Tartsd velünk az irányt!

Hegesztő

Mit kell tudni a hegesztőről?

A hegesztő szakember különféle fémdarabokat, többek között gépalkatrészeket, szerkezeti elemeket egymáshoz rögzít különböző hegesztési technikák, eljárások alkalmazásával. A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesíti oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható fémes kapcsolat jön létre. Hegesztőként lehet saját műhelyed, de dolgozhatsz például egy gyárban alkalmazottként, jellemzően több hegesztővel egy munkacsoportban.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…szeretsz fémekkel foglalkozni, gépeket és eszközöket használni, és ezekkel valami maradandót létrehozni. Ehhez szükséged lesz a kézügyességedre, nagyfokú odafigyelésedre. Ha a logikus és a térbeli gondolkodásoddal könnyen átlátod a fémszerkezetek és a gépalkatrészek felépítését és működését, akkor örömödet fogod lelni a munkádban. A megszerzett szaktudásoddal készíthetsz például egy fémkorlátot, ami szépen illeszkedik a környezetébe.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

… az általános iskola, azaz a nyolc osztály elvégzése szükséges ahhoz, hogy elkezdhessed a Hegesztő szakképzést szakiskolában, valamint a 16. életév betöltését követően iskolarendszeren kívüli képzésben, tanfolyami keretek között.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Hegesztőként akkor fogod élvezni a munkádat, ha érdekelnek az olyan típusú feladatok, amelyek során az aprólékos, precíz, sok odafigyelést igénylő munka hozhat eredményt. Szívesen dolgozol majd ebben a szakmában, ha szereted, hogy a munkádnak belátható időn belül eredménye van, például egy szép kerítés, egy jó szerszám képében. Ehhez persze fontos lesz, hogy betartsd többek között azokat a szabályokat, amelyeket az eltérő fémek megkövetelnek, például az olvadási pontjuk, egymáshoz való illeszkedésük.

 

Hegesztőként milyen tulajdonságokra van szükséged?

A hegesztő szakma gyakorlásához alapvető elvárás a műszaki érzék, hiszen szerszámokkal, gépekkel és berendezésekkel fogsz új dolgokat létrehozni, régi tárgyakat megjavítani. Leginkább az alábbi kompetenciákra lesz szükséged ennek a munkakörnek a betöltéséhez:

?     Technológiai, műszaki kompetencia, hogy az eszközök és gépek alkalmazását ismerd, és értsd az eltérő eljárások esetében.

?     Kézügyesség, például a hegesztési varratok szilárdsági és esztétikai kialakításához.

?     Figyelem, amibiztonságossá és szakszerűvé teszi a munkavégzést.

?     Fizikai erőnlét, mert munka során sok munkadarabot kell emelni, illetve a munkát eltérő testhelyzetekben kell végezni.

 

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A hegesztő szakemberrel szemben támasztott egészségügyi követelmények elsősorban a szakma gyakorlásából adódó körülményekből erednek:

?     ép végtagok – az anyagok mozgatásához;

?     egészséges vér- és keringési rendszer – a fizikai igénybevétel miatt szükséges;

?     egészséges légzőszervek – a szálló anyagok hatása miatt;

?     egészséges bőr – hogy a vegyszerek ne okozzanak gondot;

?     jó látás, szemmérték, arányérzék – az aprólékos, precíz munkavégzéshez;

?     jó egyensúlyérzék – a magasban végzett munka elvégzéséhez.

 

Hallássérültek és tanulásban akadályozottak a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusoknak megfelelő módosításokkal elláthatják ezt a munkakört.

Mi jellemző a hegesztő munkájára?
Személyközpontú (0%)
(0 - 100)
Tárgyias (100%)
Csoportos (0%)
(0 - 100)
Önálló (100%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)

Mit csinál a hegesztő?

A hegesztő műszaki rajzok alapján vasból, acélból és egyéb fémekből készít szerkezeti elemeket, gépalkatrészeket. Lemezeket, csöveket hegeszt egymáshoz, így kialakítva akár járműveket, hidakat, darukat, csővezetékeket, kazánokat, stb. Ezekhez kapcsolódó feladatai:

?     Műszaki rajzokat értelmez. Tervek alapján felkészül a feladatra.

?     Előkészíti a munkafolyamatot. Hegesztés előtt az elemeket méretre vágja, előkészíti, összeilleszti, rögzíti. A művelethez kiválasztja a megfelelő szerszámokat és berendezéseket.

?     Hegesztési feladatokat lát el. Összehegeszti a fém alkatrészeket a munkafolyamathoz leginkább megfelelő berendezések segítségével.

?     Forrasztást, ragasztást végez. Hegesztést nem igénylő fém alkatrészeket forraszt, illetve egymáshoz ragaszt.

?     Vágóberendezéssel szétvág, darabol. Vasból, acélból kivág meghatározott alakzatokat.

?     Helyreállítja a kopott fém alkatrészek alakját. Az úgynevezettanyagfelhordás eljárással felújít alkatrészeket, pl. kopott féltengelyeknek ily módon megnöveli az átmérőjét, majd újból a gyári méretére alakítja. Ezzel elkerülhető a költséges új alkatrészek beépítése.

?     Minőség-ellenőrzési feladatokat lát el, szükség esetén javításokat végez. Hibakereső vizsgálatokat végez a munkadarabokon annak érdekében, hogy megfelelnek-e a műszaki leírás követelményeinek.

?     Dokumentációt készít. Munkájáról beszámolókat, nyilvántartásokat készít, egyfelől a megrendelő számára, másfelől a későbbi munkák támogatása érdekében.

?     Betartja a balesetvédelmi előírásokat és munkavédelmi szabályokat.

 

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A hegesztő a végzett eljárástól függően sokféle eszközt, szerszámot használ munkája végzéséhez, például:

?     hegesztőberendezések;

?     lángvágó-berendezések;

?     befogó- és kéziszerszámok, például sarokcsiszoló, kalapács, drótkefe;

?     hegesztést segítő eszközök, pl.: kerámia alátét, rézgyám, gyökvédő;

?     mérőeszközök, pl.: tolómérő, mikrométer.

 

Munkája során a hegesztő sokféle fémmel dolgozik, többek közt öntöttvassal, acéllal, rézzel, bronzzal, alumíniummal, cinkkel és különféle ötvözetekkel. A hegesztéshez bevonatmentes és bevonatos hegesztőpálcát, argon gázt vagy héliumot használ. Segédanyagokat is alkalmaz, úgymint benzint, oxigént, hidrogént, karbidot, acetiléngázt, stb.

 

Kivel találkozik munkája során?

A hegesztő munkája során sok, akár más területen dolgozó szakemberrel is kapcsolatba kerülhet:

?     anyag- és szerszámraktárossal;

?     lakatosokkal;

?     közvetlen munkatársakkal;

?     csoportvezetőkkel, művezetőkkel, mérnökökkel;

?     kisegítő személyzettel.

 

Saját vállalkozás vezetése esetén kapcsolatot kell tartania a megrendelőkkel, az illetékes hatóságok képviselőivel, cége könyvelőjével.

Hol végzi a munkáját?

A hegesztő munkavégzésének helyszíne az elvégzendő feladat jellegétől függően lehet zárt tér, műhely: többek között gyárakban, ipari üzemekben a gépek összeszerelésénél, javításánál. Szabadban is történhet a munkavégzés, adott szerkezetek összeszerelésénél, például nyílt utcán, korlátok, oszlopok javításánál, hídépítéskor a folyó fölött vagy épp egy épület tetején.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A hegesztő napi 8 órás normál munkarendben hétfőtől péntekig dolgozik, ugyanakkor előfordulhat többműszakos munkabeosztás is. A feladat jellegéből adódóan néha a javítási munkákra a termeléskiesés elkerülése végett este vagy éjszaka kerülhet csak sor. Amennyiben saját vállalkozást vezet, úgy munkaideje rugalmas, de ebben az esetben a túlóra és a hétvégi munkavégzés is előfordulhat.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A hegesztő munkavégzése során a környezeti veszélyek részben a munkaeszközökből, részben pedig a munkavégzés körülményeiből származnak. Baleseti veszélyt jelenthet az esés és az eszközök okozta kéz- és lábsérülés, a villamos eredetű tűz okozta égési sérülés. Egészségre ártalmas lehet az ultraibolya sugárzás, az ívfény szemre gyakorolt káros hatása, a levegő szennyeződése (gáz és fémgőzök, füst, porártalom, zaj) és hőhatás a gépek és berendezések üzemelése közben.

Ezek kiküszöbölésére, illetve hatásuk csökkentésére nagyon fontos a védőszemüveg, védőmaszk, illetve a megfelelő munkaruházat használata és egyéb munkavédelmi előírások betartása.

A hegesztő munkája közepesen nehéz fizikai munka, melyet különböző testhelyzetben végez: hajlott, álló testhelyzetben, térdelve, guggolva vagy akár fekve. Szellemi fáradtsághoz, feszültséghez vezethet a kollegákkal való együttműködés, a munka esetleges egyhangúsága, valamint a javítások határidejének betartása.

A fizikai és pszichikai megterhelések miatt fontos, hogy a szakember munkaidőn túl szánjon időt a pihenésre, a mozgásra.

 

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Hegesztő (34 521 06)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Hegesztő szakképesítés megszerzése szükséges, amelyet a nyolc általános iskolai osztály elvégzését követően lehet megkezdeni szakközépiskolában.

Lehetőség van az általános iskolai tanulmányok mellett a 16. életév betöltését követően iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben tanfolyamon tanulni, ebben az esetben a képzés óraszáma 960-1440 óra között változhat.

Ahhoz, hogy a hegesztő szakmához kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

?     testnevelés és sport – az erőnlét és a koncentráció fejlesztése miatt;

?     technika, életvitel és gyakorlat – a műszaki téren történő, kézügyességet igénylő munka végett.

 

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Hegesztő?

Minimum 160 000 Ft - Maximum 210 000 Ft

A hegesztő átlagkeresete havi bruttó 200.000 Ft, országos átlagot tekintve a kereseti sáv havi bruttó 160.000 és 210.000 Ft között mozog, függően a munkavállaló életkorától, szakmai tapasztalatától. Ha saját vállalkozását vezeti, akkor ettől eltérhet a keresete attól függően, hogy a munkája mennyire népszerű.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A hegesztő, lángvágó szakmában, egyre többen szeretnének elhelyezkedni. Rövidtávon valamilyen speciális képességgel, új technológiai ismeretekkel rendelkező, kimagasló teljesítményt nyújtani tudó szakemberek számára nyílik könnyebb lehetőség egy-egy állás betöltésére.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Ezzel a szakképesítéssel elsősorban termelő gyárakban, illetve az építőiparban nyílik majd lehetőséged elhelyezkedni. Hegesztő szakképesítéssel több munkakört tölthetsz be, amelyek között az átjárás meglehetősen könnyű. Ilyen például:

?     Autogénhegesztő, - vágó;

?     Elektromosív-vágó;

?     Forrasztó;

?     NC vezérlésű lángvágógép kezelője;

?     Plazmahegesztő, plazmavágó.

 

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Szerinted mióta használjuk az ívhegesztés technikáját?

Az orosz Szlayjanov 1890-ben benyújtott szabadalma a máig is használatos leolvadó elektródás elektromos ívhegesztés alapjait teremtette meg. Mi, magyarok az élbolyban voltunk ennek felhasználásánál. A húszas évek végén kitűnő mérnökök ismertették és népszerűsítették az új eljárást, 1930-ban pedig beindult a hegesztőképzés. Az első, minden kapcsolatában hegesztett, alsópályás, rácsos, 53,1 méter fesztávú, máig is üzemben lévő közúti hidat, a győri Rába-hidat 1935-ben építették.

Tudod-e, mi az a kohézió?

Hegesztéskor a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használják fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik. Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegben megolvasztják, és így kötik össze őket, vagy az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag beolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat.

Gondoltad volna, hogy ultrahanggal is lehet hegeszteni?

Ultrahangos hegesztéshez nem kell kívülről hőt bevezetni. Az ultrahang által előidézett rezgőmozgás a hegesztendő felületek érdességi kiemelkedéseit és az oxidrétegeket elroncsolja, és a fémes felületeket egymásba dörzsöli. A rezgések a kis sajtolóerővel együtt idézik elő a fém folyását. Ultrahangos hegesztéssel a technikai fémek legtöbbje hegeszthető.

Hegeszthető a textilanyag is?

A textilanyagok hegesztése valamilyen textíliából készült alkatrészek oldhatatlan kötéssel történő összeerősítésére szolgál. A hagyományos varrásnál a tű átszúrja a textilanyagot, következésképp abban a varrat mentén apró lyukak keletkeznek. Egyes felhasználási területeken, például vízhatlan vagy vegyszerálló, védőruhák esetében ezért gondoskodni kell arról, hogy ilyen lyukak ne keletkezhessenek. Az összeerősítendő alkatrészeket varrás helyett hegesztéssel lehet egymáshoz rögzíteni.

Hallottál már a hegesztő robotokról?

Az első robot 1954-ben készült el az USA-ban, de egyáltalán nem övezte nagy érdeklődés a szerkezetet. Az ipari bevezetésnek az adott lendületet, hogy az autóiparban a présöntés kiszolgálására próbaüzembe állították – és mivel nagy sikere volt, így a robotok ipari térhódítása is megkezdődött. A hegesztő robotok manapság precízen és gyorsan végzik el azt a feladatot, amire betanították őket. A kézi hegesztés 45-50 cm/perc sebességéhez képest egy korszerű pályavezérelt robottal 9000 cm/perc is elérhető.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

?     www.e-gepesz.hu

?     hegesztes.lap.hu

?     http://hegeszto.5mp.eu/web.php?a=hegeszto

?     Benus-Márton: Gázhegesztés. Skandi-Wald Könyvkiadó. 2003.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

?     www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal

?     www.nive.hu – itt megtalálható a hatályos Országos Képzési Jegyzék és a szakképzésekhez tartozó Szakmai és Vizsgakövetelmények listája

?     www.eniskolam.hu

?     www.szakmavilag.hu

?     www.mileszel.hu

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

?     200 x szép szakma (MFPI 2010, letölthető kiadvány: www.fovpi.hu/palyavalasztas/kiadvanyok/200xszep_szakma)

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Hegesztő végzetségem van, és több mint hat esztendeje dolgozom ezen a helyen a szakmámban. A munkámat nagyon szeretem, mert érdekes kihívás két azonos fém vagy más anyag összeillesztése. Ez így elmondva egyszerűnek tűnik, a valóságban azonban jóval bonyolultabb. Az érdekes rész ott kezdődik, amikor megadott műszaki rajz alapján az előzetesen kiválasztott és megmunkált munkadarabokhoz kell kiválasztani a megfelelő hegesztési eljárást. Hogy „működik-e együtt” a két fém, és ha nem igazán „értik meg egymást”, akkor milyen kötőanyagot, milyen technikát érdemes használni. Ehhez már kell a felkészültség, az odafigyelés, hogy ne essen szét az, amit én összehegesztek.” Válaszolt kérdésünkre a hegesztőként dolgozó János.