Tartsd velünk az irányt!

Mezőgazdasági arató-cséplő gép vezetője

Mit kell tudni a mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjéről?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője feladatai a szántóföldi munkákhoz, azon belül is elsősorban az aratás időszakához kapcsolódnak. Munkája az aratás időszakában használt gépek, berendezések, például az arató-, cséplőgépek, kombájnok, traktorok és mezőgazdasági vontatók szakszerű üzemeltetése, karbantartása – szükség esetén kisebb javítása is. Munkájával hozzájárul az aratás, a szántóföldi munkálatok magas színvonalához, hiszen az általa működtetett gépekkel hatékonyan és eredményesen lehet végezni, például az aratást, a cséplést.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekel a mezőgazdaság, azon belül az eltérő gépek üzemeltetése, kezelése. Amennyiben fontos számodra, hogy lásd a munkád eredményét, például azt, hogy egy nap több hektárnyi barackost lepermetezz, élvezni fogod ezt a tevékenységet. Ha biztonságot jelent számodra, hogy pontosan tudod, mi a dolgod, és felelősséggel tudsz dolgozni – hiszen a növények, a termőföld művelése és a gépek kezelése is ezt megkövetelik – sikereket fogsz megélni a mindennapokban. Fontos, hogy legyen jó műszaki érzéked, kitartó légy, és bátran hozz egyedül döntéseket, mert a munka során, például a cséplőgép megjavítása miatt, szükséged lesz ezen tulajdonságokra.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…az általános iskola elvégzését követően jelentkezhetsz a mezőgazdasági gépész szakképzésre egy mezőgazdasági szakiskolába.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjeként fontos, hogy olyan egyéniség légy, aki szívesen foglalkozik gyakorlati problémák megoldásával – például azzal, hogy cséplőgépet alaposan átvizsgáld, ha az elromlik –, kivitelezésével, és ehhez szívesen használsz gépeket, szerszámokat. Jó, ha szereted mielőbb látni munkád eredményét, például a learatott kukoricaföldet. Fontos, hogy biztonságot nyújtson számodra, ha a főnököd határozza meg munkád kereteit, – például hogy az adott napon hol kell betakarítanod, vagy épp mely cséplőgépet kell megjavítanod.  

Mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjeként milyen tulajdonságokra van szükséged?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője munkaköréhez szükséges képességeket és készségeket a munkával járó fizikai terhelés és az iparág technológiai fejlődése határozza meg. Ahhoz, hogy ezt a tevékenységet szakszerűen végezhesd majd, jó, ha a következő készségekben, képességekben otthonosan mozogsz:

  •       Kitartás, mert a munkád sokszor lehet majd egyhangú, mégis folyamatos és fokozott figyelemmel kell majd azt elvégezned;
  •       Technológiai, műszaki kompetencia, amire a járművek és célgépek működtetéséhez, karbantartásához lesz szükséged;
  •       Önállóság, mivel egyedül ülsz majd az arató- és cséplőgépen, ezért a munka során felmerülő döntéseket is egyedül kell meghoznod;
  •       Fizikai erőnlét, a hosszan tartó munkanapok, a sok ülés, a talaj egyenetlenségei miatti sok rezgés elviseléséhez;
  •       Figyelem, mert a szántóföldi munkák napi 10-12 órán át tarthatnak, így szükséges lesz, hogy tudj hosszan a munkára és a traktor működésére összpontosítani.

 

Amennyiben majd saját vállalkozást fogsz vezetni, úgy a vállalkozói kompetencia segíthet majd abban, hogy munkád elég nyereséget termeljen, szabályszerű működési keretek között.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjéneka munkája elvégzéséhez az alábbi egészségügyi elvárásoknak kell megfelelnie.

  •       fizikai erőnlét – a munka fárasztó jellege miatt;
  •       ép mozgásrendszer – a gépek pedáljainak szakszerű használatához, a karbantartásukhoz;
  •       jó látás, térlátás – a gépek kezeléséhez és a szántóföld jellemzőinek átlátásához szükséges;
  •       ép végtagok – ugyancsak a gépek szakszerű kezeléséhez, szükség esetén javításához.

Hallás-, látás- és mozgássérültek a sérülés típusának megfelelően, gyógyászati segédeszközök használatával elláthatják ezt a munkakört.

Mi jellemző a mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjének munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (20%)
(20 - 80)
Önálló (80%)
Kültéri helyszínen (90%)
(90 - 10)
Beltéri helyszínen (10%)

Mit csinál a mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője főként a szántóföldi munkák során alkalmazott járművek, gépek beállításával, vezetésével, üzemeltetésével, hibaelhárításával foglalkozik. Mivel egyre inkább automatizáltak e munkagépek, így munkájának része az erőgépekhez kapcsolt informatikai eszközök kezelése is. A sikeres munkavégzésnek feltétele a környezetvédelmi és termeléstechnológiai szabályok betartása. Mindezek során az alábbi tevékenységeket végzi:

  •       Kezeli a szántóföldi gépeket, eszközöket. Működteti többek között a traktort, valamint az azokhoz kapcsolt vetőgépeket, permetezőket, öntözőket, arató- és cséplőgépet, stb.
  •       Beállítási feladatokat lát el. A gépek, feldolgozó berendezések, szelepek, számítástechnikai vezérlőszerkezetek beállítása is az ő feladata.
  •       A gépek működési folyamatát nyomon követi. A folyamat indítását, lezárását, felügyeletét, esetenként a hibák keresését, felismerését, megoldását végzi.
  •       Próbaüzemet és karbantartást végez. A berendezések működését ellenőrzi, elvégzi a próbaüzemet, karbantartási feladatokat végez.
  •       Ellenőrző tevékenységet lát el. A működési és feldolgozási feltételek teljesülését ellenőrzi.
  •       Felelős a járművek, gépek, berendezések tárolásáért is. A nem alkalmazottgépeket szakszerű helyen tárolja, például csarnokokban, ahol épségük megőrizhető. Amint az adott gépre szükség van, azt a helyszínre –például szántóföldre – vezeti.
  •       Dokumentációs feladatokat végez. A gépek üzemeltetéséről és az esetlegesen fellépő meghibásodásokról, azok megjavíttatásáról nyilvántartást vezet.

 

Saját vállalkozás vezetése esetében ellátja a szabályszerű működéshez szükséges pénzügyi feladatokat, valamint az ügyfélkör ápolásához, bővítéséhez kapcsolódó tevékenységeket is.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A magas színvonalú munkavégzés érdekében a traktorvezető sokféle eszközt, berendezést használ:

  •       szántóföldi munkagépeket, például: traktorok, betakarítók, talajművelő- és földmunkagépek, trágyaszórók, öntözőgépek, kombájnok;
  •       mezőgazdasági eszközök, többek között eke, rota, motoros kasza;
  •       kéziszerszámok: csavarhúzó, villáskulcs, stb.;
  •       számítógépek, a gépek programozásához, a dokumentációhoz;
  •       munkavédelmi eszközök, mint a bakancs, sisak, kesztyű.

 

Munkája során, elsősorban a karbantartási és szerelési munkálatok során használ olyan anyagokat, mint a kenőolaj, motorzsír, festék. Ha növényvédelemmel is foglalkozik, úgy vegyszerekkel kerül kapcsolatba munkavégzéses során.

 

 

Kivel találkozik munkája során?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője közvetlen munkatársain és vezetőjén túl, számos más személlyel tart kapcsolatot, mint például:

  •       növénytermesztők – megbízók;
  •       más mezőgazdasági gépkezelők;
  •       gépkarbantartók.

 

Saját vállalkozás vezetése esetén – a szabályszerű üzletmenet biztosítása érdekében ő tartja a kapcsolatot – a könyvelővel és az illetékes hatóságokkal is.

Hol végzi a munkáját?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője munkájának nagy részét a szabadban végzi, szántóföldeken. Legtöbb idejét a munkagép vezetőfülkéjében tölti. A gépek tárolása és karbantartása végett zárt csarnokban is tartózkodik. A dokumentációs feladatait általában irodai környezetben látja el, csakúgy, mint a vezetőjével folytatott megbeszéléseknek is az iroda szolgál leggyakrabban helyszínül. Saját vállalkozás vezetése esetében az iroda lehet lakhelyének egy szobája is.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője munkaideje jellemzően heti 40 óra. Ennek beosztása azonban eltérhet a megszokott munkarendtől, nagyobb megrendelés esetén, valamint az aratás fő időszakában (június-augusztus) előfordulhat a napi 12-14 órás munkavégzés is, kora hajnaltól késő estig, akár éjszakába nyúlóan is. E hónapokban a hétvégi munkavégzés is jellemző.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője számára a környezeti ártalmak a szántóföldön, gépekkel végzett munka sajátosságaiból erednek:

  •       baleseti veszélyforrást jelent maga a munkafolyamat, a forgó és mozgó gépalkatrészek közelsége, azok beállítása, karbantartása;
  •       fokozott zajártalomnak van kitéve, a sok zajos munkagép között végzett munka miatt;
  •       porártalom, a talajművelési és betakarítási munkák sajátja;
  •       a gépek, szerszámok működtetésekor erős a rezgés, ez pedig a dolgozó kezére, karjára nézve lehet veszélyes. Az egész testre kiterjedő vibráció is megterhelheti a szervezetet;
  •       baleseti lehetőség az esés, zuhanás (erőgépek borulása), kéz- és lábsérülés (például elakadt termény óvatlan eltávolítása, burkolatlan vágó, szúró, forgó, mozgó alkatrészek okozta sérülések), a terményszállítással összefüggő kockázatok, valamint a közúti közlekedéssel együtt járó veszélyek (közúti balesetek okozása, ill. elszenvedése);
  •       a növényvédelemhez használt vegyi anyagok, valamint a pollenek a légzőszerveket terhelhetik, allergiás megbetegedéseket is okozhatnak;
  •       az eltérő időjárási viszonyoktól (hőség, csapadékos időszakokban a nedves, párás környezet) függő munkavégzés megterhelheti a szervezetet;
  •       számolni kell a nem megfelelő higiénés feltételek (kézmosás, iható víz, hordozható víz hiánya) kockázatával.

Ily módon feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője szigorúan betartsa a munkavédelmi szabályokat és a biztonsági előírásokat. A védőeszközök– védőruha, védőcipő, védőkesztyű, védősisak, illetve bizonyos tevékenységeknél légzésvédő és védőszemüveg – használatával a munkavégzéssel járó veszélyek, ártalmak csökkenthetők, kiküszöbölhetők.

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetőjének munkája nehéz fizikai igénybevétellel jár: álló, ülő, hajlott, guggoló testhelyzetben végzi azt. A karok, a kéz, az ujjak megterhelése is gyakori, például a megművelő eszközök be- és újraállítása során. A hosszan tartó ülő munkahelyzet – főként, ha az ülés nincs jó állapotban –, a gyakori pedálhasználat miatt könnyen kialakulhatnak derék- és hátfájdalmak. További nehézséget jelenthet:

  •       a fokozott baleseti veszély – az alkalmazott gépek – miatt szükséges állandó koncentrált figyelem megtartása;
  •       a gépek kezeléséhez, beállításához, karbantartásához és precíz munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges a fokozott figyelem;
  •       a munka adta esetenkénti egyhangúság, fáradtság, figyelem és reakciókészség csökkenését, teljesítményingadozást is eredményezhet.

 

Ezért nagyon fontos, hogy mindig jusson idő fizikai pihenésre, valamint szellemi feltöltődésre, így a munka jellegéből eredő nehézségek hatásai csökkenthetők.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Mezőgazdasági gépész (34 521 08)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Mezőgazdasági gépész szakképesítés megszerzése szükséges, amelyhez az általános iskolát el kell végezned, majd egy mezőgazdasági szakiskolában végezheted el ezt a szakképzést, 3 év alatt. A képzés megkezdéséhez egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton meg kell felelned.

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője munka sikeres végzéséhez az alábbi tantárgyak nyújtanak jó ismeretalapot:

  •       természetismeret – a szántóföld világának pontos ismerete végett;
  •       technika, életvitel és gyakorlat – a gépek alkalmazásához és karbantartásához szükséges;
  •       földrajz – többek között a talaj jellemzőit segít elsajátítani.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Mezőgazdasági arató-cséplő gép vezetője?

Minimum 145 000 Ft - Maximum 170 000 Ft

A mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője havi bruttó átlagkeresete 160.000 Ft, ami az országos átlagot tekintve 145.000 Ft és 170.000 Ft között mozog. A kereset függ a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, valamint az őt alkalmazó cég gazdasági helyzetétől, földrajzi elhelyezkedésétől.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A statisztikai adatok alapján, a mezőgazdasági arató-cséplőgép vezetője esetében a munkaerő-piaci kereslet és kínálat aránya kialakult, és a közeljövőben várhatóan nem is fog változni. A technika fejlődése és az egyre modernebb eszközök, folyamatok megkövetelik a folyamatos szakmai továbbképzést, a naprakész szakmai és informatikai ismeretek elsajátítását. A szigorú termeléstechnológiai és környezetvédelmi előírások befolyásolják a szakma fejlődését, valamint a szakmában dolgozókkal szemben támasztott elvárásokat is. A kiemelkedő teljesítmény és naprakész szakmai ismeretek segítenek egy-egy állás elnyerésében. Saját vállalkozás esetében a megbízások mennyisége a kapcsolati háló kiterjedtsége és a jól elvégzett munka függvénye.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A szakképesítés birtokában számos munkakör betöltésére nyílik majd lehetőséged. Néhány jellemző példa:

  •       Vegyszeres növényvédőgép kezelője;
  •       Növényvédő gépész;
  •       Nádvágógép-kezelő;
  •       Mezőgazdasági kotrógépkezelő;
  •       Cséplőgépkezelő.

 

A Mezőgazdasági gépész képzés teljesítése után lehetőség van – hasonló szakterületen – továbbtanulni. Iskolai rendszerű szakképzésben vagy tanfolyami keretek között választhatod például a Mezőgazdasági gépjavító szakképesítést, az addig megszerzett tudásod beszámításával.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Gondoltad volna, hogy vidéken már évszázadokkal ezelőtt is nyomtattak?

A nyomtatás a mezőgazdaságban a cséplés része volt. A betakarítást követően a frissen szedett gabonát egy nagy körbe tették le a gazdaság udvarára, amelyre rávezették a lovakat, akik körbe-körbe sétálva patájukkal „kinyomtatták” a gabonából a magot. Ezeket a magokat összeszedték, és lisztet készítettek belőle, míg a megtört szalmát alomnak használták fel.

Fel tudod sorolni az arató- és cséplőgép részeit?

A gabonabetakarítás talán legfontosabb gépe az arató- és cséplőgép, amely elengedhetetlen egy növénytermesztő számára július-augusztusban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy erre az időszakra a gép összes része jól működjön. Ennek megfelelően a következő részeit kell átvizsgálni június folyamán: vágószerkezet, motolla, terelőcsiga, ferdefelhordó, szalmarázó, rázószekrény, magtartály és a járószerkezet.

Ismered a mezőgazdasági gépek fajtáit?

Az arató- és cséplőgép a mezőgazdasági gépek közül a betakarítást végző gépek csoportjába tartozik. Emellett azonban számos más gép és berendezés is segíti a mezőgazdák munkáját, mint például a kaszáló-, öntöző-, növényvédelmi-, vető-, ültető-, palántázó– és a talajművelő gépek. Ezek működése részben általános jellemzőkkel bír, azonban vannak olyan részek, amelyek nemcsak a gép fajtájában mutatnak különbözőséget, hanem a gyártók szerint is eltérnek.

Mi a különbség a széna és a szalma között?

Az aratáshoz elsősorban a szalma kapcsolódik – ez ugyanis a learatott gabona szára, amelyben már nincsen mag. Elsődlegesen almozásra használják. Ezzel szemben a széna kiszárított, lekaszált fű, amelyet állati takarmányként hasznosítanak. Bár mára a földmunkák gépesítettek, a szalma és a széna nem vesztette el fontosságát a gazdaságok életében.

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

•      www.agroinform.com – szaklap

•      Dörflinger: 1000 mezőgazdasági gép. Alexandra Kiadó. 2009.

•      Egyed: Mezőgazdasági erő- és munkagépek. Szaktudás Kiadó Ház. NA.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

•      www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal

•      www.nive.hu – itt megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája

•      www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja

•      www.eniskolam.hu

•      www.szakmavilag.hu

•      www.mileszel.hu

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

•      200 x szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány:http://www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)

•      Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) – évente megjelenő kiadvány

•      Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsor 

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

Imre, arató-cséplőgép vezetője így nyilatkozott: „A nagy munka júniusban kezdődik, akkor rengeteget dolgozom, hajnali 4-5-től a gépekkel foglalkozom, egészen estig. Ekkor kell ugyanis elkezdeni kikupálni a gépeket, mert nagyjából két-három hétig mindennap napi 10-12 órát kell vezetni, és ez nemcsak nekem fárasztó, de a gép sem romolhat el! Főleg azért, mert én másoknak is vállalok aratást, cséplést, egyik gazdától a másikig járok… Kemény időszak, állandóan figyelni! Ha meghibásodik egy rész, alkatrész, azonnal cserélni és folytatni kell a munkát, mert ha valahol megcsúszok, a többi megbízás is csúszik, és hát azt nem engedhetem meg magamnak. Emiatt azt is csinálom, hogy ha hazamegyek a gépemmel, esténként még átnézem, kicsit javítgatok rajta. Hosszú napok, nem tagadom… „majd kipihenem szeptemberben!”, szoktam mondogatni.”