Tartsd velünk az irányt!

Családsegítő és szolgáltató szervezet vezetője

Családsegítő és szolgáltató szervezet vezetője

FEOR:
132401
Foglalkozási terület:
Szociális szolgáltatás
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Szociális munka alapképzési szak (BA))

Bevezető

Mit gondol, milyen problémákkal foglalkozik elsősorban a családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője?

Családsegítőként a szakember gyakran kerül kapcsolatba szegénységgel, munkanélküliséggel küzdő családokkal, vagy a lakáshitelt felvett, de a részleteket fizetni nem képes személyekkel. A hajléktalanság és drogfogyasztás is gyakori probléma a társadalom peremére szorult személyek esetében. A szervezet vezetője mindezek mellett a vezetői tevékenységgel járó felelősséget is viseli: a szervezet működéséhez szükséges forrásokat például neki kell előteremtenie és a munkatársakat arra kell ösztönöznie, hogy a lehető legjobb munkát végezzék.
 
Mit gondol, mik az általános elvárások egy családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetőjével szemben?
A szociális munka szakterületen megszerzett felsőfokú oklevél birtokában a szakembernek minimum öt év tapasztalatot kell szereznie a szociális ellátás, gyermekvédelem területén ahhoz, hogy ezt a vezető pozíciót betölthesse. Ismerni kell tehát a szakma működésmódját, a szociális segítő munka részleteit. Emellett azonban vezetői képességekkel is kell rendelkezni: tudni kell, hogy hogyan lehet hatékonyan ösztönözni, inspirálni a munkatársakat, hogyan kell tárgyalni az állami- és a magán szektor potenciális támogatóival is.
 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetőjének feladata, olyan szolgáltatások nyújtásának koordinálása, amelyek a rászoruló családokat, egyéneket különböző területeken segítik a társadalom és a magánszféra által rendelkezésre bocsátott források felhasználásával. A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője megtervezi, szervezi, felügyeli és ellenőrzi a szervezet működését, a források felhasználását és a hosszú távú célok megvalósulását.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezet vezetésével kapcsolatos feladatok összességét látja el. Munkája során többek között az alábbi tevékenységeket végzi:

  • Forrásszerzési tevékenységet végez. Az állami és versenyszféra potenciális forrást biztosító szervezeteinek képviselőivel tárgyal, egyeztet. A pályázatírási munkát irányítja, koordinálja.
  • Költségvetést készít. A szociális szolgáltatások megvalósításához szükséges éves költségvetést elkészíti és a költségek alakulását az év során figyeli. Ezzel kapcsolatban jelentéseket készít és értékel, valamint az erőforrások hatékony felhasználását biztosítja és dokumentálja.
  • Kapcsolatokat épít és ápol. Más szociális és egészségügyi szervezetekkel, állami és egyéb finanszírozó szervezetekkel tart kapcsolatot, tárgyal és egyeztet.
  • Képviseli a családsegítő szervezetet. Konferenciákra, szemináriumokra, egyéb fórumokra jár, tudását fejleszti és másokkal megosztja.
  • Biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket a szervezet működéséhez. Szükség esetén munkatársakat vesz fel, vagy bocsát el, a beszerzéseket és kiadásokat ellenőrzi, jóváhagyja.
  • Irányítja a dolgozók tevékenységét. A munkatársak feladatelvégzését megszervezi, felügyeli, a munkájukat értékeli.
  • A szakmai munka céljait megállapítja, illetve ezek teljesülését értékeli. A szükséges jóléti programokat és gondozó szolgáltatásokat megtervezi, megvalósulásokat koordinálja és értékeli.
  • Koordinálja és szükség esetén részt vesz a terepmunkában. Amennyiben a családsegítő szervezet terepmunkát végez, ezt ellenőrzi és irányítja.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője munkája során elsősorban irodatechnikai és kommunikációs eszközöket használ a magas színvonalú munkavégzés érdekében:

  • számítógép megfelelő irodatechnikai szoftverekkel;
  • nyomtató;
  • formanyomtatványok, sablonok, űrlapok;
  • papír és íróeszközök;
  • telefon.

Hol végzi a munkáját?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője munkáját többnyire önálló irodahelyiségben végzi a szervezetnek otthont adó épületben. Ezen túl megfordul tárgyalótermekben. Munkáját végezheti terepen is, ha például egy-egy családot meglátogat – ekkor lehet zárt térben és szabadban is. Az irodai munkavégzésre jó megvilágítás, tiszta környezet és általában jó hőszabályozás jellemző. A szervezet képviselete, a tárgyalások és a terepmunka sok utazással jár.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője munkaideje a normál munkarendnek felel meg, azaz hétfőtől péntekig napi 8 órát dolgozik, heti összesen 40 órában. Túlórázás, hétvégi munkavégzés előfordulhat a munkaterhelés mértékétől függően, vagy ha a munkatársak ellenőrzése ezt megkívánja, illetve például különleges krízishelyzetek megoldásakor.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A munka során a családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetőjének szervezetét nem érik ártalmak, veszélyek, de meg kell említeni a következőket:

  • a nagy érzelmi megterhelés, fokozott stressz hosszú távon pszichés megbetegedésekhez, pszichoszomatikus tünetek kialakulásához vezethet, fennáll a kiégés veszélye;
  • a számítógépes munka igénybe veheti a szemet, a tartós ülőmunka nyak- és hátfájást okozhat.
A munka során figyelmet kell fordítani a számítógépes ülőmunka végzése során ajánlott pihenőidők betartására, a test időnkénti átmozgatására.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetőjének tevékenysége szellemi munka, mely nem jár különösebb fizikai megterheléssel. A munkája igen erőteljes pszichikai igénybevétellel jár. Ez főként abból fakad, hogy a gondoskodásra fordítható pénzeszközök többnyire korlátozottak, és gyakran a határidők szorításában kell felelősségteljes döntéseket hoznia. Emellett a szociális vagy mentálhigiénés problémák, krízishelyzetek miatt segítségre szoruló családok támogatása, a konfliktushelyzetek kezelése nagy érzelmi megterheléssel is jár.

Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre, szellemi feltöltődésre, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője munkája során közvetlen munkatársain kívül az alábbi személyekkel tartja a kapcsolatot:

  • más családsegítő szervezetek vezetőivel;
  • forrásokat rendelkezésre bocsátó állami és magán szervezetek képviselőivel;
  • illetékes hatóságok képviselőivel;
  • szociális területen dolgozó más szakemberekkel (például pedagógusok, pszichiáterek, szociális munkások);
  • az egészségügy, a rendőrség, a hajléktalanszállók, egyházak és egyéb intézmények képviselőivel.
A szervezet vezetője jellemzően csak közvetetten kerül kapcsolatba a szolgáltatásokat igénybe vevő családokkal, kliensekkel. Munkája során nagyobb szerepet kap a fenntartó képviselőivel, hivatalokkal, társszervezetekkel való egyeztetések, tárgyalások.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A családsegítő szervezet vezetői országos viszonylatban átlagosan havi bruttó 280.000 forintot keresnek. Amennyiben az állami szociális szférában dolgozik, úgy keresete a közalkalmazotti bértábla függvénye. Ha alapítványnál, vagy más non-profit szervezetnél helyezkedik el, úgy a kereset egyéni megbeszélés tárgyát képezi. További kereset-befolyásoló tényező, hogy a családsegítő és szolgáltatási egység, szervezet vezetője melyik országrészben dolgozik, mennyi tapasztalata van. Mindezen tényezők figyelembevételével a bruttó átlagkeresete a statisztikai adatok alapján 180.000-380.000 forint között változhat. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A szociális szférában nagy igény van jól képzett, elkötelezett szakemberekre. Mivel vezetői pozícióról van szó, az elhelyezkedéshez elvárás, hogy a szakembernek többéves szakmai és vezetői tapasztalata legyen, valamint rendelkezzen szociális szakvizsgával. Előnyt jelent, ha a jelentkező rendelkezik idegen nyelvi ismeretekkel, és széles kapcsolati hálóval, ami a lehetséges források felkutatásában, megszerzésében, valamint egyes speciális esetek megoldásában jelenthet segítséget.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetőjének munkája akkor sikeres, ha szakmai munkája és a szervezet dolgozóinak eredményes irányítása hatására a szervezethez forduló kliensek szociális és fizikai állapota javul, problémáik csökkennek vagy megszűnnek. Ehhez a szociális szakmai és általános vezetői ismeretek mellett a következő képességekre, készségekre van szüksége:

  • Kommunikációs képesség, hogy kollégáival, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervezetek képviselőivel és a kliensekkel könnyen megtalálja a közös hangot;
  • Szervezőképesség, mely abban segíti, hogy a munkájával járó különböző tevékenységeket határidőre ellássa, munkatársai tevékenységét koordinálni tudja;
  • Empátia, mely a szervezethez forduló családok, személyek helyzetének átlátását, átérzését teszi lehetővé;
  • Csapatmunka, hiszen munkája során sok emberrel kerül kapcsolatba és munkájának minden folyamatát másokkal együttműködve végzi;
  • Probléma megoldási képesség, hogy a felmerülő nehézségeket azonnali elháríthassa, orvosolja;
  • Tolerancia, a különböző személyiségű munkatársak és ügyfelek elfogadása érdekében.
Mindezek mellett a családsegítő és szolgáltó egység, szervezet vezetője munkájának magas színvonalú végzését segíti az önállóság- hogy a munkával járó, sokszor nehéz döntéseket képes legyen egyedül meghozni- és a konfliktuskezelés, stressz tűrés, mivel ez a munka igen erőteljes érzelmi és pszichikai terheléssel jár.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A munka döntően kommunikációs jellegű, melynek során számítógépet kell használni, így az elvégzéséhez szükséges követelmények a következők:

  • ép hallás – a tárgyalások hatékony lebonyolításához;
  • megfelelő beszédkészség – hogy a munkatársai és a kliensek könnyen megértsék, amit mond;
  • ép látás – a számítógép-monitor használatához;
  • ép karok, kezek, ujjak – a számítógép billentyűzetének és az irodatechnikai eszközök használatához;
  • ép mozgásrendszer – a tárgyalásokra való eljutáshoz és a terepmunka elvégzéséhez.
A munkakör átszervezésével, egyéni, sérülés-specifikus módosításával, a munkakörnyezet ergonomikus kialakításával, speciális eszközök beszerzésével, használatával, mozgás-, látás- és hallássérültek számára is lehetővé válhat a munkafeladatok egy részének elvégzése. Meghatározó, hogy a mozgás-, látó-, ill. hallórendszer mely része, mikor, és mennyire károsodott, és ez milyen mértékű funkciócsökkenést okoz. 

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A szakma elsajátításához fontos megalapozni a képzés során tanult szakismereteket, melyet elsősorban a következő tantárgyakban való jártasság segít elő:

  • társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – a jogszabályok és a gazdaság működésének megértéséhez ad alapismereteket;
  • biológia-egészségtan – az alapvető emberi szükségletek megismeréséhez;
  • etika – hogy el tudja különíteni, valamint képviselni tudja munkája során a társadalom által elfogadott és el nem fogadható viselkedésmintákat.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A családsegítő és szolgáltató egység, szervezet vezetője munka ideális azoknak, akik fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Szeretnek beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások szükségleteinek felismerésében, problémáik megoldásában. Emellett olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában.

  • Közösségi
  • Irányító

Mi jellemző a Családsegítő és szolgáltató szervezet vezetője munkájára?

Személyközpontú (80%)
(80 - 20)
Tárgyias (20%)
Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Végrehajtó (20%)
(20 - 80)
Irányító (80%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Szociális munkás
Felsőoktatási szak neve: Szociális munka alapképzési szak (BA)

A munkakör betöltéséhez szociális munkás szakképzettség szükséges, amely felsőoktatási intézmények szociális munka alapképzési szakán (BA) szerezhető meg.

A munkakör betölthető szociálpedagógus, vagy pszichológus szakképzettséggel is.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A Szociális munkás képzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség megszerzése. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A szociális munka alapképzés a társadalomtudományi képzési terület, szociális ágához tartozik, a képzési idő 7 félév. Az alapképzési szakon egy félévig tartó, hetenként legalább 8 órás, terepen folytatott intenzív szakmai gyakorlat folytatása is elvárás.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés tantárgyai a szakmai munka végzését alapozzák meg, kevésbé kapcsolódnak a vezetői tevékenységhez. Főbb tantárgyak az alábbiak:

  • társadalomismeret;
  • pszichológia;
  • (nép)egészségügy és pedagógia;
  • egészségügy;
  • társadalom- és szociálpolitika;
  • jog és igazgatás.

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítés birtokában – különösen, ha a szakember elvégzi a vezetői pozíció betöltéséhez gyakran elvárt, 4 féléves Szociális munka mesterképzési szakot (MA) is – többek között az alábbi munkakörök betöltésére nyílik lehetőség:

  • Családsegítő és szolgáltató egység/szervezet vezetője;
  • Családsegítő szolgálat vezetője;
  • Értelmi fogyatékosok gondozásával foglalkozó otthon vezetője;
  • Értelmi fogyatékosok napközi otthonának vezetője;
  • Gyermek- és ifjúságvédelmi egység/szervezet vezetője;
  • Körzeti vezető, idősek és fogyatékkal élők segítése;
  • Körzeti vezető, otthoni segítségnyújtás;
  • Osztályvezető nővér (szociális otthon);
  • Otthonvezető (bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben);
  • Szociális otthon igazgatója.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.macsgyoe.hu - Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete
  • emmiugyfelszolgalat.gov.hu - Emberi Erőforrások Minisztériuma, Ügyfélszolgálat
  • www.szochalo.hu - társadalomtudományi ismeretterjesztő hírportál
  • www.gyere.net - Gyerekesély Közhasznú Egyesület
  • Feuer: A családsegítés elmélete és gyakorlata. Akadémiai kiadó. 2008.
  • Keresztes: Szociális munka. Nemzeti Munkaügyi Hivatal. 2013.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php – Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
 
 
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu/ - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu/ - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Andrea tizennyolc éve dolgozik szociális segítőként. Jelenleg (tíz éve) vezetőként tevékenykedik. Elmondása szerint: „A mi munkánk tele van kihívásokkal. Nap, mint nap szembesülünk a társadalom peremére szorult, nehéz helyzetben lévő emberek, családok helyzetével. Legszívesebben mindenkin segítenénk. Sajnos, ez nem mindig sikerül. Vezetőként az a feladatom, hogy minél több forrást, anyagi és nem anyagi támogatási lehetőséget kutassak fel a hozzánk forduló kliensek számára. Azt is meg kell említeni a kihívások között, hogy nem elég csak a hozzánk forduló emberekkel foglalkozni, hanem saját magam és munkatársaim lelki egészségével is fontos törődnöm. Mert ha folyton csak adunk, akkor hamar kimerül a segítő energia, amit időnként fel kell tölteni.”

További érdekességek

Mit gondol, miért nehéz egy hajléktalan számára kiutat találni a helyzetéből?

Aki közterületen tölti éjszakáit, egyértelműen segítségre szorul. Ebben a helyzetben az embernek nincs személyes kapcsolati hálója, olyan ismerőse, aki munkához, lakhatási lehetőséghez, élelmiszerhez, ruhához jutását segítené. A hajléktalanságra kényszerült személyek gyakran elveszítik hitüket abban, hogy kilábalhatnak helyzetükből. Depresszióba kerülnek és ennek enyhítésére sokszor alkoholt, drogot használnak. A családsegítő szervezetek ezt felismerve igyekeznek az utcára kerültek számára segítséget nyújtani támogatással, szolgáltatások és átmeneti otthonok rendelkezésre bocsátásával.

Ön szerint milyen okai vannak hazánkban a szegénységnek?

Szegénységen legtöbbször azt értjük, ha valaki nem rendelkezik elegendő pénzforrással. A szegénységnek különböző fokozatai vannak, az enyhe anyagi gondoktól a teljes pénztelenségig. Az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, kirekesztettség, a családi nehézségek, depresszió mind okai lehetnek a szegénység kialakulásának, de egyben következményei is. Emiatt különösen nagy szükség van a családsegítő szervezetek tevékenységére, hiszen a szegénységi spirálba bekerülve a kilábalás lehetőségeit ők tudják megmutatni a hozzájuk forduló kliensek számára. 

Mit gondol, miért nehezítheti meg a rasszizmus egyes rászorulók helyzetét?

A rasszizmus egy társadalmi szempontból káros előítélet és viselkedés együttes, amely a meghatározott jegyek alapján csoportokba sorolja az embereket és ezek között a csoportok között feltételezett tulajdonságok alapján állít fel hierarchiát. A rasszizmus megjelenhet gondolat vagy cselekedet formájában is. Általában előítéletes hozzáállással, vagy akár diszkriminációval (megkülönböztető bánásmód) jár. Hatására a társadalom egyes, ily módon megkülönböztetett csoportjainak élete különösen nehézzé válhat, a szegénységből, kirekesztettségből való elmozdulásuk tovább nehezedik.

Tudja-e, hogy hogyan alakult ki a szociális munka tevékenysége a társadalomban?

Már az ókorban is létezett az a társadalmi igény, hogy az embertársainkon segíteni szükséges. Az újkorban a professzionális szociális munka kezdeti lépései Mary Richmond nevéhez kötődnek, aki a huszadik század elején tevékenykedett. Véleménye szerint a szociális munkás feladata arra nevelni, hogy az egyén alkalmazkodni tudjon a környezetéhez, a társadalomhoz. Magyarországon a kilencvenes években kezdődött meg a szociális szakemberek képzése és a családsegítő szolgáltatások hálózatának kialakítása, újra előtérbe került.

Vissza az listához