőotthon – nevelő otthon. Budapest. 1993.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Az egyik legrégebbi nevelőotthonban dolgozom már lassan 15 éve. Kezdetben nagyon nehéz volt a lelki része, sokszor megviselt egy-egy hozzánk kerülő kisgyerek egyéni sorsa. Mára ezt már sokkal jobban kezelem: most is megrendít, és most is együtt érzek a családokkal, de már tudom, hogy sírással nem segítek. Nekem kell erősnek lennem, és nekem kell a lehető legtöbb szeretetet és biztonságot adni annak a kis emberkének, aki hozzánk kerül. Ez a legtöbb, amit tehetek, és máig ez a legnagyobb kihívás a munkámban: úgy jelen lenni érzelmileg, hogy közben mégis meghúzzam a határaimat. De az is tény, hogy néhány neveltem visszajár hozzám, és nincs ennél nagyobb jutalom.” – mondja munkájáról Éva, gyermekgondozó, -nevelő.
 
 

További érdekességek

Mit gondol, a nevelőszülőknél élő gyermek örökre ott is marad?

A nevelőszülőknél élő gyermekek jövőjét tekintve többféle kimenetele lehet az elhelyezésnek. Lehetséges, hogy a gyermek visszakerül a vér szerinti családjához, mert ott a körülmények ezt újra lehetővé teszik. Lehetséges, hogy nagykorúságáig a nevelőszülőknél marad, mindezek közben tartja a kapcsolatot családjával is. Ha a gyermek szülei nem jelentkeznek, a gyermek örökbe adható lesz, ilyenkor többnyire örökbe is fogadják. Előfordulhat, hogy a gyermeket másik nevelőszülőhöz helyezik, például azért, mert vér szerinti szülei elköltöznek, és a törvény szerint nem lakhat 50 km-nél távolabb a vér szerinti szüleitől. Végül megtörténhet az is, hogy a nevelőszülő valamiért visszaadja a gyermeket állami intézményben való elhelyezésre.

Tudja, hány féle örökbefogadási forma létezik?

Örökbefogadásról akkor beszélünk, mikor egy jogi aktus során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek, és a gyermeket örökbe fogadó szülő vagy szülők közt. Ha az örökbefogadás nyílt, akkor az örökbe fogadó szülők és a vér szerinti szülők ismerik egymást. Ha az örökbefogadás titkos, akkor az örökbefogadó szülők számára nem ismert a vér szerinti szülők személye, és viszont.

Ön szerint mióta létezik hazánkban törvényi gyermekvédelem?

A magyar gyermekvédelem Széll Kálmán miniszterelnöksége idején, 1901-ben indult útjára. A dr. Erőss Gyula kezdeményezésére benyújtott Gyermekvédelmi Törvény az állam felelősségvállalását határozta meg az elhagyott gyerekekre vonatkozóan, amely kapcsán létrejöttek az első gyermekmenhelyek, melyek ezen fiatalok gondozásáról 15. életévük betöltéséig voltak hivatottak gondoskodni. 1906-ban alakult meg a gyermekvédelemmel foglalkozó civil és állami szervezetek összefogására az Országos Gyermekvédelmi Központ.

 

Hallott már az SOS Gyermekfalu mozgalomról?

Hermann Gmeiner 1949-ben alapította meg mozgalmát. Elsőnek Imst városában nyílt meg gyermekfalu, melyet azóta világszerte számos további követett. Az SOS gyermekfalu mozgalom célja, hogy otthont adjon olyan gyerekeknek, akik valamilyen okból nem élhetnek vér szerinti családjukkal. A gyermekfalvak mai napig azon alapelven működnek, hogy minden gyermeknek joga van tiszteletben és szeretetben felnőni, és ezt, lehetőség szerint, a hátrányos helyzetből induló gyerekeknek is biztosítani kell. Ma már világszerte több mint 450 SOS gyermekfalu létezik, ahol a gyermekek családi házakban nőhetnek fel, a vér szerinti testvéreikkel együtt maradva.

Munkaadók mondták

Vissza az listához