Tartsd velünk az irányt!

Mezőgazdasági és ipari gép karbantartó, javító

Mit kell tudni a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítóról?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító alkalmazottként látja el feladatait általában egy szerelőüzemben vagy -műhelyben. Feladata a mezőgazdasági és ipari erőgépek – pl. targonca, dózer, daru – javítása. Foglalkozhat motorokkal, futóművekkel, ékszíj cserével, általában bármely alkatrész javításáért felelhet. Munkája a meghibásodás okainak feltárásával kezdődik, zárásaképpen pedig mindig ellenőrzi az eredményt.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekelagépek világa, működésük és örömmel barkácsolsz, javítod meg azokat. Fontos ezért, hogy legyen műszaki érzéked és kézügyességed egyyíránt, hiszen gyakran aprólékos odafigyelést igénylő feladatok várnak majd rád, pl. egy olajozás vagy csavarok kicserélése. Mivel gyakran egyedül végzed majd a karbantartást, így jó, ha tudsz önállóan döntéseket hozni. Elengedhetetlen továbbá – pl. a biztonságos munkavégzés érdekében – hogy a gépek működési szabályait betartsad, azaz tudjál utasításokat, előírásokat követni.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először be kell fejezned az általános iskolát, majd a Mezőgazdasági gépész szakképesítést kell megszerezned egy – gépészeti – szakiskolában. Ezt követően jelentkezhetsz a Mezőgazdasági gépjavító szakképzésre egy szakiskolába.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítóként fontos lesz, hogy szívesen foglalkozzál gyakorlati problémák megoldásával, aprólékos munkavégzéssel, amelyhez szívesen használsz eszközöket, gépeket, berendezéseket, például szegecselőt, füstölésmérőt, csavarhúzókat. Jó, ha fontos számodra, hogy munkádnak hamar látható eredménye legyen– újra működik egy targonca, egy szivattyú, stb. –,és meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján – például a főnököd megmondja, melyik gépet javítsad meg aznap – végezhesd a munkát, mert az biztonságot jelent a számodra.

Mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítóként milyen tulajdonságokra van szükséged?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítóként munkád legfontosabb alapjait a szakmai és technikai ismeretek adják majd. Ezeken túl, akkor tudsz majd sikeres lenni a szakmában, ha a következő készségekkel, képességekkel is rendelkezel:

  • Technológiai, műszaki kompetencia, ami a gépek szakszerű kezeléséhez szükséges;
  • Önállóság, mivel jellemzően egyedül fogsz dolgozni, a gépek javítása során szükséges, hogy tudjál magad döntéseket hozni, például a gépek beállításánál.
  • Kitartás, hogyképes legyél huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani, még ha az egy idő után egyhangú is.
  • Fizikai erőnlét, mert a munka során sokat kell emelni, gépeket, alkatrészeket mozgatni, stb.;
  • Kézügyesség, amivel elláthatod az aprólékos, precíz mozdulatokat igénylő feladatokat.
Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítóval szemben megfogalmazott egészségügyi elvárások a szakszerű karbantartási munkát teszik lehetővé. Ezek a következők:

  • fizikai erőnlét – hiszen közepesen nehéz fizikai igénybevétellel jár a munkavégzés;
  • állóképesség – mert egy-egy karbantartási folyamat órákig is elnyúlhat;
  • ép végtagok – a gépek mozgatásához, a szerelések elvégzéséhez;
  • jó látás – a javítások során elengedhetetlen.

Egyéni elbírálás szerint és a munkakörülmények megfelelő módosításával, hallássérültek számára is gyakorolható ez a foglalkozás. 

Mi jellemző a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (90%)
(90 - 10)
Irányító (10%)

Mit csinál a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító munkája a meghibásodás okainak feltárásával kezdődik. A szerelési, javítási munkák során szükség lehet alkatrészcserére, vagy azok javítására egyaránt. Munkája zárásaképpen mindig ellenőrzi az eredményt. Ez a karbantartási folyamat a következő tevékenységeket foglalja magában:

  • Felméri a mezőgazdasági vagy ipari gép állapotát. A javításra szoruló gépet – nyomdagép, csomagológép, szivattyú, stb. –, annak alkatrészeit – pl. kompresszor, hidraulikus emelő – átvizsgálja. Megállapítja a hiba okát.
  • Javítási tervet készít. Átgondolja a karbantartási folyamatot: mely részek és milyen módon kerüljenek javításra, szükség esetén, cserére.
  • Elvégzi a szükséges javításokat. A gépet a terv szerint szétszereli, a hibás alkatrészt kicseréli.
  • Szükség esetén egyes alkatrészeket ő maga munkál meg. Amennyiben szükséges és van hozzá szaktudása, ő magavégzi az adott alkatrészt kijavítását kézi megmunkálással. Ehhez alkalmazhat egyengetést, hajlítást, szegecselést, forrasztást, hegesztést, kovácsolást, gépi forgácsolást.
  • Próbaüzemet hajt végre-. Az adott gépet összeszereli, majd kipróbálja, hogy rendeltetésszerűen működik-e. Szükség esetén beszabályozza azt.

Karbantartja a gépeket, szerszámokat, amelyekkel dolgozik. Naponta letisztítja őket, szükség esetén azokat is megjavítja.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A magas színvonalú munkavégzés érdekében a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító sokféle eszközt, berendezést használ:

  • kéziszerszámok: a gépek karbantartásához szükséges csavarhúzók, fogók, stb.;
  • fémmegmunkáló gépek, pl. hegesztő, szegecselő, forrasztó;
  • diagnosztikai berendezések: füstölésmérő, gázelemző, stb.;
  • számítógépek adott gépek beállításához;
  • munkavédelmi eszközök, pl. bakancs, sisak, kesztyű.

Munkája során veszélyes anyagokkal, pl. olaj, fémsó kerül kapcsolatba. Dokumentációk elkészítéséhez okmányokkal – például javítási naplóval – dolgozik, valamint irodai eszközöket pl. papírt, tollat használ.

Kivel találkozik munkája során?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító elsősorban közvetlen munkatársaival és vezetőjével van munkakapcsolatban. Együtt kell működnie továbbá:

  • gyártókkal;
  • megrendelőkkel;
  • egyéb fémipari szakemberekkel.

Hol végzi a munkáját?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító munkahelye jellemzően szerelőműhely vagy üzemcsarnok. Ugyanakkor gyakran hívják helyszíni javításokra, pl. egy kombájn gép meghibásodása esetén – ilyenkor gyakran a szabadban végzi el a szükséges feladatokat.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító munkaideje jellemzően heti 40 óra, hétfőtől péntekig. Nagyobb megrendelés esetén előfordulhat a váltóműszak (nappali és/vagy éjszakai), hétvégi és éjszakai munkavégzés is, bár a munkaidő ezekben az esetekben sem haladhatja meg a heti 40 órát. Kisebb magánvállalkozások esetében, különösen egy-egy nagyobb megrendelés esetén előfordulhat túlóra.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító számára a környezeti ártalmak elsősorban a veszélyes helyen végzett munka sajátosságaiból erednek:

  • baleseti veszélyforrást jelent maga a munkafolyamat - munkadarabok, alkatrészek mozgatása -, a forgó és mozgó gépalkatrészek közelsége;
  • sok veszélyes anyaggal - olaj, gázok, füst - kerül kapcsolatba, így a vegyi ártalom veszélye is fennáll;
  • fokozott zajártalomnak van kitéve a zajos munkagépek között végzett munka miatt;
  • a gépek működtetésekor erős a rezgés, ez pedig a dolgozó kezére, karjára nézve lehet rossz hatással.

A kéz-, láb- és szem-, valamint égési sérülések elkerülése érdekében feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító szigorúan betartsa a munkavédelmi szabályokat és a biztonsági előírásokat. Fontos, hogy hordja a védőeszközöket – védőruha, védőcipő, védőkesztyű, védősisak, illetve bizonyos tevékenységeknél légzésvédő és védőszemüveg. Fontos továbbá a megfelelő bőrtisztító és védőszerek használata is. Mindezek által a munkavégzéssel járó veszélyek, ártalmak csökkenthetők, kiküszöbölhetők. Érzelmi és szellemi nehézséget okozhat a:

  • fokozott baleseti veszély - felhasznált vegyi anyagok, hőhatás - miatt szükséges állandó koncentrált figyelem megtartása;
  • gépek hibáinak felismeréséhez és a precíz javítási folyamatok elvégzéséhez szükséges kitartás, koncentráció.

Ezért nagyon fontos, hogy mindig jusson idő fizikai pihenésre, valamint szellemi feltöltődésre, így a munka jellegéből eredő nehézségek hatásai csökkenthetők.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Mezőgazdasági gépjavító (35 521 02)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Mezőgazdasági gépjavító szakképesítés megszerzése szükséges. Ennek megkezdéséhez elsőként be kell fejezned az általános iskolát, majd a Mezőgazdasági gépész szakképesítést kell, hogy megszerezd egy szakiskolában. Ezt követően jelentkezhetsz a Mezőgazdasági gépjavító szakképzésre, amelyet szakiskolában 1 év alatt szerezhetsz meg. A képzés megkezdését megelőzően egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is meg kell felelned.

Alkalmas lehet a Mezőgazdasági gépésztechnikus szakképesítés (OKJ 54 521 05) is.

Ahhoz, hogy a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javítószakmához kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • technika, életvitel és gyakorlat – a kézügyességet fejlesztheti és a gépek alkalmazásában ad ismereteket;
  • fizika – a gépek működését segít megérteni;
  • természettudományi gyakorlatok – a gyakorlatias szerelő munka miatt.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Mezőgazdasági és ipari gép karbantartó, javító?

Minimum 150 000 Ft - Maximum 220 000 Ft

A mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó, -javító havi bruttó átlagkeresete 216.000 Ft. Az átlagkereset függ az életkortól,tapasztalattól, illetve attól, hogy milyen típusú cég alkalmaz majd. Ennek megfelelően a kereset havi bruttó 150.000 és 220.000 forint között mozoghat országosan. 

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A közelmúlt adatai alapján úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági- és iparigép-karbantartó,

-javítók esetében a munkaerő-piaci kereslet és kínálat aránya állandósult. Hiányszakmaként Komárom-Esztergom, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun megyében van számon tartva – ezekben a régióban az elhelyezkedési esélyek rendkívül jók. A technika fejlődése és az egyre modernebb eszközök, folyamatok megkövetelik a folyamatos szakmai továbbképzést, a naprakész szakmai, és informatikai ismeretek elsajátítását. A szigorú minőségi és környezetvédelmi előírások befolyásolják az iparág fejlődését, valamint a szakmában dolgozókkal szemben támasztott elvárásokat is. A kiemelkedő teljesítmény, a naprakész szakmai ismeretek és a szükséges készségek fejlesztése segítenek egy-egy állás elnyerésében – főképp azokban a megyékben, ahol a munkaerő kereslet stabilnak mondható.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A szakképesítéssel jellemzően a Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója foglalkozáshoz tartozó mintegy 10 munkakör tölthető be, pl.: Autódaru-szerelő, Hidraulika-szerelő, Rakodógép-szerelő.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Mit gondolsz, milyen alkatrészekkel találkozik munkája során a mezőgazdaságigép-javító?

Szinte felsorolhatatlan az a rengeteg alkatrész, amelyek működtetik a különböző, mezőgazdaságban használt gépeket. Mégis íme, egy gyűjtés: dízelmotor, dízeladagoló, generátor, önindító, hidraulikus és hidrosztatikus egységek, szivattyúk, tömlők, főtengely, hengerfej, sebességváltó, osztómű, dob, ventilátor, gumi, kerék, klímaberendezés.

Tudtad-e, hogy az ipari gépek karbantartója mosóberendezéseket is javít?

Sok iparágban, például az élelmiszeriparban a higiéniás előírások megkövetelik, hogy egyes gépek használatakor tiszta tárolóeszközök kerüljenek a futószalagra, valamint az ott dolgozók tiszta munkaeszközöket alkalmazzanak. Ily módon ezek javításának – rekesz-, ketrecmosó, csizmamosó – gyorsan és helyben, kell megtörténnie, hogy a munkafolyamatok ne álljanak le, a meghibásodás ne okozzon bevételkiesést. 

Szerinted hogy néz ki egy mezőgazdasági gépeket szerelő műhely?

A nagyobb gépeket szerelő műhelynek a területének is nagyobbnak kell lennie a hagyományos, például autószerelő műhelynél. Gyakran alakítják ki olyan nagyra a műhelyt, vagy inkább kis csarnokot, hogy a nyerges vontatót és félpótkocsit is képes legyen fogadni. Ezen túl ezekben a helyiségekben is található szerelőaknás szerelőállás, hiszen ezeknél a járműveknél is történhetnek meghibásodások, melyek ez megkövetelik. A szerszámok és javító berendezések tárolására általában külön helyiséget tartanak fenn.

Mit gondolsz, unatkoznak a mezőgazdaságigép-karbantartók télen?

Télen a mezőgazdasági munkák leállnak, így gondolhatnánk, hogy ebben az időszakban az ilyen típusú gépek karbantartói munka nélkül maradnak. Ugyanakkor – éppen a leállások miatt – a legtöbb gazda és gazdaság ekkor végezteti el a nagykarbantartást, ezzel megelőzve az esetleges nyári gépleállásokat. Ez utóbbi ugyanis nemcsak hirtelen felmerülő költségeket, hanem munkakimaradást is okozhat – pl. az aratás napokkal tolódik –, amely akár a termények minőségében és mennyiségében is megmutatkozhat, nem beszélve az esetleges bevételkiesésről.

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.megfogsz.com- Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége
  • Németh: Ember-gép kapcsolat. Tinta Könyvkiadó. 2011.
  • Egyed: Mezőgazdasági erő- és munkagépek. Szaktudás Kiadó Ház. NA.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

Mátyás, mezőgazdasági és ipari gépeket javít egy kisvállalkozásban. Így válaszolt kérdésünkre: „Mostanra kevés újdonsággal találkozom, de tegyük hozzá, hogy régi motoros vagyok a szakmában. Jó, a gépek egyre korszerűbbek, egyre több az elektronika benne, de ami rám vonatkozik, a mechanikus alkatrészek, azok a régiek. Nagyon szeretek barkácsolni, így a munkám sem más, mint amit szeretek: hegesztek, csiszolok, köszörülök, stb. Nagyon oda kell figyelni, mert itt milliméterek számítanak. Ezt jó idő volt, míg megtanultam, mármint, hogy észrevegyem ezeket az apró eltéréseket, amitől aztán nem működik például egy daraboló- vagy egy dobozológép.”