Tartsd velünk az irányt!

Kórházi ápolónő

Kórházi ápolónő

FEOR:
331117
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Szakképzés ()

Bevezető

Mit gondol, milyen „titkokat” őrizhet egy ápoló?

Bár az ápolók nem írnak fel gyógyszert és nem forgatnak szikét a műtőben, mégis ők töltik a legtöbb időt a betegekkel, így ismerniük kell bizonyos praktikákat, amellyel a betegek és a saját dolgukat is megkönnyítik. Sok helyzetben a beteg nyugtalankodása többet ártana, mint használna, ezért a páciens nyugalmának megóvása érdekében a nővér nem közli a beteggel, hogy mennyire rossz a helyzete. Ismernek olyan kevéssé ismert fogásokat, amelyekkel a páciensek fájdalmait enyhíthetik, ilyen például a kötés bevizezése leszedés előtt – így nem fáj annyira.
 
Mit gondol, miben különbözik egy kórházi ágy a hagyományos ágyaktól?
A kórházi ágyaknak nagyon sok olyan funkciót kell ellátniuk, ami megkönnyíti a betegek ápolását és felépülését. Léteznek elektromos, hidraulikus és mechanikus betegágyak is, ám alapvető funkciójuk megegyeznek. A kórházi ágyak levehető ágyvégekkel és korlátokkal vannak ellátva, kapaszkodókkal és infúziótartókkal rendelkeznek. Állítható a magasságuk, valamint emelhető háttámlával és lábrésszel vannak felszerelve, a betegellátás megkönnyítésének érdekében.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

A kórházi ápolónő a kórházak különböző osztályain fekvő betegek ápolását és gondozását végzi. Gyönyörű és nehéz hivatás is ez egyben, hiszen a betegekről való fizikai gondoskodáson kívül, az ápoló feladata a páciensek lelki támogatása is. Folyamatos megfigyelés alatt tartja a betegeket, elvégez rajtuk különböző vizsgálatokat, meghallgatja problémáikat, és szükség esetén életmentést végez. A kedvesség és a lelki törődés nagyon fontos lehet ebben a szakmában, hiszen vizsgálatokkal bizonyított, hogy az a beteg, akit szeretettel ápolnak, könnyebben gyógyul meg.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

A kórházi ápolónőnek széleskörű szakmai ismeretekkel kell rendelkeznie, hiszen több különböző területen is helyt kell állnia. Folyamatosan támogatja lelkileg a beteget és családját, és folyamatosan tájékoztatja őket a betegség alakulását illetően. Az ápoló munkája hatalmas felelősséggel jár, mert munkája során mindvégig betegekkel dolgozik, és felel életükért. A következő feladatokat, tevékenységeket végzi:

  • Segíti az orvosok munkáját. Asszisztál a beavatkozásoknál és vizsgálatoknál, közben figyeli a beteg állapotát, szükség esetén méréseket végez.
  • Előkészíti a vizsgálatokat és műtéteket. Fertőtleníti a műszereket, és behatóan ismeri a vizsgálati anyagokat.
  • Segíti a betegeket mindennapi teendőikben. Az arra rászorulóknak segít az étkezésben, a testápolásban és a mozgásban.
  • Kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival. Eközben természetesen maximálisan szem előtt tartja az etikai és titoktartási kötelezettségeit.
  • Pontosan ismeri és betartja a higiéniai előírásokat. Szükség esetén ezekre felhívja munkatársai figyelmét is.
  • Adminisztrációs feladatokat végez. Dokumentálja a betegfelvételt, – áthelyezést és elbocsátást –, vezeti a kezelési lapokat, lázlapokat és egyéb iratokat.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

A kórházi ápolónak munkája során számtalan eszköz működését kell ismernie, hiszen beteg-megfigyelési, -vizsgálati, -ápolási és -dokumentációs feladatokat egyaránt el kell látnia. Ahhoz, hogy a különböző terápiákat és adott esetben életmentő technikákat sikerrel végezhesse, többek között a következő eszközökre van szüksége:

  • vérnyomásmérő;
  • fecskendők;
  • EKG készülék;
  • defibrillátor;
  • számítógép.
 
Mindezek mellett a betegek gondozásához kötszereket és gyógyszereket használ fel, elsősorban fájdalomcsillapítókat. Dokumentációs feladataihoz tollat és papírt, valamint számítógépet is használ, a betegek családtagjaival pedig telefonon keresztül tartja a kapcsolatot.

Hol végzi a munkáját?

A kórházi ápoló munkáját minden esetben zárt térben végzi, ugyanis a betegek ápolása és gondozása minden esetben higiénikus, sok esetben steril körülményeket kíván. Elsősorban kórházak különböző osztályain dolgoznak, hiszen minden, a kórházban fekvő beteg állapota megkívánja az ápolást. Emellett jellemző még a különféle rendelőintézetekben való munkavégzés is, itt főleg az orvosok munkájának támogatása a feladatuk.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A kórházi ápoló az ügyeleti beosztások miatt munkáját jellemzően váltakozó munkarendben végzi, amely összesen heti 40 munkaórát tesz ki. Mivel minden kórházban van éjszakai ügyelet, így az éjszakai munkavégzés gyakori ebben a szakmában. Feladatait a hét bármely napján, ünnepnapoktól és napszakoktól függetlenül elláthatja, akár napi több mint 8 órában is, hiszen a betegek folyamatos gondoskodást igényelnek.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Annak ellenére, hogy a kórházi ápoló munkájára nem jellemző a balesetveszély, a szakember folyamatosan ki van téve bizonyos környezeti ártalmaknak:

  • a betegekkel való személyes kapcsolattartás fertőzésveszéllyel járhat;
  • mivel munkája nagy részében gyógyszerekkel dolgozik, ezért sokféle vegyi anyag káros hatásának is ki van téve a munkavégző;
  • a nagyon rossz, vagy kilátástalan helyzetben lévő betegekkel való találkozás komoly érzelmi megterhelést jelenthet.
Gyakran nem jut elég idő a megfelelő mennyiségű pihenésre, ezért a kórházi ápoló számára nagyon fontos a kellő odafigyelés és körültekintés a balesetek elkerüléséhez.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

A kórházi ápoló munkája szellemi és közepesen nehéz fizikai megterheléssel egyaránt jár. A betegek vizsgálata, kezelése és segítése közepesen nehéz fizikai igénybevételt jelenthet, különös tekintettel a cipekedéssel, betegek mozgatásával járó feladatokra. Megterhelheti a hátat és a gerincoszlopot, hogy gyakran kell feladatai végzése közben hosszabb ideig állva vagy ülve maradnia. Mindez, és a rendszeres éjszakai munkavégzés jó állóképességet kíván.

Pszichikai igénybevételt jelenthet a munkavégzés során a betegek és családtagjaik lelki támogatása. Érzelmi megterheléssel járhat a rossz felépülési kilátásokkal rendelkezők ápolása, valamint a váltakozó munkaidő beosztáshoz való alkalmazkodás.
Mivel ennek a szakmának a gyakorlása szellemi és fizikai igénybevétellel egyaránt jár, így nagyon fontos a kórházi ápoló számára az elegendő pihenés, kikapcsolódás, szellemi feltöltődés.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

A kórházi ápoló munkája során elsősorban a kórházak különböző osztályain fekvő betegekkel találkozik. Tájékoztatja, őket az állapotukban beállt változásokról, várható kilátásaikról ugyanúgy, ahogy teszi ezt családtagjaikkal is. Szakmai felettesei az orvosok és a főnővér, tőlük kapja utasításait, amelyeket minden esetben nagy körültekintéssel tart be. További munkatársai lehetnek:

  • gyógyszerészek;
  • dietetikusok;
  • pszichológusok;
  • egyéb kórházi dolgozók – nővérek, konyhai dolgozók.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

A kórházi ápolók havi bruttó átlagkeresete Magyarországon 192.000 Ft körül alakul, amely az utóbbi években növekedést mutatott. Havi átlagos keresetük országos viszonylatban 160.000 és 200.000 Ft között alakul. Mivel az állami egészségügyi dolgozók keresete a közalkalmazotti bértábla szerint alakul, így a kórházi ápolók keresete elsősorban életkoruktól és munkatapasztalatuktól függ. Magánkórházak és magánrendelő intézetek esetében keresetük ettől lényegesen eltérő lehet.

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A munkaerő-piaci adatokon alapuló rövidtávú előrejelzés szerint a kórházi ápolók munkája iránti kereslet a jövőben növekedést fog mutatni. Az elhelyezkedés elsősorban állami intézményekben, kórházakban és rendelőintézetekben lehetséges, ám magánklinikákon is lehetséges a munkavállalás. Az egészségügyi ellátórendszer várható erősödése miatt előreláthatóan egyre több ápolóra lesz szükség országszerte. Ebből kiindulva a szakmában elhelyezkedni kívánók kilátásai bíztatóak, az állami és a magánszektorban egyaránt.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

A kórházi ápoló szerteágazó feladatai szakszerű és eredményes munkavégzést kívánnak. Ezt a következő képességek és készségek teszik lehetővé:

  • Empátia, hogy a betegekkel és családtagjaikkal együttérzően viselkedhessen;
  • Kommunikációs képesség, hogy a páciensekkel és munkatársaival is egyformán jó kapcsolatokat alakíthasson ki;
  • Felelősségtudat, mert körültekintően kell eljárni minden, a pácienseket érintő kérdésben;
  • Kitartás a sokszor több műszakban, éjszaka végzendő munka teljesítéséhez;
  • Tolerancia, hogy minden beteget állapotának megfelelően tudjon kezelni, és szívesen segítsen nekik problémáik megoldásában;
  • Figyelem, mert minden problémára és kérdésre az azt megillető figyelmet kell fordítani, hiszen emberek jóléte, olykor élhete múlhat munkáján.
 
Mindezeken kívül a kórházi ápolónak szüksége lehet jó erőnlétre is, hogy fizikai igénybevétellel járó feladatait is problémamentesen elláthassa.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A kórházi ápolónak munkája során gyakran kell különféle vizsgálatokat végeznie, és ehhez a legkülönbözőbb eszközöket és berendezéseket használnia. Esetenként kisebb-nagyobb súlyok mozgatása is feladata. Folyamatosan figyeli a betegek állapotát, felismeri az abban beállt változásokat, és ezekről minden esetben tájékoztatja az orvost. Segít a pácienseknek mindennapi teendőik végzésében, étkezésükben, tisztálkodásukban. Hogy minden feladatát sikerrel végezhesse, a következő egészségügyi feltételek megléte szükséges számára:

  • ép végtagok;
  • ép látás;
  • jó hallás és érthető beszéd;
  • egészséges bőrfelület.
 
Hallás- és mozgássérült, a sérülés típusától és mértékétől függően láthatja el ezt a munkakört. A munkakör átszervezésével, egyéni elbírálás szerint, bizonyos részfeladatokat hallássérültek is végezhetnek. Attól függően, hogy a mozgássérülés milyen funkciókárosodást okoz, a munkakör átszervezésével, a munkakörnyezet akadálymentes kialakításával, mozgássérültek számára is lehetővé válhat a szakma gyakorlása.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A kórházi ápolónak elsősorban a természettudomány területéhez tartozó tárgyakban való érvényesülés a fontos, de hasznos lehet számára egyéb, olyan tárgyakban is eredményesnek lenni, amelyek megkönnyíthetik a mindennapi feladatok ellátását. A következő tantárgyak jelenthetnek biztos alapot a munkavégzéshez:

  • biológia-egészségtan – hiszen alaposan ismernie kell az emberi test működését;
  • kémia – a gyógyszerek élettani hatásainak ismeretéhez;
  • természetismeret.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

A kórházi ápoló fontosnak tartja, hogy másokat segítő, mások számára hasznos tevékenységet végezzen. Szívesen találkozik emberekkel, beszélgetést kezdeményez, illetve közreműködik mások problémáinak felismerésében, és azok megoldásában. Örömet okoz számára, ha jól bevált módszerek alapján, jól szervezett munkát végezhet. Kedveli, ha tudja, meddig terjed pontosan felelőssége, és nem okoz neki problémát a szabályok és határidők betartása.

  • Közösségi
  • Megvalósító

Mi jellemző a Kórházi ápolónő munkájára?

Személyközpontú (100%)
(100 - 0)
Tárgyias (0%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Végrehajtó (80%)
(80 - 20)
Irányító (20%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképesítés neve és OKJ száma:
Gyakorló ápoló (52 723 01)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Gyakorló ápoló középfokú szakképesítés megszerzése szükséges.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A szakképzés megkezdésének feltétele az érettségi végzettség. Szükséges továbbá – a képzés megkezdését megelőzően – megfelelni egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton.

A szakmához hallás és értelmi sérültek számára „Ápolási asszisztens” SNI adaptált szakképesítés kapcsolható.

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

A Gyakorló ápoló szakképesítés iskolai rendszerben, Egészségügyi ágazati szakközépiskolában az érettségi után 1 év alatt, gimnáziumban, illetve más ágazatban szerzett érettségi után 2 év alatt szerezhető meg.

A képzés során 50%-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen. A képzés 50%-át gyakorlati munkahelyen (pl.: kórházak belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, sürgősségi osztályán) tölti a képzésben résztvevő, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatja el.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A szakképzés során a tantárgyak egyrészt olyan általános, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsajátításához kapcsolódnak, melyek nélkülözhetetlenek az egészségügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorlásához, másrészt specifikus szakmai ismeretek oktatására irányulnak.

Főbb tantárgyak:
  • Egészségügyi alapismeretek
  • Szakmai kommunikáció
  • Ápolástan-gondozástan, gyakorlat
  • Klinikumi ismeretek, gyakorlat
  • Diagnosztikus és terápiás szakismeretek, beavatkozások
  • Klinikai gyakorlat
  • Egészségnevelés-egészségfejlesztés, gyakorlat

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A szakképesítéssel jellemzően Általános ápoló vagy Gyakorló ápoló munkakörben lehet elhelyezkedni. Az Ápoló munkakör betöltéséhez ajánlott elvégezni az 55 723 01 Ápoló szakképesítés-ráépülést (OKJ).

További szakmai előrelépési lehetőséget a szakápolói munkakörök betöltéséhez megfelelő szakképesítés-ráépülések (OKJ) elvégzése jelenthet, mint például az 55 723 05 Felnőtt intenzív szakápoló, az 55 723 13 Onkológiai szakápoló vagy az 55 723 05 Sürgősségi szakápoló. Szakterületektől függően további ráépülések között is válogathat.
Az egészségügyi ágazati szakközépiskolában megszerzett ismeretek további elmélyítésére, és felsőfokú végzettség megszerzésére a felsőoktatási intézmények nyújtanak lehetőséget.  Egészségügyi felsőfokú végzettséget egyetemek egészségtudományi karán lehet szerezni.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

  • www.meszk.hu– a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hivatalos honlapja
  • www.apolasiegyesulet.hu– a Magyar Ápolási Egyesület hivatalos honlapja
  • Balogh, Villányi, Vincze: A hosszú ápolású esetek ellátása. 1975.
  • Buga: Beteg a háznál. Medicina Könyvkiadó. 1959.
  • Milliken, Campbell: Mindennapos betegápolás. Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár. 1991.
  • Hárdi: Pszichológia a betegágynál. Medicina Könyvkiadó Rt. 1995.
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu– a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.nive.hu– a Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság honlapja: megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu– a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu– a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php– Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
  • 200 x Szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • https://vmp.munka.hu - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Virtuális Munkaerőpiac Portálja: álláskeresési oldal munkaadók és munkavállalók számára
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu– hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • www.karrierplusz.hu- a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Sokan mondják, hogy az ápolói munka az egyik legnehezebb, de egyben leggyönyörűbb foglalkozás is. Én ezzel teljes mértékben egyetértek, mert egyszerre jelent örömet és testi-lelki fáradtságot is embereken segíteni. Tagadhatatlanul bizonyos kihívások elé állít ez a fajta munka, gyakran kell napi több mint 8 órát dolgoznom, és az ügyeleti beosztások miatt hetente többször dolgozom éjjel is. Persze, a családom ezt már megszokta, de emiatt az otthoni feladatok ellátását is mindig jól meg kell szervezni, ne maradjon senki sem éhes, mindenkinek legyen tiszta zoknija… De minden nehézségért kárpótol a betegek szeretete és megbecsülése, és a hozzátartozók hálája.” – mondja munkájáról Lívia, kórházi ápolónő.

További érdekességek

Ismeri az injekció történetét?

Az angol William Harvey vérkeringésről szóló tudományos munkássága vetette meg az injekciós terápia elvi alapjait. Az első intravénás injekciókat a 17. században alkalmazták. Jelentős áttörést hozott az injekciók biztonságos előállításában, hogy Scheele 1782-ben leírta a ma is használt gőzsterilizálási eljárást. Ez a fejlődés tette lehetővé a mai infúziós terápiák létrejöttét. Sidney Ringer angol farmakológus fedezte fel, hogy a testnedvekkel azonos anyagokat tartalmazó tápoldat segítségével életben lehet tartani szerveket a testen kívül is, és ezzel megteremtette a mai modern infúziós eljárások alapját.

Tudja-e, ki volt Kossuth Zsuzsanna?

Kossuth Lajos legkisebb húga, Kossuth Zsuzsanna is hatalmas szerepet játszott a ’48-’49-es szabadságharcban. A harcok kirobbanása után azonnal bátyja mellé állt, aki 1849. április 16-án kinevezte országos főápolónővé. Nem csak a magyar szabadságharc sérültjeinek ápolását szervezte, de ő maga is ápolt, kötözte a sebesülteket. Megszervezte az Önkéntes Ápolónői Kart. A szabadságharc bukása után családjával együtt emigrációba kényszerült, 37 évesen, New Yorkban hunyt el, tüdőbetegség következtében.

Tudja-e, hogyan alakult az egészségügyi szakképzés fejlődése hazánkban?

Az egészségügyi szakképzés hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évszázadokban Magyarországon. 1945-öt megelőzően egységes állami szakképzés csak a védőnői és a szülésznői területen volt elérhető, az ápolóképzés szétszórtan, egyházi és állami intézményekben egyaránt működött. Ezután azonban megindultak a különböző tanfolyam rendszerű képzések, akár az iskolarendszerbe beillesztve is. 1975-ben megindult az ápolók főiskolai, 2000-ben pedig az egyetemi képzése.

Mit gondol, hogy változott a kórházak funkciója az évszázadok során?

A korai kórházak még csak a betegek ápolását szolgálták, és hajléktalanoknak nyújtottak menedéket. Azonban bizonyos tényezők olyan irányba vitték el a kórházakat, hogy a társadalmi szerepük bővült. A kórházak fejlődésének köszönhetően a lakosság elkezdte felismerni a jó egészség fontosságát és a preventív egészségügyi ellátás jelentőségét. A kórházak fejlődésének szükségét például a járványok és a háborúk követelték meg, az orvosi és biológiai tudományokkal egyszerre fejlődtek.

Munkaadók mondták

Vissza az listához