Tartsd velünk az irányt!

Agrármérnök

Agrármérnök

FEOR:
213101
Foglalkozási terület:
Mezőgazdaság
Képzés típusa:
Felsőoktatás (Agrármérnöki mesterszak (MSc))

Bevezető

Mit gondol, mikorra tehető a földművelés kezdete?

Az ősember halászott, vadászott, gyűjtögetett. Ez azonban nem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, hiszen „csak” a természetben megtalálható javak begyűjtéséről szólt. I.e. 8000 körül a Közel-Keleten kezdődött az első átgondolt mezőgazdasági tevékenység, a földművelés, ami a föld tudatos megmunkálását jelentette. Majdnem ugyanebben az időben alakult ki a földművelés Ázsiában, Mexikóban, és Peruban is. A földművelés kialakulását valószínűleg a jégkorszak után fellépő élelmiszerhiány okozta.
 
Tudja-e, miért ültetnek rózsát a szőlősor elejére?
A rózsa a szőlő „őre”, mert a rózsa, és a szőlő kártevője ugyanaz. A rózsa viszont sokkal érzékenyebb rá, mint a szőlő, ezért hamarabb megjelennek rajta az első tünetek. Éppen ezért a szőlősgazdák, a termésük védelmére a szőlősorok elejére eltérő rózsafajtákat ültetnek, hogy a kártevő azt támadja meg először, ne pedig a gazdaság alapját adó szőlőt. Ha a rózsán megjelennek a kártevők, úgy azonnal el kell kezdeni annak irtását, még mielőtt látható nyomai lennének a szőlőn. 

Foglalkozás-bemutató film

Foglalkozás jellemzői

Az agrármérnök a mezőgazdasági termelés területén végez tervezési, szervezési, irányítási, fejlesztési, és kutatási feladatokat. A mezőgazdaság számos területén dolgozhat. Ilyen például a növénytermesztés, növényvédelem, állattenyésztés, takarmánygazdálkodás, vagy élelmiszer alapanyag előállítás. Szakértelmét felhasználva megtervezi az egyes területek feladatait, a problémákat felismerve fejlesztési javaslatokat készít, ezzel együtt pedig irányítja is a munkálatokat, felügyeli a termelőfolyamatot. A szakterületen belül a napi operatív feladatok ellátásán kívül végezhet tudományos, kutatómunkát is, mely a terület fejlesztését szolgálja. Az ő feladata a termelési, előállítási folyamatok ellenőrzése, és a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása is. Munkája során szigorúan betartja, és betartatja a környezetvédelmi előírásokat. 

Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ennél a foglalkozásnál?

Az agrármérnök olyan szakértő, aki egyben szakmai vezető, és irányító is. Tehát a szakmai feladatokon kívül – amelyek nagyban függnek attól, hogy milyen ágazatban dolgozik – számos vezetői, szervezési feladata is van. Ezek mentén a következő területkért felelős elsősorban:

  • Adatot gyűjt.
  • Költségszámítást végez.
  • Kidolgozza és alkalmazza a növénytermesztési módokat, állattenyésztési eljárásokat. 
  • Szervezi, és irányítja a gazdálkodást.
  • Minőségellenőrzést végez.
  • Adminisztratív feladatokat lát el.
  • Szaktanácsadói tevékenységet végez.
  • Kutatásokat végez.
  • Betartja a környezetvédelmi előírásokat.

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgozni?

Az agrármérnök által alkalmazott eszközök és anyagok a mezőgazdasági munkafolyamatok tervezésében, szervezésében, és irányításában segítik hozzá a szakszerű munkavégzéshez:

  • számítógép megfelelő szoftverrel és internetkapcsolattal – a szervezési, adminisztratív és kommunikációs feladatokhoz;
  • telefon, mobiltelefon;
  • irodai eszközök, pl. papír, toll, fénymásoló, nyomtató, szkenner, számológép, iratmegsemmisítő gép;
  • kéziszerszámok – abban az esetben, ha terepen van szükség a munkájára.
Ahhoz, hogy munkáját magas színvonalon tudja ellátni, naprakésznek kell lennie a szakterület fejlődési irányvonalaival, így szakirodalmat és kézikönyveket, pl. jogszabályokat, útmutatókat is olvas nap, mint nap.

Hol végzi a munkáját?

Az agrármérnök részben zárt térben, részben szabadban végzi a munkáját. Munkakörnyezete igen változatos, ami függ a munkakörétől, de a munkája során végzett egyes részfeladatoktól is. A kutatások helyszíne általában a laboratórium. A tervezési és adminisztrációs feladatokat, valamint a tárgyalásokat jellemzően az irodában folytatja le. A szervezéshez, és a munkafolyamatok ellenőrzéséhez gyakran szükség van külső helyszínen, a termelői területen történő jelenlétre. Ez lehet egy üzemegység, de akár termőföld is. Munkája sok utazással is járhat.

Milyen munkaidő beosztásban dolgozik?

Az agrármérnök általában normál munkarend szerint dolgozik, heti 40 órában, hétfőtől péntekig. Munkaideje azonban évszaktól függően változó lehet. Csúcsidőszakban – vetés, aratás, őszi betakarítás –, vagy távolabbi helyszíneken végzett munka miatt előfordulhat esti, hétvégi munkavégzés, és akár túlóra is. 

Milyen környezeti ártalmakkal, veszélyekkel járhat a munkavégzés?

Az agrármérnököt munkája során a következő ártalmak, veszélyek érhetik:

  • látáskárosodást, fejfájást okozhat a monitor előtt végzett munka;
  • időjárási viszontagságok: eső, havazás, viharos szél;
  • zaj-, és porártalom: közlekedési zaj, pollenek, szálló porok;
  • egészségre károsak, és allergiás reakciókat válthatnak ki a vegyi anyagok, növény védőszerek, fertőtlenítőszerek;
  • az állatokkal történő munka miatt fokozottan ki van téve fertőzésveszélynek;
  • terepen történő munkavégzéskor előfordulhat az elemi higiénés feltételek (pl. mosdó) hiánya;
  • balesetveszélyt a gépek, berendezések használata jelenthet.
Ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági-, és munkaegészségügyi előírások betartására, valamint nagyon fontos a megfelelő védőfelszerelések használata.

Milyen fizikai és pszichikai nehézségek adódnak a munka során?

Az agrármérnök részben zárt térben, többnyire önálló irodahelyiségben (íróasztal mellett ellátható feladatok), részben a szabadban, a lakóhelytől távoli munkaterületen (szántóföld, állattartó telep stb.) dolgozik. Szellemi megterheléssel járó, könnyű fizikai munkát végez. A huzamosabb ideig tartó ülés következtében mozgásszervi panaszok (nyak-, hát-, derékfájás, ízületi problémák) előfordulhatnak. A számítógép folyamatos használata a látás funkciók mellett, a kéz és az ujjak használatát igényli. Pszichikai nehézséget elsősorban a munkával járó fokozott lelki megterhelés, stressz jelenthet, amelynek okai például:

  • szoros határidők, túlóra;
  • figyelemösszpontosítás a sokrétű feladatok miatt;
  • üzleti partnerekkel történő tárgyalás;
  • döntések mögötti szakmai és anyagi felelősségvállalás.
Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre, szellemi feltöltődésre, testmozgásra, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek negatív hatásai.

A munkavégzés során kikkel kerül kapcsolatba?

Az agrármérnök elsősorban a mezőgazdasági termelés területén dolgozó szakemberekkel, és üzleti partnereivel tart kapcsolatot. Ezen túl együttműködik még:

  • a cég vezetőivel;
  • üzemvezetőkkel;
  • mezőgazdasági dolgozókkal;
  • logisztikai (szállítmányozási, fuvarozó) cégek képviselőivel;
  • raktárvezetőkkel;
  • állatorvosokkal;
  • bankok képviselőivel;
  • hivatalos szervek képviselőivel;
  • beszállítókkal.

Munkaerő-piaci helyzet

Hogyan alakult az átlagkereset a foglalkozás esetén?

Egy agrármérnök átlagkeresete Magyarországon havi bruttó 312.000 Ft, ami az elmúlt évekre visszatekintve nem mutat jelentős változást. Az országos átlagkereset havi bruttó 210.000-420.000 Ft között mozoghat, amely függ a szakmai tapasztalattól, attól, hogy melyik régióban dolgozik, illetve nagyban befolyásolja, hogy milyen részterületen és milyen beosztásban látja el feladatait. 

Rövidtávú előrejelzés a foglalkozás iránt mutatkozó keresletről

A vállalatok várhatóan a jövőben is igényt fognak tartani jó munkatársak kiválasztására és megtartására, hiszen a mezőgazdasági szabályozás szigorodása egyre inkább szükségessé teszi munkájukat. A foglalkozás iránti kereslet a gazdasági fejlődés növekedése esetén enyhe növekedést fog mutatni, melynek során főként a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek elhelyezkedési esélyei javulnak. A gazdaságok technikai-, technológiai modernizálása, és a minőségbiztosítási rendszerek fejlődése igényli, hogy a szakemberek magas szintű szakmai, és technológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A munkakört érintő szakmai irányvonalak követése, valamint az idegen nyelvek ismerete, és a számítógépes ismeretek elsajátítása egyre inkább elvárás az állások elnyeréséhez.

Követelmények

Milyen kompetenciákra van szükség ehhez a foglalkozáshoz?

Az agrármérnöknek szakismeretei mellett elsősorban gazdasági és kereskedelmi tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy jó szakember legyen. A szakma képviselővel szemben támasztott készég- és képességbeli elvárások a következők:

  • Felelősségtudat, hiszen növényekkel és állatokkal foglalkozik, valamint a vezetői feladatok ellátásához is szükséges;
  • Logikus gondolkodás, hogy a megfigyelésekből le tudja vonni a megfelelő következtetéseket;
  • Figyelem, mert egyszerre több információra kell figyelni, és ezeket elemezni;
  • Emlékezet, hiszen egyszerre több terület irányításáért, összehangolásáért felelős;
  • Tanulás, a szakmai ismeretek naprakészen tartásához, fejlesztéséhez;
  • Kommunikációs képesség, mert munkájához fontos, hogy mind a munkatársakkal, mind az üzleti partnerekkel szót értsen.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az agrármérnökkel szembeni egészségügyi elvárások a szervezési, kommunikációs, mezőgazdasági operatív, és számítógépes feladatokból adódnak:

  • egészséges mozgásrendszer, jó állóképesség – a munkával járó utazás, mozgás miatt, a szabadban történő munkavégzéshez;
  • ép karok, kezek, ujjak – a számítógép használata, és a mezőgazdasági feladatok (pl. metszés, oltás) során;
  • jó látás – a számítógépes, az adminisztratív, valamint a mezőgazdasági munkához;
  • jó szaglás, ízérzékelés – főleg a borászati területen elhelyezkedni kívánóknál követelmény;
  • tiszta, érthető beszéd – a kommunikációs feladatokhoz;
  • jó hallás – ugyancsak a hatékony kommunikációhoz;
 
Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet.

Milyen tantárgyakban kell eredményesnek lenni?

Ahhoz, hogy az agrármérnök jó szakemberként dolgozhasson, elengedhetetlen a kommunikációs területen való jártasság, az emberi gondolkodás megértése, illetve az általános műveltség. Ehhez a következő tantárgyak biztosítanak jó alapot:

  • természetismeret – a természeti környezet (időjárási, éghajlati viszonyok, talajtípusok) ismeretéhez;
  • biológia-egészségtan – az állat-, és növényvilág ismeretéhez;
  • technika, életvitel és gyakorlat – a gépek, eszközök szerszámok használatának elsajátításához;
  • matematika – a munkához szükséges alapszámítások végzéséhez.
Munkája nagy részét számítógépen végzi, így szerencsés, ha jártas az informatika területén. A munkához szükséges gazdasági, és jogi ismeretek megértéséhez hasznos a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekben való jártasság is.   

Milyen érdeklődési irányultság szükséges ehhez a foglalkozáshoz?

Az agrármérnök munka azok számára ideális, akiket érdekel a világ dolgai közötti összefüggések, kapcsolatok feltárása és kutatása. Szeretnek információkat gyűjteni, azokban elmélyülni, a problémákat részletesen elemezni, és elméleti megoldásokat kidolgozni. Fontos számukra hogy munkájuknak látható, kézzel fogható eredménye legyen, és könnyedén használnak szerszámokat, gépeket. Szívesen dolgoznak önállóan, és vállalják a szervező, vezető szerepet is. Örömet jelent számukra a kihívás. Gyorsan átlátják a helyzetet, és képesek a megoldás érdekében gyorsan cselekedni, másokat mozgósítani, motiválni – szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét.

  • Tárgyias
  • Elemző
  • Irányító

Mi jellemző a Agrármérnök munkájára?

Személyközpontú (10%)
(10 - 90)
Tárgyias (90%)
Globális gondolkodásmód (50%)
(50 - 50)
Aprólékos megoldások (50%)
Végrehajtó (10%)
(10 - 90)
Irányító (90%)

Mennyire illik hozzád?

Képzés

Milyen képzés szükséges a foglalkozás betöltéséhez?

Szakképzettség: Okleveles agrármérnök
Felsőoktatási szak neve: Agrármérnöki mesterszak (MSc)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben okleveles agrármérnök végzettségre van szükség, amelynek megszerzésére a felsőoktatásban, mesterképzésben van lehetőség. 

Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

A mesterképzésbe történő belépés előfeltétele az érettségi után elvégezhető Mezőgazdasági mérnök alapképzés, illetve a legtöbb agrárképzési területen elvégezhető alapképzés. 

Hol és mennyi ideig kell tanulni?

Az agrármérnöki mesterszak 4 félévet vesz igénybe. A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

Milyen tantárgyakat kell tanulni?

Az agrármérnök mesterképzés szakon a hallgatók a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeralapanyag-előállítás mellett, műszaki és gazdasági ismereteket is szereznek. Néhány példa a képzés során oktatott tantárgyakra:

  • termelésélettan;
  • alkalmazott növényfiziológia;
  • alkalmazott biokémia;
  • növénytudományi ismeretek;
  • állattudományi ismeretek;
  • marketing;
  • ágazati ökonómia;
  • vállalkozás- és project menedzsment;
  • vezetési ismeretek;
  • környezet és minőségbiztosítási ismeretek. 

Milyen lehetőségeket nyújt ez a végzettség? Milyen karrierút áll előttünk, ha ezt a foglalkozást választjuk?

Az agrármérnök mesterszakon végzett hallgatók számos szakterületen kamatoztathatják tudásukat. Dolgozhatnak a mezőgazdasági termelés területén, de vállalhatnak kutatómunkát is. Többek között a következő munkakörökben várják őket szívesen:

  • Állat-egészségügyi üzemmérnök;
  • Állattenyésztő mérnök;
  • Biomérnök;
  • Gyümölcstermesztési tanácsadó, mérnök;
  • Háziállat-tenyésztési tanácsadó, mérnök;
  • Kertészmérnök;
  • Mezőgazdasági szakértő és szaktanácsadó, mérnök;
  • Növénytermesztési tanácsadó, mérnök;
  • Tenyésztési szaktanácsadó, mérnök;
  • Törzskönyvező agrármérnök.

Tájékozódási lehetőségek

Speciális tájékozódási lehetőségek a szakmáról:

 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok pályaválasztáshoz:
 
Ajánlott honlapcímek, kiadványok munkaerő-piaci információkhoz:
 
Mi jelenti a kihívást a munkában?
„Szerintem állatokkal és növényekkel sok ember szeret foglalkozni. Ezzel én is így vagyok. Ezért választottam ezt a pályát.  Az irodai munka mellett rengeteget vagyok a szabadban, és foglalkozom gyakorlati problémák megoldásával. A természet nagyon kiszámíthatatlan. Így sajnos gyakran adódnak olyan problémák, amire gyorsan kell megoldást találni. Legyen az egy hirtelen fertőzés az állatok között, vagy takarmányhiány a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Ez mindig nagy kihívás. Szerencsére nagyon jó csapatban dolgozom, így a lehető legoptimálisabb költségek mellett hatékonyan tudunk dolgozni, még az esetleges problémák ellenére is." – mesélt munkájáról István, agrármérnök.

További érdekességek

Tudja-e, hogy mik az élvezeti növények?

Azok a növények, amiket nem tápértékük, hanem csupán élvezeti értékük miatt fogyasztunk. Ilyen például a tea, kávé, kakaó, vagy a dohány. Mivel ezek igen keresettek, és viszonylag kevés országban termeszthető növények, lelőhelyeinek igen fontos exportcikkei. Jellemzően Dél-Amerikából, és egyes Afrikai országokból importáljuk őket. 

Ön szerint mi lehet az oka annak, ha egy ország korlátozza a húsimportját?

Előfordulhatnak sajnos olyan járványok, vagy feltételezhető megbetegedések, melyek miatt egy-egy ország hússzállítmányait teljesen visszautasítják. Emlékezzünk csak a szarvasmarhák tömeges megbetegedésére. Fennállhat azonban olyan helyzet is, hogy az ország a hazai termékének értékesítését azzal szeretné fellendíteni, hogy nem, vagy csak csak minimális mennyiségben fogad be külföldi terméket. 

Tudja-e, hogy az ember milyen állatokat háziasított legelőször?

Egyes kutatások szerint az első háziállat a kutya. A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításából származik. Nem étkezési, hanem vadászati célra tartották. Az első haszonállatok (akiket nem csak húsuk, hanem gyapjuk miatt is tartottak) a kecske, és a juh. A sertések háziasítása valószínűleg i.e. 6000 körül kezdődhetett.

Hallotta már az árupénz kifejezést?

Az emberek már a pénz kialakulása előtt is folytattak kereskedelmet. Ehhez pedig szükség volt valamilyen fizetőeszközre. A cserekereskedelem elég bonyolult volt, hiszen nem volt viszonyítási alap az összes áru egymás közötti „átváltásához”. Ezért alakult ki az árupénz, ami azon kulcsfontosságú árukat jelentette, amiket a legelfogadottabb közbülső csereeszközöknek, amolyan „pénzhelyettesítőknek” tekintettek. Ilyen volt például a só, a búza, a szarvasmarha, később a nemesfémek.

Munkaadók mondták

Vissza az listához