Tartsd velünk az irányt!

Szűcs, szőrmefestő

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Hogyan dolgozik?

Hol végzi a munkáját?

Milyen munkaidőben dolgozik?

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Szűcs, szőrmefestő?

Minimum 0 Ft - Maximum 0 Ft

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

A népi szűcsmesterség története

A szűcsmesterség az egyik legrégibb, Magyarországon is elterjedt foglalkozás, már a Tihanyi Apátság alapítólevelében is említik A XI-XIII. század során ezt a tevékenységet nem csak sokan, de igen magas színvonalon is űzték hazánkban, az egyre-másra alakuló céhek híre sokszor külföldre is eljutott.

A nagyobb városokban több tucat szűcs dolgozott, főként selyem és posztóborítású felsőruhákat, subákat készítettek. A századok során már nem csak a nemesek, de a jobbágyok számára is egyre több termék készült, sőt kialakult az irházott és selymezett öltözetek díszítését magába foglaló szűcsornamentika is.

A mesterség sokszor apáról-fiúra szállt, rengeteg úgynevezett juhász- és parasztszűcs dolgozott, akik főként az egyszerűbb darabokat készítették. Munkájuk során számos – ma már fura hangzású – eszközt és módszert használtak, ilyen például a kákó, a corholó vagy épp a korpázás.

A szűcsmesterség népies változata az I. világháború után szinte teljesen eltűnt, de azért még ma is dolgoznak itt-ott olyan hagyomány-örző mesteremberek, akik a régi korok technikáival, a régi korok termékeire hasonlító ruhadarabokat állítanak elő.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

Miért fehér a sarkvidéki állatok bundája?

Köztudomású, hogy a fehér szín visszaveri a hősugarakat, ezért viselnek a trópusokon fehér ruhát. A sarkvidéki állatok fehér bundája vagy tollruhája azért előnyös, mert jobban akadályozza az állat testének lehűlését, mint a sötétebb színű. Ez különösnek tűnhet, hiszen a trópusokon éppen a hőség elleni védelmet szolgálja a fehér ruha. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A fehér szín sajátsága ugyanis, hogy visszaveri a hősugarakat. Előnyös tehát a trópusokon, ahol a kívülről érkező, tűző napsugarakat veri vissza. Ugyanakkor azonban előnyös a sarkvidéken is, ahol a test felől áramló hőt veri vissza, s így gátolja a test hőleadását.

A másik ok a mimikri: ez az adaptáció azon formáját, eredményét jelöli, amikor egy élőlény felveszi vagy utánozza egy másik élőlény vagy a környezet mintáját, színét, külalakját viselkedését. A sarkvidéki állatok, mint például a lemmingek, a sarki rókák, a hófajdok és mások ősszel levetik barna színezetű nyári bundájukat és hófehérre váltanak. Ez esetben a rejtőzködés indoka eltérő a ragadozók és prédák esetében, de az alkalmazkodás lényege ugyanaz. A sarki róka azért ölt télen fehér bundát, hogy prédája ne vegye észre; a hófajd pedig azért, hogy a sarki róka ne találja meg.

Tájékozódási lehetőségek