Tartsd velünk az irányt!

Zenei előadóművész

Zenei előadóművész

FEOR:
272445
Foglalkozási terület:
Művészet, kultúra és kommunikáció
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Előadó-művészet alapképzési szak (BA))

Bevezető

Ön szerint milyen lehetőségek kínálkoznak a zenei előadóművészek számára művészetük közönség elé tárására?

A közönség a zenei előadóművészek munkáját élvezheti például koncerteken, melyek lehetnek akár szabadtéri előadások is. Színházban, táncházakban, vendéglátóhelyeken is gyakran találkozunk zenei előadásokkal. Ezen kívül a zenészek munkájának eredménye – a zenei felvételek, melyek a rádióban, filmen, televízióban is hallhatók, és valamilyen hanghordozón – például MP3 lejátszón, CD-n, vagy bakelit lemezen – is gyakran hallgatunk zenei műveket. Nagyvárosok utcáin gyakran találkozhatunk utcazenészekkel, de akár bevásároló központokban is részesei lehetünk élő zenei előadásoknak.
 
Ön szerint milyen különleges, ritka hangszereken játszhat egy zenei előadóművész?
A hegedű, zongora, gitár igen népszerű és mindenki által ismert hangszerek, de hallott már a skót dudáról, a citeráról, vagy az okarináról? Ezek mind olyan hangszerek, amelyek megszólaltatásához különleges képzettséggel kell rendelkezni. A skót duda egy több sípból álló hangszer, melynél a folyamatos szélnyomást egy birkabőr tömlőből áramló levegő biztosítja. A citera egy húros hangszer, mely sokféle formájú lehet, pengetéssel szólaltatják meg, és ölben tartva, vagy asztalra fektetve kell rajta játszani. Az okarina pedig egy ősi, tojásdad alakú fúvós hangszer, mely porcelánból készül és általában 12 lyuk van rajta.
 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A zenei előadóművész a közönség szórakoztatásáért dolgozik. Művészi tevékenysége hatására az őt hallgatók különleges állapotba kerülnek, legyen szó akár koncertről, akár hang-, vagy filmfelvételről. Az előadóművész a zene élvezetének élményét adja tehát, akár hangszer, akár énekhang által. A zenei előadóművész nemcsak darabokat ad elő, hanem alkothat is, saját kompozíciókat készíthet, más zeneműveket átírhat, áthangszerelhet, felvételeket készíthet lemezstúdiókban. A művész felléphet szólistaként, vagy egy másik művész kísérőjeként, lehet szólamvezető, vagy akár egy együttes, csoport, kórus, vagy zenei társulat tagja. Az előadóművészek tevékenységüket legtöbbször szellemi szabad foglakozásúként végzik, de lehetnek egy önálló társulat, színház, vagy művészeket menedzselő iroda tagjai, alkalmazottai is. Képzettségük segítségével képesek egy művészeti intézmény, zenei együttes irányítására, tevékenységének támogatására is.

 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A zenei előadóművész zeneművészeti alkotások előadásával kapcsolatos feladatok összességét látja el. Munkája során többek között az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Hangszert, stílust és előadásmódot választ. A személyiségének, temperamentumának, személyes mondanivalójának kifejezéséhez leginkább megfelelő hangszert, vagy énekmódot használ.
  • A hangszeren való játékot, illetve az éneklés módját gyakorolja. Játéktechnikáját, énekhangját naponta fejleszti, csiszolja, tudását szinten tartja, dalokat, darabokat tanul meg.
  • Zenedarabokat választ. Keresi és megismeri a múlt és a jelen zeneművészeti alkotásait, kiválasztja a stílusának megfelelőket.
  • Hangszerét karban tartja. A hangszert ápolja, tisztán tartja, elvégzi a szükséges karbantartási és minőség megőrzési tevékenységeket. Szükség esetén új hangszert keres, készíttet, vásárol.
  • Hangszerét hangolja. Gondoskodik arról, hogy a hangszer mindig a megfelelő hangzással rendelkezzen, például a húrok feszességét állítja, ezzel biztosítva, hogy ha több hangszer játszik egyszerre, akkor ezek együtt kellemes hangzást biztosítsanak.
  • Koncertet ad, fellép. Egyes műveket, műrészleteket kívülről megtanul, majd tudását bemutatja a közönségnek.
  • Hangfelvételeket készít. Saját, vagy más zeneszerzők műveit lemezstúdióban előadja, rögzíti.
  • Zenét szerez, komponál. Inspirációjának megfelelően különböző stílusú zenedarabokat alkot.
  • Zenei ismeretterjesztést végez. Tudását, tapasztalatát másoknak átadja, diákokkal foglalkozik.
  • Munkáját népszerűsíti. Ügynököt fogad, vagy más úton ismerteti meg tevékenységét a nagyközönséggel.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A zenei előadóművész munkája során jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • hangszer, például: gitár, trombita, zongora, hegedű, nagybőgő;
  • erősítők, hangkeverők, mikrofonok, hangfalak;
  • hangfelvevők, - lejátszók;
  • digitális, vagy analóg metronóm, hangoló;
  • kották;
  • irodatechnikai eszközök: számítógép, irodatechnikai szoftverek, nyomtató, íróeszközök, telefon.
A zenei előadóművész munkavégzése során emellett különleges számítógépes szoftvereket is használhat zeneszerzésre, zenei felvételek készítésére és más célokra. Továbbá a hangszer karbantartásához és tisztításához használhat különféle ápoló, lakkozó, polírozó, tisztító anyagokat és eszközöket.

Hol végzi a munkáját?

A zenei előadóművész munkáját legtöbbször zárt térben végzi: próbateremben, saját otthonában gyakorol, zenei stúdiókban készít felvételeket, előadóteremben, színházban, koncertteremben ad elő. A koncertek bizonyos esetekben lehetnek a szabadban is. A munkavégzésre ennél a foglalkozásnál tisztaság, jó hőszabályozás, koncertek esetén különösen erős fények, megvilágítás jellemző. A szabadtéri helyszínek hőmérsékletét és más körülményeit az időjárás szabja meg, de a koncerteket jellemzően csak jó időben tartják meg.

A munka jellegéből fakadóan a zenei előadóművész sokat utazhat az országon belül, vagy akár külföldön is koncertekre, előadásokra.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A zenei előadóművész munkaideje kötetlen, változatos. A munkaidő gyakorlással töltött részét a zenei előadóművész maga osztja be, a koncertek, zenei felvételek pedig szerződésben rögzített időpontok és időbeosztás alapján folynak. Jellemző az éjszakai, hétvégi munkavégzés. A zenei előadóművész munkaterhelése koncertekre, felvételekre készüléskor lehet akár napi 12-14 óra is, de előfordulhatnak időszakok, amikor a munkaterhelés igen alacsony.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a zenei előadóművész szervezetét nem érik különösebb ártalmak, veszélyek, de meg kell említeni a következő lehetséges kellemetlenségeket, kockázatokat:

  • ízületi bántalmak, ínhüvelygyulladás léphet fel a sok gyakorlás következtében;
  • a koncertezés, a sok utazás és az ezzel járó felkészülés kimerültséghez vezethet;
  • a munkával járó stressz megterhelő a szervezetnek;
  • baleseti lehetőséget jelent a sok utazás, különösen, ha a zenei előadóművész a fellépések után fáradtan ül gépjárműbe.
Mindezek miatt a művészeti tevékenységet figyelmesen kell végezni, be kell tartani a biztonsági előírásokat, ajánlásokat, fáradtság esetén szünetet kell tartani és kimerülten nem szabad veszélyes tevékenységbe kezdeni. 

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A zenei előadóművész tevékenysége szellemimunka, mely könnyű, esetenként közepesen nehéz fizikai terheléssel jár. A munka nehézségét a sok gyakorlás okozta fizikai terhelés és a fellépések, koncertek során történő intenzív mozgás jelenti.

A munkával fokozott pszichés és érzelmi terhelés jár, amely főleg az előadásokon való kiváló teljesítés igényéből adódik.
Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a fizikai pihenésre és a szellemi feltöltődésre egyaránt, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A zenei előadóművész munkája során közvetlen kapcsolatot tart:

  • az őt képviselő ügynökkel;
  • a zenei csoport, együttes tagjaival;
  • a karmesterrel, karvezetővel, zenei szerkesztővel, rendezővel;
  • más zenei előadóművészekkel;
  • zeneszerzőkkel;
  • zenetanárokkal;
  • oktatási tevékenység esetén diákjaival;
  • hangszerének és a szükséges kellékek készítőivel, árusítóival;
  • egyes esetekben akár a közönség tagjaival is.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A zenei előadóművészek országos viszonylatban átlagosan havi bruttó 244.000 forintot keresnek. Attól függően, hogy a zenei előadóművész melyik országrészben dolgozik, és mennyi tapasztalata van, bruttó átlagkeresete a statisztikai adatok alapján 200.000-300.000 forint között változik. Mivel művészeti tevékenységről van szó, a keresetet emellett a zenei előadóművész ismertsége, keresettsége, a felkérések mennyisége és mértéke, a művész teherbírása is befolyásolja, így a művész bevétele a fenti adatoktól eltérhet.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A zeneművészi pálya igen népszerű, sokan vágynak arra, hogy művészetükkel mások csodálatát kivívhassák és ebből meg is tudjanak élni. A hazai zenei élet igen pezsgő és magas minőségi elvárásokkal rendelkezik, ezért a tehetséges, elhivatott zenei előadóművészek számára van lehetőség az elhelyezkedésre. A sikeres zeneművészeti tevékenységet segíti, ha az előadóművész olyan területen alkot, amire a közönségnek igénye van, hajlandóak érte akár utazni és komolyabb összegeket kifizetni is. A szakmai tapasztalat és az idegen nyelvi ismeretek segítenek a sikeres elhelyezkedésben. 

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A zenei előadóművész munkája akkor sikeres, ha alkotásaival, előadásmódjával a közönség elégedett, élvezik és szeretik, amit nekik nyújt és ezért például koncertjegyet, zenei felvételeket hajlandóak vásárolni. Ehhez a mély zenei, hangszer- és énektechnikai ismeretek mellett a következő képességekre, készségekre van szüksége:

  • Kreativitás, a zeneművek alkotásához, előadásához.
  • Figyelem, hogy egy-egy koncert, előadás alatt ne vétsen hibát.
  • Kommunikációs képesség, hogy a zenészkollégákkal könnyen megtalálja a közös hangot.
  • Kitartás, a hosszú, mindennapos gyakorlások, próbák végrehajtásához.
  • Emlékezet, mert a zeneműveket gyakran memorizálnia kell, ez segít az előadás zökkenőmentességének biztosításában.
  • Csapatmunka, abban az esetben, ha másokkal együtt ad elő, például együttesben, zenekarban játszik, énekel.
Mindezek mellett a zenei előadóművész munkájának magas színvonalú végzését segíti a kiváló zenei hallás, a gyakorlati és elméleti zeneértés, a kiművelt zenei ízlés, a magas színvonalú hangszeres, vagy éneklés technika, a művészi alázat, az odaadás és az állóképesség.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A művészeti tevékenység végzéséhez szükséges követelmények:

  • kiváló hallás, a zenei művek begyakorlása során ez fontos, mert így tudja ellenőrizni magát;
  • jó látás, a kotta olvasásához;
  • ép karok, kezek, ujjak, a hangszeren való játékhoz;
  • ép lábak, mivel egyes hangszerek a lábak használatát is igénylik;
  • ép mozgásrendszer, a munkával járó sok utazáshoz.
Mozgás-, és látássérült zenei előadóművészi pályára való kerülését, a sérülés típusától és mértékétől függően, a funkciócsökkenés kompenzálása, a sérüléstípusoknak megfelelő módosítások, a munkakörnyezet fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése, speciális eszközök, berendezések beszerzése segítheti elő.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A képzés során tanult ismereteket megalapozását elsősorban a következő tantárgyakban való jártasság támogatja:

  • Ének-zene – zenei alapműveltséget ad;
  • Dráma és tánc – a ritmusérzéket fejleszti;
  • Művészetek – inspirációt ad és megismerteti a múlt nagy zenei alkotásait, az egyes zenei irányzatokat;
  • Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom – a kapcsolattartáshoz az érhető beszéd, kifejező készség megalapozásához.
 

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A zenei előadóművész tevékenység végzéséhez ideális érdeklődésű emberek fontosnak érezik, hogy saját személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében. Lényeges számukra, hogy önállóan dolgozhassanak, és új élményekkel, változatos feladatokkal találkozzanak. Munkájuk során szeretik a képzeletüket és az érzéseiket használni az alkotó tevékenységhez. Emellett fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek akár másokkal együttműködve is.

  • Alkotó
  • Közösségi

Mi jellemző a Zenei előadóművész munkájára?

Személyközpontú (50%)
(50 - 50)
Tárgyias (50%)
Csoportos (20%)
(20 - 80)
Önálló (80%)
Gyakorlatias (10%)
(10 - 90)
Gondolatokra irányuló (90%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Előadóművész (a szakirány megnevezésével)
Felsőoktatási szak neve: Előadó-művészet alapképzési szak (BA)

A munkakör betöltéséhez Előadóművész (a szakirány megjelölésével) szakképzettség szükséges, amely Előadóművészet alapképzési szakon (BSc) szerezhető meg.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség. A képzés megkezdéséhez felvételi vizsgán kell megfelelni, melynek része egy zeneelméleti és egy hangszeres alkalmassági vizsga teljesítése. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az előadóművészet alapszak a művészeti képzési terület, zeneművészet ágához tartozik és különböző stílusú énekesi, illetve 36 különböző hangszerre kínál felkészítést a szakirány kiválasztásával. A képzési idő 6 félév.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a hallgatók a választott hangszerükkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket tanulják. Emellett többek között az alábbi főbb tantárgyakkal és témakörökkel ismerkedhetnek meg:

  • Művészettörténet;
  • Műismeret;
  • Akusztika;
  • Szolfézs;
  • Kamarazene;
  • Kortárs zene;
  • Hangversenygyakorlat.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában több mint negyven féle munkakör betöltésére nyílik lehetőség, ezek közül néhány:

  • Énekes;
  • Népzenész;
  • Operaénekes;
  • Sanzonénekes;
  • Templomi énekes;
  • Zenei előadóművész;
  • Zenekari tag;
  • Zongorakísérő.
Az alapképzés befejezése után a tanulmányok folytatására lehetőség van például a klasszikus hangszerművész, vagy a zeneszerző, karnagy mesterképzés (MSc) elvégzésével.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a HVG Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Csaba egy könnyűzenei együttes tagja, basszusgitáron játszik és énekel. Kérdésünkre válaszolva a következőkben összegzi a zenész élet kihívásait: „Világos, hogy zenésznek lenni egy különleges életmód. Mi gyakran hajnalig fent vagyunk a koncertek, előadások miatt és aztán délben kelünk, hogy újra a hangszerünkkel töltsük az időnk legnagyobb részét és nagyon sokat utazunk. Emiatt az egyik kihívás, hogy ezt az életstílust kevés pár, család viseli el. Emellett azt is fontos elmondani, hogy a közönség nem feltétlenül azt a zenei stílust, kifejezésmódot kéri, szereti, amit a zenész maga legjobban élvez. Így meg kell találni az egészséges egyensúlyt a pénzt hozó tevékenység és a számomra örömet okozó zenélés között. Ha ez a kettő egybeesik, az igazán mennyei!”

További érdekességek

Ön szerint mennyit gyakorol egy hegedűművész?

A gyakorlás a zenei előadóművész életének szerves része. Egyes zenészek szerint, ha valaki egy napot nem gyakorol, akkor ő maga, ha két napot, akkor tanára, ha hármat, akkor már a közönség is megérzi annak negatív hatását. Természetesen minden művész maga alakítja ki gyakorlási rutinját, és a hangszerrel naponta eltöltött időt az is befolyásolja, hogy éppen milyen darabot tanul, milyen széles a repertoárja és milyen előadásra készül. A rangos, világszinten elismert művészek életében nem ritka a napi 6-8 órás gyakorlással töltött idő.

 

Tudta-e, hogy a zenei képességek legjobban kisgyermekkorban fejleszthetők?

Kutatások szerint minden gyerek rendelkezik alapvető zenei beállítottsággal, ennek fejlődése, kibontakozása azonban azon múlik, hogy a gyermeket körülbelül 5 éves koráig mennyi, és milyen típusú zenei élmény éri. A zenei képességek fejlődését nagyban segíti, ha a gyerek már totyogóként sok és különböző zenei hangzásnak van kitéve, és a zenéléshez kapcsolódóan első kézből – lehetőleg szülei, nevelője hatására – szerez minél pozitívabb élményeket. A zenehallgatás erre jó módszer, de még jobb hatásfokú az aktív közös éneklés, zenei játékok, mondókák, „zenecsinálás”.

Ismeri-e napjaink híres zenei előadóművészeit?

A zeneiparban a sikert az eladott lemezek – és ma már az internetes letöltések – számával mérik. Ennek megfelelően napjaink legnépszerűbb zenei előadóművészei közé tartozik JustinBieber, JenniferLopez, Eminem, Miley Cyrus és Lady Gaga. A hazai előadók közül ezek alapján kiemelkedően népszerűek például Ákos, Charlie, Kiss Tibi, Lovasi András és Hobo dalai.

Tudta-e, hogy a zenei előadóművész milyen csoportok tagja lehet?

A tehetséges és széles repertoárral rendelkező zenei előadóművészek, vagy más néven zenészek munkájára nagyon sok művészeti csoport tarthat igényt. Például zenekarok, kamaraegyüttesek, operatársulatok, könnyűzenei-, népzenei együttesek tagjai lehetnek zenészek, vagy akár énekesek is. A zenész természetesen folytathatja tevékenységét szólistaként, vagy kisebb csoportok tagjaként, például játszhat egy duó, trió, kvartett, vagy kvintett tagjaként, de tevékenysége során akár több együttesben, csoportban felváltva is szerepelhet.  

Munkaadók mondták

Vissza az listához