Tartsd velünk az irányt!

Állatorvos

Állatorvos

FEOR:
224100
Foglalkozási terület:
Egészségügy
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Állatorvosi szak osztatlan mesterképzés (MSc))

Bevezető

Ön szerint mi kell ahhoz, hogy az állatorvos praktizálni kezdhessen?

Az állatorvosi diploma megléte, vagy a Magyar Állatorvosi Kamarai tagság önmagában nem jogosít fel arra, hogy valaki szolgáltató-állatorvosi tevékenységet végezzen – praktizáljon. Ehhez a fentieken kívül szükség van az ún. praxis engedélyre, amit szintén az Állatorvosi Kamaránál kell kérelmezni. Feltétel még az érvényes állatorvosi felelősségbiztosítás megléte is.
 
Mi a különbség az állatkórház és az állatorvosi rendelő között?
Az állatkórházak a legnagyobb szakmai színvonalat képviselő intézmények, amelyekben minimum három klinikus állatorvos, több szaksegéd ápoló, kiszolgáló személyzet dolgozik. Az állatkórházak teljes körű betegellátási kapacitással rendelkeznek. Az állatorvosi rendelők ezzel szemben csak alapvető diagnosztikai vizsgálatokat és kisebb műtéti beavatkozásokat végeznek, és általában itt egy általános állatorvosi diplomával rendelkező orvos és asszisztense áll rendelkezésre.

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

Az állatorvos feladata, hogy felfedezze az egyes állatok betegségeit, rendellenességeit, diagnosztizálja azokat, illetve ellássa a sérüléseket, gyógyítsa a betegségeket, illetve betegség-megelőző lépéseket tegyen, például járványok esetében. Munkakörétől függően lehet, hogy kutatásokat folytat, állatorvosi elméleteket és műtéti eljárásokat dolgoz ki, illetve fejleszt tovább. Állatorvosokat találhatunk állatkórházakban, magánrendelőkben, az állat-egészségügyi szakigazgatásban, az élelmiszer-ellenőrzés területén, kutatólaboratóriumokban, a gyógyszeriparban, valamint állat- és környezetvédelemi szervezeteknél is.

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az állatorvos tevékenysége eltérő feladatokból tevődik össze. Alapvetően a beteg, sérült állatok gyógyítása a feladata, de az állatorvosok között sokan vannak, akik nem közvetlenül az állatok gyógyításával foglalkoznak. Közülük többen az élelmiszer-előállítás területén ügyelnek arra, hogy az emberek elé csak biztonságos eredetű állati termékek kerülhessenek fogyasztásra, vagy az állatorvosi gyógyszerforgalmazásban dolgoznak, illetve kutatómunkát végeznek egy intézetben. Az állatorvos munkája során leggyakrabban a következő tevékenységeket, illetve ezen tevékenységek egy részét végzi:

  • Állatokat vizsgál. Ennek során megállapítja a betegségek jelenlétét és természetét.
  • Állatokat kezel. A betegséget, sérülést gyógyszeres vagy sebészeti beavatkozással gyógyítja.
  • Betegséget megelőző tevékenységet folytat. A különböző betegségek megelőzése érdekében oltásokat alkalmaz, ezzel a járványok kialakulásának és elterjedésének megakadályozására törekszik.
  • Járványok elfojtásában működik közre. Amennyiben állatok között kialakuló járvány jelenik meg, különböző módszerekkel részt vesz annak megállításában, felszámolásában.
  • Állattartókat tájékoztat, tanácsokkal lát el. Az állattartással, gondozással, táplálással, fedeztetéssel, azaz szaporíttatással és tenyésztéssel kapcsolatos egészségügyi teendőkről információkkal szolgál.
  • Állatokkal kapcsolatos egészségügyi szabályozást folytat. Állatvásárok, állatszállítások, határállomások, kiállítások megfelelő egészségügyi feltételeit biztosítja és felügyeli, szükség esetén forgalmi korlátozásokat és zárlatokat rendel el.
  • Kutatást folytat. Közreműködik elméletek, műtéti és egyéb állatorvosi beavatkozási eljárások, állatgyógyászati kutatások továbbfejlesztésében vagy kidolgozásában, képzések szervezésében.
  • Laboratóriumi állatkísérleteket folytat. A laboratóriumokban tenyésztett és kutatási célokat szolgáló állatokat vizsgálja, kísérleteket folytat velük.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az állatorvos munkájához az állatok kezeléséhez, gyógyításához és gondozásához kifejlesztett speciális eszközök egész sorát használja, emellett kapcsolatba kerül gyógyszerekkel, vegyi anyagokkal, továbbá irodai eszközöket is használ:

  • állatgyógyászati eszközök:
    • vérnyomásmérő;
    • sztetoszkóp – szívhang és tüdőfunkció ellenőrzéshez;
    • xenon otoszkóp – a fülek állapotának vizsgálatához;
    • drench pisztoly, szájterpesztő – gyógyszerek beadásához;
    • műtéti eszközök, például: szike, olló, sebvarró tű;
    • röntgen készülék;
    • gyógyszerek, kötszerek, fertőtlenítő anyagok;
    • mikrochip beültető tű és mikrochip leolvasó;
  • számítógép és szoftverek;
  • telefon;
  • irodaszerek.

Hol végzi a munkáját?

Az állatorvos specializációjától függően dolgozhat épületen belül - irodában, rendelőben, kórházban - vagy a szabadban – például ha haszonállatokat vizsgál. Munkája sok esetben utazással jár, hiszen el kell jutnia oda, ahol tartják az állatokat, legyen az például egy tanya, állattartó nagyüzem, lóversenypálya, vagy akár egy cirkusz.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

A hatósági vagy hivatali munkát végző állatorvosok munkaideje általában rögzített és a normál munkarendnek megfelelően alakul, azaz a heti 40 órás munkaidőt hétfőtől péntekig dolgozzák le. A beteg állatok gyógyítása ugyanakkor nem köthető igazán munkaidőhöz, így az erre specializálódott állatorvos dolgozhat több műszakban, vagy ügyeletesként akár hétvégén, ünnepnapokon is.

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

A hivatali, irodai munkát végző állatorvosok munkájára nem jellemzőek környezeti ártalmak, veszélyek. Az állatgyógyításban aktívan részt vevő, terepre kiszálló állatorvosok munkájuk során a következő ártalmakkal, veszélyekkel szembesülhetnek:

  • az időjárási viszontagságok okozta környezeti nehézségekkel, ez ellen a megfelelő öltözék és felkészülés jó védelmet nyújt;
  • a beteg állatok kiszámíthatatlan viselkedésével, ami sérülés- és balesetveszélyt okozhat, így mindig ajánlatos az óvatosság;
  • a vírusfertőzésekkel, melyek egy része emberekre is ártalmas lehet;
  • az állattenyésztésben, állatgyógyászatban használt vegyi anyagok nem megfelelő kezeléséből adódó veszélyekkel.
A biztonsági előírások betartása, illetve a védőruha, védőfelszerelések alkalmazása a használt vegyi anyagok kezelése során és a vírusfertőzések megelőzésénél különösen fontos.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az állatorvosi tevékenység szellemi munka, amely sok esetben könnyű, vagy közepesen nehéz fizikai terheléssel is jár. Amennyiben a szakember sok időt tölt számítógépes ülőmunkával az irodában, például kutatóként, e tevékenység káros hatásainak, például a szem hosszú időn át tartó, erőteljes terhelése, illetve az ülőmunkával járó elhízás, egészségtelen életmód elkerülése érdekében fokozottan ügyelni kell a szem pihentetésére és a munka utáni megfelelő mennyiségű mozgásra.

A szakember feladata - bármely specializációról van is szó – fokozott figyelmet igényel. A folyamatos készenlétben állás, a felmerülő problémák megoldása és az állattartókkal való kapcsolattartás okozhat szellemi kifáradást. E pszichikai nehézségek kezelésére megoldás lehet a testmozgás.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Munkája során elsősorban a kezelt állatok gazdáival, az állattartókkal kerül kapcsolatba. Fontos emellett, hogy jó kapcsolatot tartson fenn:

  • asszisztensével;
  • közvetlen kollégáival;
  • vezetőjével;
  • más szakterületekre specializálódott kollégáival;
  • gyógyszer- és eszközbeszállítókkal;
  • az érintett hivatalok, hatóságok képviselőivel.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Az állatorvos országos átlagkeresete havi bruttó 240.000 forint, ez az elmúlt években nem mutat jelentős változást. Az átlagkereset a munka jellegétől, a szakmai tapasztalattól, életkortól, illetve a földrajzi elhelyezkedéstől függően havi bruttó 200.000 és 280.000 forint között mozoghat. A magánpraxist kiépítő állatorvosok a körzetüktől és munkabírásuktól függően ettől eltérő havi keresetre számíthatnak. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

Az előrejelzések megerősítik a szakma növekvő népszerűségét. Állatorvosi végzettséggel nem okoz gondot az elhelyezkedés, sőt a szakértők az elkövetkezendő évekre vonatkozóan még növekvő elhelyezkedési lehetőségekkel is számolnak. Ez főképp azok számára jelent pozitív kilátást, akik valamilyen területre szakosodnak: ez lehet egy-egy kutatási terület, adott szakismeretek, vagy akár idegen nyelv ismerete.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az állatorvos tevékenysége akkor sikeres, ha az állategészségügy területén feladatait az elvárásoknak megfelelően ellátja, tehát például a hozzá forduló állattartók beteg jószágait megfelelő kezelésben részesíti, vagy kutatásainak eredményei hozzájárulnak a szakma színvonalának, tudásanyagának növeléséhez. Ennek megvalósításához a képzésben megszerzett szakmai ismeretek mellett a következő készségekre, képességekre van szükség:

  • Felelősségtudat, hiszen állatok életéről gondoskodik, az állattartók jövedelme múlhat rajta, illetve a gazdáknak az állathoz való kötődése is fontos tényezőként jelenhet meg.
  • Kézügyesség, az állatok kezeléséhez, műtétek és beavatkozások elvégzéséhez.
  • Logikus gondolkodás, a diagnózis felállításához, vagy felmerülő problémák legjobb megoldásának megtalálásához.
  • Tanulás, lépést kell tartani az új kutatási eredményekkel, folyamatosan megismerni a legmodernebb eljárásokat, gyógyszereket, kezeléseket.
  • Önállóság, képesnek kell lennie önállóan felmérni páciensei állapotát és döntést hozni nehéz helyzetekben is.
  • Fizikai erőnlét, hiszen gyakran kell nagyobb állatokat megemelnie, mozgatnia
Munkája során fontos továbbá a figyelem és a kitartás, legyen szó az állatok betegségének felderítéséről, vagy a gazdákkal való kapcsolattartásról. Mivel gyakran dolgozik együtt másokkal - asszisztens, más orvosok - ezért csapatmunkára és jó kommunikációs képességre is szüksége van.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A foglalkozás gyakorlását támogató egészségügyi tényezők az állatorvosi munka specializáltsága miatt – irodai/laboratóriumi vagy terepen végzett munka – eltérőek lehetnek. Általánosságban megfogalmazott elvárások a következők:

  • ép végtagok, főképp karok és ujjak;
  • jó látás;
  • jó hallás;
  • jó állóképesség;
  • fizikai erőnlét.
Az irodai munkát végző, illetve kutató állatorvos esetében a munkakörnyezet akadálymentesítésével kerekes székes mozgássérültek, illetve gyógyászati segédeszközök segítségével jó beszédértésű, éles látású egyének képesek e szakmában dolgozni.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

A képzésre való jelentkezéshez és a foglalkozás elsajátításához elengedhetetlenül szükséges magas szintű, szilárd alapokon nyugvó természettudományos ismeretekkel rendelkezni:

  • biológia-egészségtan;
  • kémia;
  • természettudományi gyakorlatok;
  • fizika.

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az állatorvosi tevékenységhez ideális érdeklődésű emberek szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével, és az is fontos számukra, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzelfogható, látható eredménye legyen. Fontos számukra a segítségadás, mint érték, szeretnek támogatni, segíteni másokat. Munkájuk során nem esnek kétségbe, ha egy-egy helyzet kockázattal jár, illetve ennek érdekében szeretnek és tudnak is más embereket irányítani. 

  • Tárgyias
  • Közösségi
  • Irányító

Mi jellemző a Állatorvos munkájára?

Csoportos (0%)
(0 - 100)
Önálló (100%)
Változatos (80%)
(80 - 20)
Monoton (20%)
Végrehajtó (35%)
(35 - 65)
Irányító (65%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Állatorvos
Felsőoktatási szak neve: Állatorvosi szak osztatlan mesterképzés (MSc)

A munkakör betöltéséhez az állatorvosi szakképzettség megszerzése szükséges, amely állatorvosi osztatlan szakon (MSc) szerezhető meg.

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Az állatorvosi szakképzés az érettségi bizonyítvány megszerzése után kezdhető meg. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az állatorvosi képzés osztatlan képzés, amely azt jelenti, hogy nem különül el az alapszak és mesterszak, hanem a felvételt nyertek tanulmányaik megkezdésétől mester szintű képzésben vesznek részt. A képzési idő 11 félév. A képzés során szakmai gyakorlatra is sor kerül, amely klinikusi, élelmiszerhigiéniai, állat-egészségügyi igazgatási és laboratóriumi diagnosztikai szakterületen folytatott összefüggő gyakorlat, időtartama legalább 15 hét.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

A képzés során a hallgatók alapozó tárgyakat tanulnak először, majd ezekre épülő további szakképzésük a paraklinikai, a klinikai és élelmiszer-biztonsági modulokból áll. A képzés során kötelezően választható tárgyakat is felvehetnek a hallgatók. Néhány főbb tantárgy:

  • állatorvosi élettan;
  • belgyógyászati diagnosztika;
  • gyógyszertan;
  • kórbonctan;
  • kedvtelésből tartott állatok betegségei;
  • állat egészségügyi igazgatástan;
  • genetika és szaporodásbiológia;
  • járványvédelem.
 

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

A végzettség megszerzése után a szakember többek között a következő munkakörökben helyezkedhet el:

  • állatkórházi állatorvos;
  • állattenyésztési kutató állatorvos;
  • élelmiszerhigiénikus állatorvos;
  • hatósági állatorvos;
  • húsvizsgáló állatorvos;
  • kisállat-gyógyász;
  • klinikai állatorvos;
  • laboratóriumi állatorvos;
  • labordiagnosztikai állatorvos;
  • lógyógyászati specialista;
  • üzemi állatorvos;
  • vágóállat minősítő (állatorvos).
Az okleveles állatorvos doktor szakképzettség megszerzése után lehetőség van képző intézményenként változó szakirányú továbbképzésekre, például: állat-egészségügyi igazgatási és járványügyi szakállatorvosi szak, élelmiszer-higiénikus szakállatorvosi szak, állat-egészségügyi mikrobiológiai szakállatorvosi szak, toxikológusi szak, kisállatgyógyászszakállatorvosi szak, sertés- és szarvasmarha-egészségügyi szak, illetve PhD fokozat megszerzésére.

Rokonfoglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó egyéb foglalkozások:

Tájékozódási lehetőségek

 

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:
  • http://www.maok.hu - Magyar Állatorvosi Kamara
  • http://mvaat.dev3.com- Magyar Vad- és Állatkerti Állatorvosok Társasága
  • http://konyvtar.univet.hu - Állatorvos Tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum
  • Magyar Állatorvosok Lapja – szakmai kiadvány
  • Rafai: Állathigiénia és állomány-egészségtan. Agroinform Kiadó. 2013.
  • Karsai-Vörös (szerk.): Állatorvosi belgyógyászat I.-II. Magyar Állatorvosi Kamara. 2013.
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
  • www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozás-bemutató anyagokkal
  • www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - Évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - Évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, rangsorok
  • www.ec.europa.eu/ploteus/home_hu – a PLOTEUS (PortalonLearningOpportunitiesthroughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál
  • www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja: Információ külföldi ösztöndíjakról
  • http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php– Magyar Közlöny (elektronikus megjelenés): szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályok
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
  • www.munka.hu– a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja: foglalkoztatáshoz kapcsolódó információk, Munkaügyi Központok elérhetősége
  • www.ksh.hu– a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban
  • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (http://www.ksh.hu/osztalyozasok_feor_menu)
  • www.hrportal.hu – hírek, információk, kalkulátorok a HR világából, Munka törvénykönyve
  • http://www.karrierplusz.hu - a hvg Karrier Plusz kiadvány online verziójának elérhetősége
  • www.ec.europa.eu/eures/home.jsp?lang=hu– az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
Andrea nyolc éve dolgozik magánrendelőjében, ahol kisállatokat gyógyít. „Nem az a legnehezebb, hogy a pácienseim nem tudják elmondani a problémájukat. Nagyobb nehézség az aggódó tulajdonosokkal megtalálni a közös hangot: annyira sajnálják állataikat, hogy van, hogy meg se hallják, amit mondok, de van, hogy „ők jobban tudják” mi a teendő. Sok esetben legjobb megoldás az állattal egyedül maradni a vizsgálat során, majd a diagnózis felállítása után érdemes a tulajdonost informálni az eredményről és a tennivalókról. Elég jól be tudom osztani a munkámat, de van, hogy hétvégén is dolgozni kell, hiszen az állatok sem csak hétköznap betegszenek meg. A családom ma már ezt elfogadja, értik, hogy mekkora segítség ez sokaknak, aztán várják, hogy elmeséljem, milyen állatokat gyógyítottam meg.”

További érdekességek

Tudta-e, hogy mivel foglalkozik a lótenyésztő szaktechnikusként elhelyezkedő állatorvos?

A lótenyésztő szaktechnikus képes a kisüzemi lótenyésztés és -tartás teljes körű irányítására, szükség szerint a munka önálló elvégzésre is. Közép- és nagyüzemekben, felsőbb szintű vezetés mellett képes a tartástechnológia betartására, középszintű vezetési feladatokra. Önállóan végez törzskönyvezést, sporttevékenységet, lovaglást szervez, versenyeket felügyel, lovak értékesítésében vesz részt. Idegenforgalmi szolgáltatásokat is nyújt, például lovasbemutatók tartását engedélyezteti, illetve oktat is.

Hogyan változott az állatorvosi szakma az elmúlt évtizedekben?

Korábban a végzett állatorvosok többsége a gazdasági haszonállatpraxisban dolgozott, az utóbbi évtizedekben a kedvtelésből tartott állatok állatorvosi ellátása igényel több szakembert. A kisállatok, egzotikus állatok és a lovak gyógyászata az emberek gyógyításának szintjét elérő vizsgálati, gyógyító és műtéti eljárások bevezetésével járt, és egyre nagyobb szerepet kap a közelmúlt világméretű járványai miatt a járványvédelem és a fokozott élelmiszer-biztonság is.

Tudta-e, hogy már az ókori görögök is foglalkoztak állatok gyógyításával?

Az ókori görögök helyezték racionális alapra az állatorvoslást, az addigi mágikus hiedelmeken alapuló sámánkodást felváltva, bár gyógyszereik és eljárásaik távol álltak a ma elfogadottól. A középkori gyógykovácsok, tapasztalati gyógyítók után csak a 16. században vált ismét kutatási területté az állatgyógyászat. A hazai állatorvoslást a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékének 1787-es felállításától számíthatjuk, majd 1875-ben megalakult a Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet, amely még elfogadottabbá tette ezt a foglalkozást.

Munkaadók mondták

Vissza az listához