Tartsd velünk az irányt!

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója

Mit kell tudni a villamos gépek és készülékek műszerészéről, javítójáról?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója alkalmazottként dolgozik jellemzően olyan gyárakban, ahol sok olyan gép, gépsor működik, melyek árammal üzemelnek. Munkája során villamos gépek ellenőrzését, üzemeltetését, karbantartását, javítását végzi. Ismeri az alkalmazott berendezések jellemzőit, szükség esetén megkeresi, feltárja és kijavítja a hibákat.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekel a villamosságtechnika, szeretsz gépek között dolgozni, azok felépítése, működése kíváncsivá tesz. Fontos az is, hogy szeress barkácsolni, javítani elektromos készülékeket, amelyhez szerszámokat, más gépeket is szívesen használsz. Jó, ha ehhez van kézügyességed, és tudsz egyedül is döntéseket hozni például abban, hogy mit és milyen sorrendben érdemes megjavítani. Ha van műszaki érzéked, és érdekelnek a technológiai újítások, jól fogod érezni magadat e munka végzése közben.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először az általános iskola nyolc évfolyamát kell elvégezned. Ezt követően az elektromosgép- és készülék-szerelő szakképesítést kell megszerezned egy szakiskolában.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítójaként akkor fogod majd szeretni munkádat, ha elmondható rólad, hogy szívesen végezel kétkezi munkát, dolgozol szerszámokkal, van érzéked a gépekhez, berendezésekhez. Szívesen foglalkozol gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével – pl. egy generátor megjavításával. Örömmel tölt el továbbá, hogy munkád eredménye, például egy újra működő riasztórendszer, pár órán belül látható. Jó, ha szabálykövető vagy, legyen az a villamossággal kapcsolatos előírásoknak, vagy a főnököd utasításainak betartása.

Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítójaként milyen tulajdonságokra van szükséged?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítójaként elengedhetetlen a villamosipari gépek, alapvető működési elvek alapos ismerete, hiszen ezzel a tudással oldható meg biztonságosan a hibák feltárása és az okok megszüntetése. Ahhoz, hogy feladatodat sikeresen el tudd látni, az alábbi képességekre, készségekre is szükséged lesz:

  • Felelősségtudat, mert munkádon múlhat egy-egy gépsor újbóli elindítása, a termelés zökkenőmentes folytatása.
  • Önállóság, hogy képes legyél a javítási, szerelési munkákat egyedül elvégezni, azokban döntéseket hozni.
  • Technológiai, műszaki kompetencia, az új technológiák, berendezések megismeréséhez és működtetéséhez.
  • Rendszerezés, hogy a szerelési munka során képes legyél megérteni a gépek egyes részeit, közöttük kapcsolatokat létesíteni, hasonlóságokat, eltéréseket megállapítani, és eszerint kialakítani a javítás lépéseit, folyamatát.
  • Kézügyesség, amivel képes leszel az aprólékos, nagy pontosságú mozdulatokat igénylő feladatok ellátására.
Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkájához a munka jellegéből fakadóan szükséges egészségügyi tényezők:

  • ép karok és kezek - az aprólékos szerelési munka ellátásához;
  • ép látás, színlátás és térlátás – ugyancsak a pontos munkavégzés érdekében;
  • tiszta beszéd és ép hallás – hogy a munkatársakkal, ügyfelekkel szót értsél.

A szakmát hallás- és mozgássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően elláthatják.

Mi jellemző a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Globális gondolkodásmód (40%)
(40 - 60)
Aprólékos megoldások (60%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mit csinál a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója elektromos, elektronikus berendezéseket és műszereket vizsgál, hogy azok szakszerűen és biztonságosan működjenek annak érdekében, hogy az eltérő iparágakban dolgozó szakemberek a feladataik elvégzéséhez jól tudják használni azokat. Fő feladatai a következők:

  • Telepítési feladatokat lát el. Telepíti az elektronikai műszereket és vezérlőrendszereket.
  • Bekötéseket készít. Az új elektromos rendszereket beköti az elektromos hálózatba.
  • Beüzemeli, javítja és karbantartja a villamos gépeket. Üzembe helyezi és karbantartja a gépeket.
  • Üzemelteti a villamos gépeket. Gondoskodik a folyamatos működésükről, és ehhez energia- és alkatrészellátást biztosít.
  • Teszteli a gépeket. A hibák feltárása céljából vizsgálja és teszteli a gépeket, berendezéseket, műszereket és vezérlőrendszereket.
  • Megkeresi a meghibásodások okait. Az előírtaktól eltérő mérési eredmények esetén megkeresi és megszünteti a hibákat, amelyek lehetnek többek között hidegforrasztások, fóliaszakadások és zárlatok, hibás alkatrészek, stb.
  • Cseréket végez. Cseréli az elhasználódott és hibás alkatrészeket.
  • Szerelési munkálatokat végez. Különféle elektromos gépeket, motorokat, generátorokat, kapcsoló- és vezérlőberendezéseket szerel.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója ahhoz, hogy munkájának kereteit megismerje, műszaki rajzokat, kapcsolási dokumentációkat, szervizkönyveket, építési és szerelési rajzokat használ. A pontos szerelési, javítási munkálatokhoz többek között a következő eszközöket használja:

  • kéziszerszámok, csavarhúzók villáskulcsok, fogók, stb.;
  • mérőműszerek: többek között áramerősség-mérő, feszültségmérő, frekvenciamérő;
  • gépi szerszámok: fúrók, csiszolók, tekercselők, stb.;
  • speciális készülékek, például jelgenerátor, zajmérő, fordulatszámmérő.

Munkájához felhasznál még alkatrészeket, jelfogókat, reléket, motorokat, vezetékeket, stb., valamint segédanyagokat és különféle fémeket.

Kivel találkozik munkája során?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkavégzése során munkakapcsolatban áll a közvetlen kollégákkal, technikusokkal és mérnökökkel. Az ügyfélszolgálat területén dolgozó szakember napi munkája során külső ügyfelekkel, megrendelőkkel is kapcsolatba lép. Munkája során a további személyekkel is együtt kell működnie:

  • üzem-, létesítményvezetővel;
  • adminisztratív dolgozókkal.

Hol végzi a munkáját?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkáját zárt térben, jól megvilágított műhelyben, szobában vagy üzemben végzi, amely jellemzően fűtött, por- és zajmentesített munkakörnyezet. A szervizmunkák esetén a munkavégzés helyszíne lehet maga az üzem vagy műhely, ahová behozzák a hibás berendezést, de a javítandó gép elhelyezéséből fakadóan a munkavégzés lehet a szabadban is.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkáját normál munkarendben, napi 8 órás munkaidőben,többnyire egy műszakban végzi. A munkahely jellege szerint előfordulhat – pl. telefonos – ügyeleti szolgálat, amire több műszakban, munkaszüneti napokon, hétvégén és ünnepnapokon is sor kerülhet.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkavégzése során speciálisnak tekinthető környezeti ártalomról nem lehet beszélni, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy:

  • balesetveszély forrása lehet a munkavégzés teljes folyamatában az áramütés;
  • gépek, anyagok használata miatt fokozott lehet a kéz- vagy lábsérülés valószínűsége;
  • allergiás reakciót okozhatnak a felhasznált kenőanyagok, olajosságuk és egyéb összetevőik miatt.

A munka- és balesetvédelmi előírások betartásával ezek a veszélyforrások csökkenthetők, kiszűrhetők.

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkája közepesen nehéz fizikai munka. Műhelyben, üzemben végzi, jellemzően hajlott, guggoló és hosszabb ideig álló testhelyzetben, melyek gerincpanaszokhoz vezethetnek. A precíz és biztonsági előírásoknak megfelelően történő munkavégzés igénye miatt a tevékenységet szellemi megterhelés is jellemzi. Gyakran hirtelen felmerülő problémákra is megoldást kell találnia, amely ugyancsak fokozott figyelmet kíván meg a szakembertől.

Fontos a munkaidő utáni pihenés, mind szellemi kikapcsolódás, mind testedzés formájában.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Elektromos gép- és készülékszerelő (34 522 02)

A Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az Elektromosgép- és készülék-szerelő szakképesítés megszerzése szükséges, amit szakiskolában 3 év alatt szerezhetsz meg.

A szakképzés megkezdéséhez el kell végezned az általános iskola nyolc osztályát, valamint - a képzés megkezdését megelőzően – egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is meg kell felelned.

A szakképesítést megszerezheted iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben, tanfolyami keretek között is, ahol a képzés óraszáma 960-1440 között változhat. A képzés során 30 %-ban elméleti oktatás folyik az iskolában vagy elméleti képzőhelyen, a képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen kell eltöltened.

 

Ahhoz, hogy a villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója szakmához kapcsolódó összes alapismeretet könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • technika, életvitel és gyakorlat – a szerelési munkákhoz szükséges kézügyesség kialakításához;
  • fizika – az elektromossággal járó ismertek szükségesek a szakma elsajátításához.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója?

Minimum 193 000 Ft - Maximum 249 000 Ft

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója országos átlagban havonta bruttó 229.000 forintot keres. A kereset a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, munkahelyének földrajzi elhelyezkedésétől függően 193.000 és 249.000 forint között mozoghat.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A villamos gépek és készülékek műszerésze, javítója sokak által vágyott foglalkozás. Éppen ezért akkor fogsz könnyen munkát találni e szakképesítéssel a kezedben, ha magasabb szaktudással rendelkezel, nyitott vagy a fejlesztések irányában, azaz speciális tudással, több szakmai tapasztalattal és magas szintű elköteleződéssel bírsz az átlagnál.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A szakképesítés birtokában több munkakör betöltésére is lehetőséged nyílhat. Néhány jellemző példa:

  • Villamossági szerelő;
  • Elektromosgép- és készülék-szerelő.

Szakmai tudásodat más elektrotechnika-elektronika szakmacsoportba tartozó szakképesítés megszerzésével bővítheted, melyben a megszerzett tudásod beszámításra kerülhet, vagy érettségi végzettséget szerezhetsz, s ennek birtokában technikus képzésben vehetsz részt.

Felsőoktatási területen történő továbbtanulás esetében műszaki felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés ajánlott.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Szerinted hol találkozhatsz villamos gépek és készülékek műszerészével, javítójával?

Villamos gépek csoportjába tartoznak azok a gépek, berendezések, amelyek villanyárammal,-motorral működnek. Életünk szinte minden területén találkozunk ilyen gépekkel, berendezésekkel, amelyek időnként el is romlanak, romolhatnak. Éppen ezért ezzel a szakmával rendkívül sokféle munkahelyen találkozhatunk: autógyárakban, bányákban, elektrotechnikai üzemekben, az informatikai és telekommunikációs vállalatoknál, háztartási, távközlési gépekkel, riasztóberendezésekkel foglalkozó cégeknél, de még a közlekedés területén is. A szerteágazó lehetőségek izgalmas feladatokat rónak a szakemberekre.

Mit gondolsz, mire jó a generátor?

Generálni annyit tesz, mint létrehozni. Azokat a forgó villamos gépeket, amelyek egy külső erővel meghajtva áramot termelnek, azaz áramot hoznak létre, generátornak nevezzük. Azokban a berendezésekben, amelyeket áramszünet estén szoktak alkalmazni, ugyanúgy generátorok termelik az áramot, mint a vízi- vagy atomerőművekben, csak a méretük – és a vezérlés – eltérő. A generátor forgórésze vasból készül, és a rajta lévő tekercsen átfolyó áram hozza létre a mágneses mezőt. Az állórész tekercseiben indukálódik az áram, amit mi is használunk.

Hallottál már a villamos gépek esetében a nyákról?

Az elektromos alkatrészek gyártásánál a fejlődés egyre kisebb alkatrészeket eredményezett, a készülékek egyre bonyolultabbak lettek, az alkatrészeket összekötő kábelrengeteg pedig egyre átláthatatlanabb. Erre lett megoldás a nyák, azaz a nyomtatott áramköri kártya, amely jól megtervezett, szigetelőlapra felvitt rézlemezre maratott huzalozás, ahol az alkatrészeknek meghatározott helyük van. Bonyolultabb esetben, sok alkatrész, vagy bonyolult kapcsolódás esetén a lap mindkét oldalát felhasználják a hálózat kialakítására.

Tudtad, hogy a villanymotor magyar találmány?

Jedlik Ányos készítette elsőként 1825-ben azt a motort, amely a villanymotorok alapját képezi. Ő ismerte fel ugyanis, hogy ha egy tekercsbe áramot vezetünk, mágneses erőtér alakul ki. Ha a mágnest egy vasmag helyettesíti, amire huzalt tekercselnek, abba áramot vezetve a vasmag mágnesessé válik. Ez pedig forgó mozgásra képes, amely pedig nem más, mint a villanymotor.

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.ivsz.hu - Informatikai, Távközlési, és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége
  • www.magyar-elektronika.hu- elektronikai ipari portál
  • Kliment: Háztartási Gépek. Műszaki Kiadó. 2005.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • 200 x szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)
  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

Zoltán, elektromosgép-szerelő mondta: „Rázós munkahely lehet ez annak, aki nem tartja be az érintésvédelmi szabályokat. Ezt az elején én is megtapasztaltam, de szerencsém volt. Azt élvezem, amikor egy össze-vissza kábelrengetegből egy szabályos kábelkorbácsot alakítok ki, ahol minden vezeték a helyén van. Akkor meg külön dicséretet kaptam, amikor megmértem és kiszámoltam, hogyan lehetne a meddőáram mértékét csökkenteni. Persze ehhez az kell, hogy sose elégedjek meg a meglévő tudásommal. Bár az alapok ugyanazok, de mindig vannak újítások – ezeket folyamatosan figyelni kell, ami jelenthet olvasást, de a kollégákkal való beszélgetések, tapasztalatcserék is sokat számítanak!”