Tartsd velünk az irányt!

Óvónő

Óvónő

FEOR:
243203
Foglalkozási terület:
Oktatás és nevelés
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Óvodapedagógusi alapszak (BA))

Bevezető

Tudta-e, hogy hazánkban óvodamúzeum is működik?

 
A martonvásári Óvodamúzeum az egyetlen ilyen intézmény az országban. Az állandó kiállítás 1828-tól napjainkig követi nyomon a magyar kisdedóvás történetét. Megismerkedhetünk a régmúlt és a közelebbi múlt óvodáinak életével, tárgyaival, dokumentumaival. A fotókon megtekinthetjük az óvodai élet mozzanatait, a szemléltető- és foglalkozató eszközök fejlődését. Látogatásunk során nyomon követhetjük a hazai kisgyermeknevelés fejlődését az útkeresés pillanataitól napjainkig.
 
Gondolta volna, hogy az óvodapedagógusi szakma egyre népszerűbb a férfiak körében is?
A szakma egyre népszerűbb a férfiak körében is. Ugyan 2013-ban létszámukat tekintve hazánkban még csak 70-en voltak e munkakörben, mégis az adatok egyre meredekebb emelkedést mutatnak a Magyarországi óvodákban is. Szociológiai kutatások szerint ez azért fontos, mert a férfiak más viselkedési mintákat közvetítenek a gyermekek felé, mint a nők. A kutatások eredménye azt mutatja, hogy azok a gyermekeknek, akikre óvó bácsi felügyel, más a konfliktus megoldó technikájuk, rendszerint kockázatvállalóbbak és erőteljesebben érvényesítik érdekeiket. 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

Az óvónő munkája során a 3-6 éves korú gyermekek gondozási, fejlesztési, nevelési feladatait látja el. Ennek keretében foglalkozásokat vezet, együtt játszik a gyermekekkel. Feladata a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát kihasználva olyan tevékenységek tervezése, szervezése és a gyermekekkel együtt történő elvégzése, melyeken keresztül a gyermek tapasztalatokat szerezhet környezetéről, ezáltal segítve szocializációját, iskolaérettségük kialakulását. Az óvónő dokumentációt vezet a gyermekek fejlődéséről és saját munkájáról is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az óvónő legfőbb feladata a játék. A gyermekekkel rajzolás, gyurmázás, szerepjátékok, verses, mesés és zenés foglalkozások keretében ismerteti meg az őket körülvevő világot. Tevékenységének fontos része a szabad levegőn történő játékos, mozgásos feladatok szervezése és levezetése, a gyermekek mozgásigényének kielégítése is. Napi munkája során a következő részfeladatok elvégzéséért felelős:

  • Csoportos foglalkozásokat szervez és vezet. Különböző témaköröket kiválasztva megtervezi a foglalkozások menetét, a szükséges kellékeket, alapanyagokat beszerzi, a foglalkozásokat játékosan, a gyermekek figyelmét felkeltve, érdeklődésüket fenntartva levezeti. A foglalkozások célja a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve készségeik és képességeik fejlesztése;
  • Felügyeli a gyermekek tevékenységét. Biztonságos körülményeket teremt a tevékenységek végzéséhez, szükség esetén megoldja a felmerülő konfliktusokat, vagy segíti a gyermekeket azok önálló megoldásában;
  • Irányítja és segíti a gyermekeket az életkoruknak megfelelő öltözködési, tisztálkodási szokások kialakításában. A gyermekeket a mindennapi élet során alkalmazott öltözködési és tisztálkodási szabályok betartására tanítja, majd ezek betartását ösztönzi;
  • Gondoskodik a gyermekek étkeztetéséről, pihenéséről. Az étkezések során segíti a gyermekeket a megfelelő szokások kialakításában. A délutáni pihenés alkalmával felügyeli a gyermekeket;
  • Megfigyeli és értékeli a gyermekeket mindennapi tevékenységük során. A szülőkkel együttműködve felismeri az esetleges érzelmi, fejlődési vagy egészségügyi problémákat. Szükség esetén szakemberek bevonására tesz javaslatot a szülők felé, illetve intézkedik a megfelelő szakember bevonásáról;
  • Óvodán kívüli tevékenységeket szervez. Kirándulásokat, kulturális programokat, ünnepélyeket készít elő és bonyolít le. Szükség esetén a szülőket vagy egyéb kísérőket bevonva megszervezi és vezeti az óvodán kívüli tevékenységeket, ügyelve a gyermekek biztonságára;
  • Dokumentációt vezet. A csoportnaplóban és az egyéni óvodai fejlődési naplóban dokumentálja saját munkáját, valamint a gyermekek tevékenységét, fejlődését. A dokumentáció használatával visszajelzést ad a szülőknek a gyermek egyéni fejlődéséről, az esetleges problémáiról, fejlesztendő területekről.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az óvónő mindennapi munkája során a foglalkozások és napi tevékenységek színessé tételéhez számtalan eszközt felhasznál, melyek kiválasztásában gyakran csak a személyes fantáziája szab határt. Leggyakrabban használt és leginkább jellemző eszközei közé tartoznak a különböző játékok, mesekönyvek, hangszerek, torna- és egyéb fejlesztő eszközök, valamint a csoportnapló és az egyéni óvodai fejlődési napló is, melyben saját és a gyermekek munkáját dokumentálja.

  • fejlesztő eszközök: logikai játékok, fejlesztő játékok, kézműves kellékek;
  • játékok: különböző, életkornak és nemnek megfelelő játékok, valamint csoportosan játszható játékok, szöveges játékgyűjtemények;
  • könyvek: mesés, verses, mondókás könyvek;
  • tornaeszközök: például labda, babzsák, karika, libikóka;
  • hangszer: egyszerűbb hangszerek, valamint hangszerek készítésére alkalmas alapanyagok.
  • napló: a saját munkájának és a gyermekek fejlődésének papír alapú dokumentálása;

Hol végzi a munkáját?

Az óvónő munkahelye az óvoda épülete. Tevékenységét túlnyomórészt az óvoda épületében, valamint a szabadban végzi. Munkája esetenként, például óvodai kirándulások alkalmával utazással járhat. Ezekhez az utazásokhoz mind a tömegközlekedés, mind az egyéni utazásszervezés, például a különjáratú busz igénybevétele lehetséges. Alkalmanként az óvodai csoportok a szabadtéri tevékenységet külsős helyszínre, például egy-egy környékbeli játszótérre szervezik, ahová szintén az óvónők kísérik el a gyermekeket.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Az óvónő munkaideje heti 40 óra, de annak beosztása az óvoda munkarendjéhez igazodik. Az óvónő munkarendje gyakran kétműszakos. Az óvoda nyitva tartásához igazodva, munkaidejének egy részét a nevelési munkával tölti, de munkaidejébe beleszámít egyéb, a Nemzeti Köznevelésről Szóló Törvény, pedagógusok munkaidejének szabályozásáról szóló fejezetében részletezett tevékenység is, mint például az óvodán kívüli tevékenységek előkészítésére fordított idő. Az óvónő éves szabadságát túlnyomórészt az óvodai szünetek (téli szünet, tavaszi szünet, nyári szünet) idején veszi igénybe, amikor az intézmény is zárva van.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az óvoda kevéssé számít veszélyes munkahelynek. Az óvónő esetében egészségre közvetlenül ártalmas környezeti tényezők nincsenek, ugyanakkor a gyermekekkel és a szülőkkel való mindennapos közvetlen kapcsolat miatt az óvónők magasabb fertőzésveszélynek vannak kitéve, ami ellen védőoltásokkal tudnak védekezni. Jelentősebb baleseti kockázattal ennél a szakmánál nem kell számolni, ugyanakkor a fizikai és pszichés megterhelés az átlagosnál magasabb, így megnő az egészség megőrzésére irányuló mozgási és a szabadidőben való kikapcsolódási lehetőségek kihasználásának jelentősége.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az óvónő munkája részben könnyű fizikai munka, amely a gyakori helyváltoztatásból, sok mozgásból ered. Többnyire álló vagy ülő testhelyzetben dolgozik, ezért fontos, hogy a mozgásszervi panaszok kialakulásának megelőzésére nagy hangsúlyt fektessen, és megfelelő időt szánjon a munka utáni aktív pihenésre. A pszichés megterhelés okai lehetnek:

  • gyerekekre irányuló folyamatos és fokozott figyelem;
  • a szülőkkel történő megbeszélések, esetenként nevelési témájú beszélgetések;
  • munkához tartozó adminisztráció folyamatos követése, elkészítése.
 
A pszichés fáradtság következményeként kiégés jelei mutatkozhatnak. Ennek elkerülésére fontos a megfelelő stresszkezelő technikák elsajátítása, melyekkel eredményesen csökkenthető, illetve kivédhető a pszichikai kifáradás.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az óvónő legtöbb idejét az óvodában tölti, ahol a következő személyekkel kerül kapcsolatba:

  • felügyeletére bízott gyermekekkel;
  • a felügyeletére bízott gyermekek szüleivel, és egyéb családtagjaival pl. nagyszülőkkel, testvérekkel;
  • vezetőjével;
  • munkatársaival: óvónőkkel, dajkákkal;
  • az óvoda adminisztratív és karbantartó munkatársaival;
  • gyermekvédelmi és fejlesztő pedagógiai szakemberekkel;
  • védőnővel, gyermekorvossal;
  • fejlesztőpedagógusokkal.
 
A tevékenységből eredően esetenként, különösen a programok szervezése során az óvónők kapcsolatba kerülnek különböző kulturális – és sportintézmények munkatársaival, illetve önkormányzati és egyéb hivatali dolgozókkal is. 

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Az óvónők esetén a havi bruttó átlagkereset 172.000 Ft. A kereset függ attól is, hogy a szakember állami vagy magánszektorban vállal-e munkát. Mivel az állami intézményekben dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, így az óvónők keresete az életkortól, munkatapasztalattól függ, elsősorban. Statisztikai adatokat tekintve a bruttó kereset, országos átlagot tekintve, ebben a szakmában havi 140.000 és 210.000 Ft között mozog, és az utóbbi években nem mutat jelentős változást.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az óvónői szakmában a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat egyensúlyban van. A végzett szakemberek az önkormányzati, alapítványi, egyházi vagy magánóvodákban helyezkedhetnek el. A magánintézményekben gyakran fokozott érdeklődés mutatkozik a különböző speciális tudású, például idegen nyelvet is magas szinten beszélő óvópedagógusok iránt. Ugyanakkor munkájukra igény mutatkozik az egészségügyi, oktatási és szociális intézményekben is. A legtöbb esetben az óvónők közalkalmazotti státuszban kerülnek alkalmazásra.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az óvónők akkor lesznek sikeresek munkájukban, ha kellően empatikusak, és rendelkeznek azon képességekkel, melyek segítenek magukra vonni a gyermekek figyelmét. Ezért az óvónőnek a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie:

  • Empátia, hiszen a gyermekek lelkivilágával kell azonosulnia;
  • Kreativitás, mert a gyermekek figyelmét elsősorban kreatív tevékenységekkel, játékokkal kötheti le;
  • Kommunikációs képesség, annak érdekében, hogy beszédével felkeltse a gyermekek figyelmét, kéréseit, utasításait könnyen megértsék;
  • Kézügyesség, a szemléltető eszközök elkészítéséhez és a fejlesztő foglalkozások megtartásához;
  • Felelősségtudat, hiszen az óvónő viselkedésével mintát ad a gyermeknek, így a megfelelő erkölcsi értékrend és felelősségtudat elengedhetetlen;
  • Konfliktuskezelés, hiszen a gyerekek napi vitáinak megoldásában segítenie kell
  • Stressztűrés, mely tulajdonság fontos a mindennapos gyermekzsivaj keltette feszültségek kezelésében
Az óvónői munkakör betöltéséhez fontos továbbá a nyugodt, derűs, vidám alaptermészet csakúgy, mint a kiegyensúlyozott, érzelmileg stabil lelkiállapot. A figyelemmegosztás, tolerancia, és jó együttműködési készség pedig a gyermekek biztonsága érdekében elengedhetetlen. 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az óvónő kedvező körülmények között, részben az óvoda épületén belül, részben a szabadban (udvar, játszótér, park) fokozott pszichés igénybevétellel járó tevékenységet végez, amely időnként könnyű fizikai munkával párosul. A szakma gyakorlásához alapvető feltételek:

  • jó színlátás és térlátás;
  • ép hallás;
  • ép mozgásrendszer.
 
A munkakör betöltését megelőzően „Egészségügyi lap” és hallásvizsgálat szükséges. Az óvónői munkában az idegrendszeri betegségek kizáró vagy korlátozó jellegűek.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Az óvónők számára a humán területen, illetve a készség tárgyakban való jártasság, valamint a tánc és a mozgás szeretete ajánlott:

  • kommunikáció-magyar nyelv és irodalom – a gyermekekkel való beszélgetésekhez;
  • dráma és tánc – a gyerekekkel történő tevékenységekhez;
  • természetismeret – a gyerekek tanítása során;
  • ének-zene – a gyerekek tanítása, valamint játék közben;
  • testnevelés – a gyerekek megmozgatásához.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az óvónő abban az esetben fogja élvezni a munkáját, ha általában véve fontosnak tartja, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessen. Szívesen közreműködik mások szükségleteinek felismerésében, problémáik megoldásában, és nem bánja, ha ehhez emberekkel találkozik, beszélget. Fontos továbbá, hogy munkája során szeressen változatos helyzeteket, embereket irányítani, akár nagyobb kihívást jelentő feladatok során is.

  • Közösségi
  • Irányító

Mi jellemző a Óvónő munkájára?

Személyközpontú (100%)
(100 - 0)
Tárgyias (0%)
Csoportos (5%)
(5 - 95)
Önálló (95%)
Kültéri helyszínen (5%)
(5 - 95)
Beltéri helyszínen (95%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Óvodapedagógus
Felsőoktatási szak neve: Óvodapedagógusi alapszak (BA)

A munkakör Kisgyermekgondozó- és nevelő szakképesítéssel is betölthető.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Az óvodapedagógusi alapképzési szakra sikeres érettségi után lehet jelentkezni és a felvételihez alkalmassági vizsgán is meg kell felelni. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az óvodapedagógusi végzettség érettségi után, felsőoktatási alapszaki képzésben, 6 félév alatt szerezhető meg. A képesítés megszerzéséhez 8 hét, külső intézményben eltöltött szakmai gyakorlat elvégzése is szükséges.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A végzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök célja a jó óvónő-gyerek kapcsolat, és a kreatív foglalkozások kialakításának megalapozása. Az óvodapedagógus képzés fő tantárgyai:

  • társadalomtudományi ismeretek;
  • pedagógia;
  • pszichológia;
  • játék pedagógiája és módszertana;
  • anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana;
  • ének-zenei nevelés és módszertana;
  • vizuális nevelés és módszertana;
  • választható tantárgy pl. a multi- és interkulturális nevelés.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Az óvónői szakképzettség birtokában, az idegen nyelveket megfelelően beszélő frissdiplomások igen keresettek a munkaerőpiacon. A végzett szakemberek az óvodákon kívül gyógypedagógiai, gyermekvédelmi intézményekben, nevelési tanácsadókban, családsegítő központokban helyezkedhetnek el.

Az óvodapedagógusi végzettséggel betölthető munkakörök a következők:
  • Óvodapedagógus és óvónő
  • Óvodai dajka
  • Csecsemő- és kisgyereknevelő
  • Nevelőszülő
  • Gyermek- és ifjúsági felügyelő
 
Továbbtanulás neveléstudományi vagy kisebbségpolitikai mesterképzésen lehetséges, illetve alternatív szemlélettel, módszerekkel, neveléselmélettel rendelkező szakirányú továbbképzéseken.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • moe.fw.hu - Magyar Óvodapedagógiai Egyesület
  • www.ovonok.hu - Óvodapedagógusok szakmai és közösségi portálja
  • www.opkm.hu - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
  • Bajusz-Fiedler-Tobak: Fejlődés, gondozás, táplálás gyermekkorban. Medicina Kiadó. 2012.
  • Ranschburg: Az én és a másik - A személyiség és a társas kapcsolatok fejlődése óvodáskorban. Okker Kiadó. 2003.
  • Horváthné-Szabóné-Wittmanné: A kreativitás játékos fejlesztése az óvodában. Flaccus Kiadó. 2010.
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorentacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok 
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiaci Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (http://www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Éva, egy budapesti óvoda óvó nénije így nyilatkozott kérdésünkre: „Amióta az eszemet tudom, gyerekekkel szerettem volna foglalkozni. Mindig öröm nézni, ahogy a kis csöppségek fejlődnek, okosodnak a kezem alatt. Minden alkalommal megható az őszinteségük, kedvességük, ragaszkodásuk. Igazi kihívást a beszoktatás időszaka jelent, valamint az, hogy a három-négy év alatt újabb és újabb témák mentén új ismereteket tudjunk átadni, úgy, hogy megtaláljuk az épp hangulatuknak és koruknak megfelelő foglalatosságot. Bár néha fárasztó, mégis nagyon szeretem. Közhely, de a gyermekek mosolya minden fáradtságért kárpótol. Ha újra választanom kellene, ismét ezt a hivatást választanám.”

További érdekességek

Tudja-e, ki alapította az első óvodát Magyarországon?

Brunszvik Teréz 1775-ben született Pozsonyban. Teréz, húga megözvegyülése után, részt vállalt a gyerekek nevelésében. 1828-ban Budán, a Krisztinavárosban, nyitotta meg hazánk, sőt Közép-Európa első „kisdedóvó intézetét”, az úgynevezett „Angyalkertet”. Az óvoda nagy nehézségek árán, csendben nyílt meg, az előkészületekről csak néhányan tudtak. Az első óvoda színhelyéül édesanyja bérháza szolgált, és 2–7 éves korú gyerekek látogatták.

Hallott-e már arról, hogy az óvodai mozgalom hazai terjesztésébe Kossuth Lajos is bekapcsolódott?

Amikor Kossuth Lajost 1837-ben Ferdinánd király utasítására bebörtönözték, három évig embertelen körülmények között raboskodott. Családjának kérésére idővel enyhültek rabságának nehéz körülményei: írószereket, könyveket kaphatott. Többek között Wilderspin „Gyermeknevelés” című könyve is a kezébe került. Az írás oly nagy hatással volt rá, hogy a börtönben lefordította a művet németről magyarra. A könyv előszavában így ír a hazai óvodák ügyéről: "...A ki ember a szó nemesebb értelmében, a ki hazafi, óh azt kérjük, méltassa figyelmére e piperétlen lapok egyszerű szavait!". 

Hallott-e már úgynevezett óvodai nevelési programról?

Minden óvoda elkészíti nevelési programját. Ez a leírás az óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban készül, és általában megtalálható az óvodák honlapján. A dokumentum tartalmazza az óvodai nevelés alapelveit, valamint a feladatokat, célkitűzéseket, és kitér azok megvalósításának módjára, körülményeire. Az óvodaválasztás előtt álló szülők számára igen hasznos tájékozódási pont lehet az adott óvodáról.

Munkaadók mondták

Vissza az listához