Tartsd velünk az irányt!

Kovács

Mit kell tudni a kovácsról?

A kovács használati tárgyakat, eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat készít izzó fémből, vasból vagy acélból, kézi vagy gépi kovácsolással. Kiválasztja a munka elvégzéséhez szükséges technológiát, szerszámokat és anyagokat. Elvégzi a kovácsolást, tehát megmunkálja, és kezeli az alapanyagot úgy, hogy az elnyerje végső formáját. Ez jellemzően a fém hevítése után annak nyújtásából, tömörítéséből, csavarásából, vagy egyéb formázásából áll. Munkájának része a dokumentáció készítése is. Dolgozhat alkalmazottként egy nagyobb gyárban, de vezetheti saját kovácsműhelyét vállalkozóként is.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…vonz a forró vas illata, egy szépen megmunkált acél tárgy. Élvezni fogod ezt a mesterséget, ha szereted az olyan munkát, melynek elvégzéséhez figyelemre, pontosságra, és a szabályok betartására van szükség, hiszen egy-egy használati tárgy készítésénél nagyon fontosak a legapróbb részletek is. Ehhez a munkához jó, ha örömöt okoz, hogy tárgyakat készíthetsz, javíthatsz, szerszámokkal, gépekkel dolgozhatsz, hiszen a kovács számtalan eszközt, berendezést használ.  Előfordul, hogy a megrendelő a szakember tanácsát kéri már a tervezés során, ehhez jó, ha szereted használni a fantáziádat, és vonzanak a kreatív feladatok is.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először be kell fejezned az általános iskolát, majd érdemes középiskolában folytatnod tanulmányaidat. A munkakör betöltéséhez szükséges Gépi kovács szakképesítést tanfolyami keretek között szerezheted meg.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító
  • Alkotó

Kovácsként fontos, hogy szeress gyakorlati problémákat megoldani, kivitelezni, tárgyakat javítani, ehhez pedig szerszámokat, gépeket használni. Hiszen ez egy alkotó munka, mely során egyszerű alapanyagokból különböző szerszámok vagy gépek használatával akár egészen bonyolult tárgyak készülnek, gondoljunk csak egy szép csavart kovácsoltvas korlátra. A munka jellegétől függően – jellemzően megrendelésre készült dísztárgyak esetén – előfordulhat, hogy a kovács saját fantáziáját, elképzeléseit is meg tudja valósítani a munkadarabban. Emiatt jó, ha vannak elképzeléseid, ötleteid, és azok megvalósítása is fontos számodra. Mivel a munka balesetveszélyes, ráadásul nagy pontosságot igényel mind a gépek üzemeltetése, mind a készítendő tárgyak aprólékos kidolgozása miatt, bizonyos szabályok betartása a munka során kötelező. Ezért fontos, hogy elfogadd az előírásokat, kereteket, amit a munka megkövetel. 

Kovácsként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Kovácsként akkor leszel sikeres, ha a fizikai megterhelés és a sokszor egyhangú munkafolyamatok ellenére is figyelmes és pontos munkát tudsz végezni. Mint más alkotó munkánál is, nagyon fontos, hogy a tárgy, amit készítesz, mind funkciójában, mind kinézetében megfelelő minőségű legyen. Fontos, hogy jól ismerd az alapanyagokat, és a kovácsolásban használt számos technikát, mert munkád így lesz magas színvonalú, elismert. Ezek elérésében a következő készségek, képességek tudnak majd segíteni:

  • Fizikai erőnlét, hogy bírd a nehéz fizikai munkával járó megterhelést.
  • Figyelem, hogy hosszan és állandó szinten tudj a munkára koncentrálni.
  • Kézügyesség, mert az aprólékos, nagy pontosságú és precíz mozdulatokhoz ez szükséges.
  • Térbeli gondolkodás, így meg tudod majd tervezni a munkát a végeredmény elképzelésével.
  • Önállóság, mert feladatok nagy részét egyedül kell végezned, így bizonyos helyzetekben egyedül kell döntéseket hoznod, például egy eszköz kiválasztásánál vagy egy munkafolyamat megtervezésénél.

 

Azoknak, akik ügyfelekkel is kapcsolatban állnak, például saját kovácsműhely vezetése esetén, fontos a jó kommunikációs képesség a megrendelőkkel való egyeztetés miatt, valamint a vállalkozó kompetencia, hogy a műhelyét nyereséggel tudja működtetni.  

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A kovács szakma gyakorlásához megfogalmazott egészségügyi elvárások a szép alkotómunkát és a teherbírást teszik lehetővé:

  • ép mozgásrendszer – pl. a sok állás miatt;
  • ép karok, kezek, és ujjak – a szerszámok, eszközök szakszerű használata, valamint a pontos munkavégzés érdekében;
  • ép látás, térlátás, teljes látótér – ami a pontos munkát, így a szép végeredményt, a termékek elkészítését teszi lehetővé;
  • ép légzőszervek – a munka során felszabaduló hő miatt.

Hallássérültek számára a munkahely akadálymentesítésével, valamint a munkakör részleges átszervezésével végezhető ez a foglalkozás.  

Mi jellemző a kovács munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (10%)
(10 - 90)
Önálló (90%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mit csinál a kovács?

Kovácsoláskor a fém munkadarabot a kovács üllőn vagy satuban, kézi kovácsolással vagy kovácsológéppel, illetve egyéb segédeszközök igénybevételével alakítja. Az alakítás célja egyrészt megformázni a munkadarab megkívánt alakját, másrészt javítani a kiinduló anyag tulajdonságait. Ennek érdekében a következő feladatokat végzi:

  • Megtervezi a munkafolyamatot. Annak tudatában, hogy mit kell készítenie, kiválasztja a szükséges alapanyagokat, eszközöket, meghatározza a feladathoz szükséges eljárásokat, folyamatokat.
  • A megmunkálandó tárgyat kovácstűzben izzítja. Kézi kovácsolás során a megmunkálhatóság érdekében megfelelő hőfokra és állagra izzítja az alapanyagot, ami ettől puha, alakítható lesz. A kellő hőmérsékletűre hevült munkadarabot – többnyire vasat, acélt – fogóval megfogja, majd üllőn kalapács segítségével alakítja, nyújtja, hajlítja, formálja, vésővel lyukasztja, vágja.
  • Beállítja és működteti a gépeket, eszközöket. Gépi kovácsolás eseténbeállítja a használatra kerülő eszközöket, gépeket – gépi kalapácsot vagy sajtót –, pl. kívánt méret, forma.
  • Alakot képez a formára kovácsolással.
  • Hegesztést végez hevítéssel és zömítéssel.  Kovácsolva hegeszt össze darabokat. Ehhez a darabokat izzítja, majd hegesztőporral és összekalapálással illeszti össze őket.
  • Hőkezeli, edzi vagy temperálja a kovácsolt anyagot. A fémet a megfelelő hőmérsékletre hevíti, majd meghatározott sebességgel lehűti. Ez az eljárás azért fontos, mert a hűtéssel megváltoznak az anyag szilárdsági és technológiai tulajdonságai.
  • Díszítőmunkát végez fémtárgyakon. Dekorációs céllal munkálja meg a fémet, dísztárgyakat készít. Így készülnek például a szép kovácsoltvas gyertyatartók.
  • Szerszámokat készít kovácsolással, valamint karbantartja, javítja azokat. Előállítja a kézi kovácsoláshoz szükséges szerszámokat. Így készülnek azok a szerszámok, mellyel ő maga is dolgozik később, de más iparágak számára is készít szerszámokat, például lakatosoknak, forgácsolóknak, szerelőknek. A kovácsoláshoz szükséges gépeket, berendezéseket, szerszámokat, segédszerszámokat, eszközöket kezeli, karbantartja, javítja.
  • Ellenőrzi a megmunkált alkatrészt. Mérőszerszámok segítségével megbizonyosodik, hogy a végeredmény megfelelő minőségű és méretű-e.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A kovács munkájához használt szerszámok, eszközök eltérőek lehetnek attól függően, hogy kézi vagy gépi kovácsolásról beszélünk. A munkavégzéshez használt legjellemzőbb eszközök a következők:

  • üllő;
  • tűzifogók;
  • kovácstűzhelyek;
  • hevítőberendezések;
  • szerszámok: satuk, szorítóbetétek, lyukasztólap, szegfejező, vágószerszámok, süllyesztékek;
  • kalapácsok: rugós-, légpárnás, gőz- és légkalapácsok;
  • sajtók – alakító-, formázógépek.

 

Anyagok terén elsődlegesen fémekkel – vas, réz, alumínium, acél, stb. – dolgozik, hegesztéshez hegesztőport használ, de szükségesek a munkájához eltérő tüzelőanyagok – például szén – is.

Kivel találkozik munkája során?

A kovács munkája során legtöbb idejét munkatársaival tölti. Emellett még a következő személyekkel áll kapcsolatban:

  • vezetőjével;
  • kisegítőkkel;
  • tanulókkal;
  • alapanyag-beszállítókkal.

 

Ha önálló vállalkozást vezet, kapcsolatban áll a megrendelőkkel, valamint a vállalkozás ügymenetéhez szükséges partnerekkel: könyvelőjével, illetékes hatóságokkal. 

Hol végzi a munkáját?

A kovács munkájának nagy részét jellemzően zárt térben, kovácsműhelyben végzi: kicsi, saját műhely vagy nagyobb üzem. A munka jellegéből adódóan e helyszínen nagyon meleg van, ezért fontos a megfelelő szellőzés. Nagyobb munkadarabok megmunkálásánál, esetleges bemutatók során a szabadban is végezheti munkáját. Ha saját vállalkozást vezet, úgy bizonyos adminisztratív feladatok elvégzése is rá hárul, ezeket általában az erre a célra kialakított külön helységben, irodában végzi. Ugyanitt vagy külső helyszínen tarthatja az üzletmenettel kapcsolatos megbeszéléseit.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A kovács, ha alkalmazott egy üzemben, jellemzően normál munkarendben hétfőtől péntekig, átlagosan heti 40 órát dolgozik, de beosztása függ az őt alkalmazó cég munkarendjétől – lehet, hogy több műszakos munkarendben végzi tevékenységét, pl. hajnaltól kora délutánig, vagy késő délelőttől estig. Saját vállalkozásban munkaidejét saját magának rugalmasan oszthatja be, természetesen mindig szem előtt tartva a munka elvégzéséhez szükséges időigényt, határidőket. 

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Az, hogy a kovácsot munkája során az egyes ártalmak, veszélyek milyen mértékben érhetik jelentősen függ attól, hogy gépi-, vagy kézi kovácsolást végez-e, de mindkét esetben a jellemző tényezők az alábbiak:

  • sugárzó hő miatt égésveszély;
  • baleseti lehetőség a gépek és szerszámok, valamint az izzó fém okozta kéz-, láb-, fej-, és szemsérülés;
  • zaj- és porártalom.

 

A munka- és balesetvédelmi előírások betartásával, a védő felszerelések használatával természetesen ezek a veszélyforrások kiszűrhetőek, valószínűségük csökkenthető.

A kovács álló testhelyzetben, nehéz fizikai munkát végez. A zajhatás, levegőszennyezettség, erős hő, hőmérsékleti ingadozás és balesetveszély nehezíti a munkavégzést. A szakma gyakorlása fokozott mozgásszervi igénybevételt jelent. A gerincen, és a lábakon kívül a kar és a kezek is fokozott megterhelésnek vannak kitéve.  A munkával járó fokozott balesetveszély feszültségforrás lehet, míg az esetlegesen monoton munkafázisok során szükséges figyelem is kifáradáshoz vezethet.

A fizikai és szellemi nehézségek pihenéssel, kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységekkel csökkenthetők. 

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Gépi kovács (31 521 06)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Gépi kovács szakképesítés megszerzése szükséges, amelyet iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben tanfolyami keretek között szerezheted meg.

A Gépi kovács szakképesítést adó képzésre az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzése, valamint a 16. életév betöltését követően jelentkezhetsz, ezért az általános iskola után érdemes középiskolában folytatnod a tanulmányaidat. Ezen kívül meg kell felelned egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is.

A képzés óraszáma 320-480 óra között változhat. A képzés során 30%-ban elméleti oktatásban fogsz részt venni az iskolában vagy az elméleti képzőhelyen, míg a képzés 70%-át gyakorlati munkahelyen, például kovácsműhelyben fogod tölteni, ahol a gyakorlati ismereteket sajátíthatsz el.

Ahhoz, hogy a kovács szakmához kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • technika, életvitel és gyakorlat – amely egyrészt a kézügyességet fejleszti, másrészt az egyes gépek működtetéséhez ad alapismeretet;
  • testnevelés, és sport – a megfelelő állóképesség elérése érdekében;
  • természettudományi ismeretek – az alapanyagok, és szerszámok jellemzőinek megismeréséhez;
  • vizuális kultúra – annak érdekében, hogy a munka végeredménye szép is legyen.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Kovács?

Minimum 169 000 Ft - Maximum 260 000 Ft

A kovács átlagkeresete havi bruttó 211.000 Ft, ami az országos átlagot tekintve havi bruttó 169.000 és 260.000 Ft között mozog. A kereset függ az életkortól, a szakmai tapasztalattól és attól, hogy melyik régióban dolgozik. Saját vállalkozás esetén ezen értékektől a kereset jelentősen eltérhet a megrendelők számának és a rendelések jellegének függvényében.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Az munkaerő-piaci előrejelzések alapján a fémmegmunkálás, mint iparág eredményei bizakodásra adnak okot, a munkahelyek száma várhatóan nem fog jelentősen változni. A kovácsoltvas termékek nagy része ipari sorozatgyártással készül, nem klasszikus kovácsolással, ennek megfelelően alakulnak az elhelyezkedési lehetőségek is. Ugyanakkor, ha folyamatosan képzed magadat a szakma újdonságait illetően, valamint mindig kiemelkedően teljesítesz, jó esélyeid lesznek egy-egy állás elnyerésére. 

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A Gépi kovács szakképesítés birtokában több munkakör betöltésére is nyílhat lehetőséged:

  • Gépi kovács;
  • Hengerlő kovács;
  • Hidegkovács;
  • Precíziós kovács.

A Gépi kovács képzés teljesítése után lehetőséged van – hasonló szakterületen – továbbtanulni: tanfolyami keretek között választható a Vas- és acélfeldolgozó szakképesítés, melynek megszerzésével további foglalkozások, munkakörök is betölthetők többek között Fémfeldolgozó gép kezelője, Fújtatókohó-kezelő. 

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Szerinted hány kilogramm a kovácsüllő?

A kovács egyik legfontosabb szerszáma az üllő. Ezzel támasztja alá a képlékeny, formálható anyagot, fogja fel a kézi- és ráverő kalapács ütéseit. Annak érdekében, hogy bírja a forróságot, és az erős ütéseket, fontos hogy elég nehéz, és tartós, ellenálló anyagból készüljön. Ezért az üllő öntöttacélból készül különböző kivitelben. Súlya az alkalmazott legnagyobb kalapács – ráverő kalapács – súlyának mintegy 30-szorosa, eléri a 110-150 kg-ot.

Ismered a kovácsolás alapműveleteit?

A kovács alapműveletek képezik a kézi és a gépi szabadkézi kovácsolás technológiai alapját.  Ezek segítségével kovácsolhatunk félkész vagy teljesen kész alkatrészeket. A műveletek száma a kovácsolandó darabok alakjától, és bonyolultságától függ. A kovács a legtöbb esetben egyszerre többfajta műveletet hajt végre. Ezeket a műveleteket alapműveleteknek nevezzük: nyújtás, szélesítés, zömítés, lyukasztás, hasítás, vágások módozatai, hajlítás, csavarás.

Tudtad, hogy a szöget hosszú ideig kézi kovácsolással állították elő?

A kézi kovácsoláskor a munkadarabot üllőn vagy satuban, kézi kalapáccsal vagy egyéb segédeszközök igénybevételével alakítják. Évszázadokon át kézi kovácsolással állították elő a háztartási eszközöket, kézi szerszámokat, mint például szöget, dísztárgyakat, valamint a kapát is. A gépi kovácsolás elterjedésével a kézi kovácsolás háttérbe szorult, de bizonyos területeken a mai napig fennmaradt, például a patkolókovácsok és a művészi termékeket előállító díszműkovácsok esetében.

Mit gondolsz, mikorra tehető a kovácsolás kezdete?

A kovácsolás története kb. 3000 évvel ezelőtt kezdődött. Az ókorban még kővel munkálták meg az ércből szerzett vasat, így ebből még csak a minimális szükségletek kielégítésére alkalmas eszközöket tudtak készíteni. Ismert volt már a bronz ebben az időben, de két alapanyaga a réz és az ón igen ritka volt, áruk is elég magas volt, ezért csak a módosabb réteg használhatta. Miután felismerték a vas szilárdságát, a szerszámokat is ebből készítették, így készült az első üllő és kalapács.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról: 

 

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

 

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Kihívást jelent az egyedi tárgyak megtervezése – mondja János, díszműkovács.„Nagy öröm a vásárlók elégedettségét látni egy-egy elkészült darab láttán, de eljutni idáig néha nem egyszerű. A megrendelt darabot úgy kell megtervezni, hogy az ügyfél elvárásainak maximálisan megfeleljen, esztétikus, de közben jó minőségű, kivitelezhető és használható legyen. A szakember feladata, hogy felhívja a megrendelő figyelmét az esetleges problémákra, és javaslatot tegyen a módosításokra a tökéletes végeredmény érdekében.”