Tartsd velünk az irányt!

Iratkezelő, irattáros

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Hogyan dolgozik?

Hol végzi a munkáját?

Milyen munkaidőben dolgozik?

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Iratkezelő, irattáros?

Minimum 0 Ft - Maximum 0 Ft

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Régészeti furcsaságok – III.

Idahóban 1912-ben kis agyagszobrocskák kerültek egy kútból. A feljegyzések tanúsága szerint mielőtt a szobrot megtalálták, áthatoltak ötven lábnyi talajon, aztán tizenöt lábnyi bazalton, majd váltakozó homok szivattyú számos agyaggolyót hozott fel: ezek közül néhány több mint két hüvelyk átmérőjű volt, és vasoxiddal volt bevonva. E réteg alsóbb rétegeiben betemetődött földfelszínre utaló bizonyítékokat találtak, amelyeket vékony növényi humuszréteg fedett. Innen hozták fel a kérdéses alakot is, háromszázhúsz láb mélységből.

Franciaországban 1968-ban félig ovális fémcsöveket fedeztek fel, amelyek formája azonos, de méretük eltérő. A leletet rejtő mészkőréteget egy kőbányában tárták fel és legalább 65 millió évesre becsülik! Belgiumban a 20. század elején bukkantak érdekes leletekre a kutatók: a tárgyak (pattintott kőeszközök: kések, végkaparók, árak, és egy tűzgyújtásra alkalmas kovakő) lelőhelye ugyanis az Ardennek területén egy homokbánya eligocén rétege, azaz minimum 25-38 millió évvel korábbról valók. Egykori készítőik elég intelligensek voltak ahhoz, hogy változatos, jól felismerhető eszközöket gyártsanak és használjanak.

1917- ben Antwerpen mellett találtak legalább 7 millió éves tárgyakat, amelyek utaltak arra hogy a korszakban intelligens emberi lények éltek, és a tüzet is használták már.

1968-ban az Utah-i Antilop forrás mellett cipőlenyomatot találtak. Ezt feltalálója akkor fedezte fel, amikor felnyitott egy agyagpala-tömböt. A lenyomaton belül világosan kivehetőek voltak a háromkaréjú ősrákok és a kihalt tengeri ízeltlábúak maradványai. Az agyagpala pedig, amely a lenyomatot és az ősrák-kövületeket tartalmazta, a kambriumból származik, úgy az 505 és 590 millió évvel ezelőtti időszakból.

Régészeti furcsaságok – II.

A világ legkülönösebb múzeumában, Acambaro városkájában ugyanis közel 200 ős-amerikai kerámiatárgyat őriznek (és több ezer hever még a pincében, kiállításra várva), többek között kereken ötven dinoszaurusz-szobrot. A kiállított figurák igazolhatóan több ezer évesek, azaz olyan időben keletkeztek, amikor az emberiség még semmit nem tudhatott a dinoszauruszokról. 1944 és 1952 között csaknem 33 500 figurát ástak ki Acambaróban a földből. Fura szobrocskák mindenféle emberi figurák – melyek a legkülönbözőbb rasszokat képviselték az európaitól az eszkimóig – olyan szörnyszerű állatok között hevertek, amelyek leginkább dinoszauruszokra emlékeztetnek. Bébiszauruszok, amiket asszonyok etetnek, dinók, amelyeken emberek lovagolnak. A szobrok kereken 6500 évesek!

Közép-Afrikában, a mai Zaire és Uganda között egy magányos zseni élhetett, úgy 15 ezer évvel ezelőtt, mással ugyanis aligha lehet magyarázni azt a kis történelem előtti számológépet, amely a ma kutatóit ámulatba ejti. Az úgynevezett „Ishango - csont” épp csak 10 centiméter hosszú, és 1950-ben találták az Edward tónál. Első pillantásra szembe tűnő számos rovátkája, lágyan hajlított formája és a felső végén található kvarcköve. A vágások valószínűleg összetett számokat jelképeznek: az egyik sor a 10-es számra épül, a másik sor mutatta a 10 és 20 közötti prímszámokat, a harmadik pedig a kettővel való szorzást. Később ennél is több matematikai összefüggést fedeztek fel rajta. Egyes tudósok úgy ítélték meg, hogy a rejtélyes számolórúd valójában egy holdnaptár, megint mások pedig azzal álltak elő, miszerint az ábrázolt számok mindig a 12-es szám kontextusába helyezhetőek. Hogy végül is mire szolgált a varázspálca, azt még nem sikerült eddig kideríteni.

Régészeti furcsaságok – I.

A világ számos pontján bukkantak már olyan maradványokra, tárgyakra, amelyeknek egészen egyszerűen nem szabadott volna ott lenniük. Egészen pontosan: arról a mélységről, ahonnan – legtöbbször a véletlen folytán - előkerültek, a kőzetek még abból a korból valók, amikor még nem létezett emberi civilizáció, értelmes emberi lét.

Az 1800-as évek végén Kaliforniában, a Sierra Nevada hegység lejtőinek ősi folyómedreiben az aranybányászok kevesellték a kézi erővel szerzett nemesfémet, ezért robbantással próbáltak több aranyat a felszínre hozni. A bányákból olyan tárgyak is előkerültek, amelyeknek a kora meglehetősen kétes volt, hiszen az a réteg, ahol addig lapultak, legalább pliocén korú. Találtak egy bizonyos kőmozsarat, amelyet nyilvánvalóan emberi kéz készített. A mozsarat 1862-ben ásták ki a Table Moutain alatti hordalékból, körülbelül 3200 láb mélyen a felszíntől, a bazalt alól. A hordalék 33-55 millió éves volt.

Találtak karbonkorszaki aranyláncot is Illionoisbnan. A tíz hüvelyk hosszú láncocska a szénbe volt ágyazódva. Dél-Afrikában pedig sok száz vésett fémgömb került elő. Egy részük szilárd kékes fém, fehér pettyekkel, a másik típus pedig egy öreges gömb, fehér, szivacsos középső résszel. Úgy tűnik, mintha ember készítette volna őket, ugyanakkor a földtörténet azon időszakában, amikor nyugovóra tértek a sziklában, még nem létezett értelmes élet. A geológusok szerint a gömböket összekeményedett limonit (egyfajta vasérc) alkotja, tehát embernek hozzá se kellett nyúlnia, hogy kialakuljon. De ebben az elméletben gondot okoz a gömbök keménysége. A fémgömböket ugyanis még acélheggyel sem lehet megkarcolni, ráadásul jól látszanak rajtuk az oldalukon futó párhuzamosan vésett minták. Kik készíthették őket 2,8 milliárd évvel ezelőtt?

Tájékozódási lehetőségek