Tartsd velünk az irányt!

Építményszerkezet-szerelő

Mit kell tudni az építményszerkezet-szerelőről?

Az építményszerkezet-szerelők az épületek létrehozásának egyik legfontosabb kivitelezői tevékenységét végzik: ők azok, akik a fő tartószerkezeti elemeket és határolóelemeket összeszerelik és elkészítik. Ezek az elemek jellemzően vasbetonból készülnek. Az építményszerkezet-szerelő pontos, precíz és nagy fizikai erőt igénylő munkája eredményeként készül el az építmények váza. A szakember munkáját végezheti egy kivitelező cég alkalmazottjaként vagy vállalkozóként.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekelnek a műszaki dolgok, jó erőben vagy, és jó a kézügyességed. Jól fogod magad érezni a munka során, ha szereted, hogyha a munkádnak viszonylag rövid időn belül kézzel fogható eredménye van, és nem bánod, ha pontos szabályok szerint kell dolgoznod. Élvezni fogod a mindennapokat, ha általában véve szeretsz munkádhoz gépeket és szerszámokat használni.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először el kell végezned az általános iskolát, majd meg kell szerezned az épület- és szerkezetlakatos szakképesítést.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Az építményszerkezet-szerelő szakma végzéséhez ideális az érdeklődésed, ha fontos számodra, hogy a munkádnak belátható időn belül kézzelfogható eredménye legyen, pl.: felépüljön egy ház.  Örömet fog okozni ez a munka, ha alapvetően szükségesnek tartod azt, hogy tudd, meddig terjed a felelősséged, pontosan milyen teendőid vannak, pl.: a kivitelezői tervet pontosan kell követned, és az építésvezető, brigádvezető utasításait be kell tartanod.

Építményszerkezet-szerelőként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Építményszerkezet-szerelőként munkád akkor sikeres, ha az építőipari előírásoknak megfelelően dolgozva megbízható és tartós építményszerkezeteket állítasz elő, valamint betartod a határidőket, és nem léped túl a megállapított költségkereteket. Ennek megvalósításában a szakmai ismeretek mellett a következő készségek, képességek segítenek majd:

  • Térbeli gondolkodás, mert át kell tudnod látni a munkaterületet, és a terveket térben kell megvalósítanod.
  • Fizikai erőnlét, mert sokat kell emelni, magasba feljuttatni nehéz anyagokat, eszközöket.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, mivel gyakran kell gépekkel dolgozni;
  • Kézügyesség, hogy a szerszámokat, gépeket megfelelően tudd kezelni;
  • Kitartás, ami a mindennapos, sokszor egyhangú munkavégzéshez szükséges.

Fontos a csapatmunka képessége is, azért hogy az építkezésen dolgozó többi munkatárssal jól tudj együtt dolgozni. Mivel gyakran egyedül kell szakmai döntéseket hoznod, és munkádat különösen pontosan kell elvégezned, ezért önállóságra, figyelemre és felelősségtudatra is szükséged lesz.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az építményszerkezet-szerelő elsősorban ép érzékszerveit használja a mindennapokban, emellett képesnek kell lennie magasban dolgozni, így az egészségügyi elvárások a következők:

  • jó látás, teljes látótér, térlátás – a pontos munkavégzéshez, a térbeli különbségek érzékeléséhez;
  • jó egyensúlyérzék – mert sokszor állványokon állva, létrán egyensúlyozva a magasban is kell dolgoznia;
  • ép karok, kezek, ujjak – a szerszámok, gépek kezeléséhez;
  • ép lábak – létrákon, állványokon való mászáshoz, eszközök, anyagok magasba való feladásához;
  • egészséges szív- és keringési rendszer, a fizikai megterhelés elviseléséhez.

 

Megfelelő munkaköri betanítással, egyes egyszerű résztevékenységek elvégzésére enyhe fokban értelmi sérültek képessé tehetők.

A szakma megfelelő védőfelszereléssel és speciális eszközök alkalmazásával, egyéni elbírálás szerint, halláscsökkenés esetén is gyakorolható.

Mi jellemző az építményszerkezet-szerelő munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (85%)
(85 - 15)
Irányító (15%)

Mit csinál az építményszerkezet-szerelő?

Az építményszerkezet-szerelő a monolit vasbeton szerkezet készítésével összefüggő feladatok összességét látja el az építkezéseken. Ennek során többek között a következő tevékenységeket végzi:

  • Előkészíti a munkaterületet. Felméri a munkafeladatot, a szükséges eszközöket, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket és szerszámokat, majd ezekkel felvonul a végrehajtás helyszínére.
  • Méréseket végez. Alapméréseket, alak- és helyzetpontossági méréseket végez.
  • Állványzatot épít, vasbeton szerkezet készít, rendszerzsaluzatot épít. Nagyméretű terek áthidalására, szerkezetek összeszerelésére szolgáló állványzatokat épít, szerel, majd bontja ezeket.
  • Hegesztési és szerelési feladatokat lát el. Lemezeket munkál meg és állít össze.Magasban végzett szerelési folyamatokat értelmez és hajt végre.
  • A szerkezeti elemeket beszereli. Közreműködik ezek helyére emelésében, illesztésében, beállításában, alakításában és véglegesítésében. 
  • Korrózióvédelmet alkalmaz. A szükséges helyeken rozsda elleni általános bevonatot és felületvédelmet készít.
  • Ellenőrzési és javítási munkálatokat végez. A szakirányú garanciális épületlakatos-ipari ellenőrző vizsgálatokat elvégzi, valamint szükség esetén kijavítja a hibákat.
  • Betartja és betartatja a munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik, elsősegélyt nyújt.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

Az építményszerkezet-szerelő munkája során jellemzően a következő eszközökkel és anyagokkal dolgozik:

  • állványok, állványelemek, bak;
  • emelőgépek, emelőszerkezetek, emelőeszközök;
  • anyagmozgató eszközök és gépek;
  • kisgépek, kéziszerszámok: forrasztás eszközei, hajlítógép, hegesztési eszközök, stb.;
  • mérőeszközök: pl. tolómérő, szögmérő;
  • rögzítőelemek;
  • műszaki dokumentáció – amely tartalmazza a műszaki terveket és az elvégzett munkákat.

 

Az építményszerkezet-szerelő elsősorban vasbeton, acél és más fémes anyagokkal, valamint különféle kötőelemekkel dolgozik, emellett jellemzően munkavédelmi eszközöket (védőruha, védőszemüveg, stb.) és berendezéseket is használ.

Kivel találkozik munkája során?

Munkája során, a közvetlen munkatársain kívül jellemzően a következő személyekkel tartja a kapcsolatot:

  • az építésvezetővel;
  • közvetlen főnökével;
  • az építkezésen dolgozó más szakmák képviselőivel;
  • esetenként akár a munka megrendelőjével.

Amennyiben saját vállalkozását vezeti, kapcsolatba kerül jogi tanácsadókkal és a cég pénzügyeit intéző könyvelővel is. 

Hol végzi a munkáját?

Az építményszerkezet-szerelő építkezéseken dolgozik, ami állandóan változó helyszínt jelent – ezért munkájának része az utazás is. Munkáját nagyrészt szabadban, különböző magasságokban végzi.

Milyen munkaidőben dolgozik?

E foglalkozásnál a munkaidőt a vállalt határidő és a szerződésben megállapodott munkaidő szabja meg. A munkálatok fő szezonja a kora tavasztól késő őszig tartó időszak, ekkor az építményszerkezet-szerelő általában 8-10 órát dolgozik egy nap. A munkavégzés mennyiségétől függően, dolgozhat több műszakban, de előfordulhat túlmunka és hétvégi munkavégzés is a határidők betartása érdekében.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Az építményszerkezet-szerelő munkavégzése különböző ártalmakkal és veszélyekkel járhat:

  • a munka során használt gépek, eszközök figyelmetlen használata baleset- és sérülésveszélyt jelent;
  • fokozott baleseti veszélyforrás a magasban, állványon, létrán végzett munka: baleseti lehetőség a szemsérülés, bőrkárosodás, létráról, állványról való leesés;
  • a hegesztési tevékenység során egészségre ártalmas tényezők az ultraibolya-sugárzás, az ívfény, a levegő szennyeződése, a gáz és fémgőzök, valamint a zaj- és hőhatás.

Mindezek miatt nagyon kell figyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására, valamint védő- és biztonsági eszközöket is kell viselnie.

Ez a szakma közepesen nehéz fizikai munka. Sokat kell állni, térdelni, guggolni (gyakran a magasban egyensúlyozva) amely a hátat, a gerincet és a végtagokat is igénybe veszi. Jó állóképességre van szükség. Ehhez járul még hozzá, hogy nagyon pontosan kell dolgozni, az egész munkaidő alatt koncentrálni kell, ami fárasztó. Ezért fontos, hogy az építményszerkezet-szerelő eleget pihenjen munka után, vagy időnként szünetet tartson.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Épület- és szerkezetlakatos (34 582 03)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az épület- és szerkezetlakatos szakképesítés szükséges, melyet szakiskolában (3 év alatt) vagy tanfolyamon (960-1440 óra alatt) szerezhetsz meg.

A képzés megkezdéséhez be kell fejezned az általános iskola 8 osztályát, valamint meg kell felelned egy egészségügyi vizsgálaton is.

Ahhoz, hogy az építményszerkezet-szerelő szakmát könnyen elsajátítsd, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • technika, életvitel és gyakorlat – a szakmai technikák elsajátításához;
  • környezetismeret – alapozó anyagismeretek elsajátítására;
  • testnevelés és sport – a fizikai erőnlét szükségessége miatt.

 

A szakmához hallássérültek és tanulásban akadályozott személyek esetében Épület- és szerkezetlakatos speciális adaptált szakképesítés kapcsolható.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Építményszerkezet-szerelő?

Minimum 119 000 Ft - Maximum 285 000 Ft

Az építményszerkezet-szerelő országos havi bruttó átlagkeresete 166.000 Ft, amely a szakmai tapasztalattól, az életkortól és attól függően, hogy melyik településen dolgozik, havi bruttó 119.000-285.000 forint között mozoghat. 

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Az építőiparban várható további fellendülésnek köszönhetően a szakemberek iránti kereslet nagy valószínűséggel nőni fog, hiszen munkájuk, szinte valamennyi építmény elkészültéhez szükséges. A speciális szakismeretek és a sok éves munkatapasztalat megléte e munkaterületen is előnyt jelent egy-egy állás megszerzésében. Magánvállalkozóként akkor tud a lehető legtöbb megrendeléshez jutni, ha munkája népszerű, elismert, és sok kapcsolattal rendelkezik.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A megszerzett szakképesítéssel az építményszerkezet-szerelő szakmán kívül, több mint 10 munkakör betöltésére lesz lehetőséged. Elhelyezkedhetsz, mint géplakatos, karosszérialakatos, lemezlakatos, vas- és fémszerkezeti lakatos, vagy szerkezeti szerelő.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Gondolnád, hogy az épületszerkezet-szerelőnek a talajvíznyomástól a hónyomásig mindenre kell gondolnia?

Az építményszerkezet-szerelő munkája nagy felelősséggel jár, mert pontosan a megadott kivitelezési terveknek megfelelően kell elkészítenie egy-egy építmény szerkezetét. Az építmények, ezáltal különféle külső és belső hatásoknak képes ellenállni. Ilyen hatások például a szélteher (szélnyomás és szélszívás), a földnyomás, a talajvíznyomás és a hóteher. A belső hatások között meg kell említeni az épület önsúlyát, az épület rendeltetésszerű használatából származó erőket, valamint a hőhatásból és az egyéb elmozdulásokból származó erőket is.

Szerinted miért használnak az építményszerkezet-szerelők vasbetont?

A vasbeton igen elterjedt építőanyag, népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy könnyű vele dolgozni, és beszerzési költsége nem túl magas. Előállításához betonba öntik az erős acélrudakat, illetve az acélrudakból készült hálókat. A beton és az acél együttes használata tartós, merev és ellenálló épületet eredményez. Előnye még ennek az anyagnak, hogy a fenntartási költsége alacsony, és az alapanyagokhoz könnyen és viszonylag olcsón hozzá lehet férni.

Tudod, hogy mi az a vasalási terv, és miért kötelező az elkészítése?

Az építőipari rendelkezések szerint minden monolit szerkezethez kötelező a kiviteli terv, azaz a vasalási terv készítése. Ebben a kivitelezésre vonatkozó adatokat tartalmazó tervben kerül meghatározásra az alkalmazandó betonacél minősége, mérete és sűrűsége. A statikus tervező rögzíti továbbá a betonacél elhelyezkedését, formáját, valamint a beton minőségét, a szerkezet méreteit és az esetleges különleges előírásokat. A kivitelezés első fázisa után, a zsaluzás és a vasalatelkészültekor azt ellenőriztetni kell a statikus tervezővel vagy a műszaki ellenőrrel, hogy a betonozás megkezdése előtt kiderüljenek és javításra kerüljenek az esetleges hibák.

Gondolnád, hogy egy építményszerkezet hibáinak legjobb jelzője a falak repedése?

A falrepedéseket komolyan kell venni, mert ezek jelzik, hogy az épület, építmény szerkezetével valamilyen probléma van. A repedések legnagyobb részét hazánkban valamilyen vízzel kapcsolatos süllyedés váltja ki: a ház vasbeton alapja alól a víz például, kimoshatja a talajt. Előfordul az is, hogy a tervezés során nem gondoskodtak megfelelő alátámasztásról, és ezért egy vasbeton szerkezetű terasz behajolhat. Mindezekre a problémákra megoldás lehet az aláalapozás, alátámasztás vagy újabb vasbeton szerkezetek kiépítése.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.evosz.hu - Építési Vállalkozók Országos Szakszövetkezete
  • vasbeton.lap.hu
  • Kalotay-Czabalay: Épületlakatos munka. Műszaki Kiadó. 1981.

 

 

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Ha valaki ebben a szakmában dolgozik, sosem felejtkezhet meg arról, hogy amit csinál, az milyen nagy felelősséggel jár. Mikor nyáron, a nagy melegben kint melózunk az építkezésen, akkor is szem előtt kell tartani, hogy a készülő építmény biztonságán akár emberéletek is múlhatnak. Egy beomló födém lehet kontár módon elkészített vasalás következménye, így akármilyen kellemetlen és fárasztó is az aznapi feladat, ezt kell szem előtt tartani.” – mondja a szakma kihívásairól Ferenc, aki vasbeton szerkezetek kivitelezésével foglalkozik.