Tartsd velünk az irányt!

Baromfitartó és -tenyésztő

Mit kell tudni a baromfitartó és -tenyésztőről?

A baromfitartó és -tenyésztő dolgozhat alkalmazottként vagy vezetheti saját gazdaságát. Különböző nagyságú gazdaságokban dolgozhat, ahol munkája során a különböző baromfik, pl. tyúk, kacsa, liba gondozásával, tenyésztésével foglalkozik, illetve az azokból történő húsfeldolgozással és tojástermeléssel. Munkájának része az állatállomány megtervezése (pl. milyen típusú baromfiból, mennyi legyen), az állatok gondozása, illetve a tojások és a baromfihús, mint termék értékesítése.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…otthonosan mozogsz az állatvilágban, de nemcsak szereted őket, hanem készen állsz a gazdaságban történő feladatok elvégzésére is, legyen szó a baromfik etetéséről, a keltető tisztán tartásáról, de ha eljött az ideje, akár a levágásuk sem áll messze tőled. Ehhez jó, ha tudsz szerszámokkal, gépekkel is bánni – pl. ilyen lesz a tojásvizsgáló, kopasztó gép –, és élvezed, ha munkádnak látható eredménye van: tojások összeszedése, csibék növekedése, stb. Fontos ezeknek a  munkálatoknak az elvégzéséhez, hogy jó erőnléted és kézügyességed legyen, mert ezek mind az állatok gondozása – trágyakihordás, takarmánykiosztás –, mind a gépek kezelése során szükségesek lesznek.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…először be kell fejezned a nyolc általánost, majd sikeresen le kell érettségizned egy gimnáziumban vagy – mezőgazdasági – szakközépiskolában. Ezt követően kezdheted el az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus szakképzést egy szakiskolában.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Megvalósító

Baromfitartó és –tenyésztőként akkor fogod élvezni a munkádat, ha általánosságban elmondható rólad, hogy szereted, ha van mit tenni, hiszen az állatok gondozása a hét minden napján ad elfoglaltságot. A gondozásukhoz, illetve a tojásokhoz és a baromfik húsához való jutás során sokfajta gépet, eszközt kell majd használnod, így fontos, hogy ez ne okozzon számodra problémát. Ahhoz továbbá, hogy mindennapi sikerélményeid legyenek, elengedhetetlen, hogy a megadott szabályokat, kereteket betartsd, hiszen az állattenyésztés során sok elvárt követelmény van állategészségügyi szempontból és az állatgondozás napi rutinjának betartásából fakadóan is.

Baromfitartó és -tenyésztőként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Baromfitartó és -tenyésztőként azt kell majd szem előtt tartanod, hogy az állatok egészsége, jól tartása rajtad áll. Ez azt jelenti, hogy a gondozásukra nagyon kell ügyelned, akár azért, hogy ne történjen fertőzés, akár azért, hogy jó minőségű tojás- és húsalapanyagot biztosítsanak majd, ha arra kerül a sor. Mindezekhez jó, ha a következő készségekkel, képességekkel rendelkezel:

  • Önállóság, mert gyakran magadnak kell meghoznod döntéseket, pl. egy hirtelen fellépő fertőzés esetén.
  • Fizikai erőnlét, a napi gondozás miatt lesz rá szükséged. (Állatok mozgatása, trágyázás, takarmányozás, keltetőgépek karbantartása, stb.)
  • Technológiai, műszaki kompetencia, hogy az állattartáshoz szükséges gépeket könnyen tudd használni.
  • Kézügyesség, többek között az etetők-itatók feltöltése, a tojások összegyűjtése során lesz rá szükséged.
  • Számolási képesség, mert az állatok etetésekor pontosan kell adagolnod a takarmányt.
  • Vállalkozói kompetencia, amennyiben saját gazdaságodat irányítod.
Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A baromfitartó és -tenyésztőkkel szemben megfogalmazott egészségügyi elvárások az állatokról való gondoskodáshoz, valamint az értékesíthető termékekhez kapcsolódnak:

  • erős izomzat, jó állóképesség – többek között a gazdaság karbantartása és az állatok ellátása érdekében;
  • ép végtagok – az állatokról való gondoskodás, azok levágása, a gépek, berendezések üzemeltetése során.
  • egészséges bőr, egészséges légutak, vér- és keringési rendszer – mivel állatokkal foglalkozik, az általa előállított termék pedig az élelmiszeriparba kerül.

A munkakör betöltése hallássérülés esetén és tanulásban akadályozottak számára lehetséges, a megfelelő munkakörnyezet kialakításával.

Mi jellemző a baromfitartó és - tenyésztő munkájára?
Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Gyakorlatias (100%)
(100 - 0)
Gondolatokra irányuló (0%)
Végrehajtó (60%)
(60 - 40)
Irányító (40%)

Mit csinál a baromfitartó és -tenyésztő?

A baromfitartó és -tenyésztő megtervezi, megszervezi, irányítja és elvégzi az állattartással, tenyésztéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó termékekkel kapcsolatos munkákat. Ezeknek az alapvető részfeladatai a következők:

  • Gondoskodik az állatállomány méretéről. Meghatározza az elvárt mennyiséget. A fiatal állatokat nem szerint csoportosítja. A növendékeket gondozza, illetve túlnépesedés esetén levágja az arra ítélt jószágokat.
  • Takarmányoz. Beszerzi a takarmányozáshoz szükséges berendezéseket és alapanyagokat. Ez utóbbiakat lehet, hogy ő maga termeszti, így pl. vet, arat.
  • Üzemelteti a keltetőt. A keltetéshez szükséges berendezéseket beszerzi, karbantartja. A tenyésztojásokat, a napos állatokat kezeli. A keltetői hulladékot eltávolítja, a keltetőt fertőtleníti, ezzel is biztosítva annak higiéniáját.
  • Állatok egészségét felügyeli. Az állat-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat betartja – az állatok egészségének folyamatos nyomon követése mellett. Ide tartoznak a fertőtlenítési, ól- és keltetőtakarítási, trágyakezelési, stb. tevékenységek is. Szükség esetén állatorvossal is kapcsolatot tart.
  • Előkészíti a termékeket/állati húsokat az értékesítésre. Összegyűjti a tojásokat, válogatja (pl. méret szerint), jelöli és szállításra alkalmas anyagokba csomagolja. A levágott és feldolgozott baromfik húsát is szállításra alkalmas módon összecsomagolja.
  • Kapcsolatot tart a felvásárlókkal, értékesíti az árukat. Kialakítja vásárlói körét, majd a megfelelő áruk megléte esetén értesíti őket az elszállítás lehetőségéről – vagy maga végzi a szállítást.

Hogyan dolgozik?

A baromfitartó és -tenyésztő megtervezi, megszervezi, irányítja és elvégzi az állattartással, tenyésztéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó termékekkel kapcsolatos munkákat. Ezeknek az alapvető részfeladatai a következők:

  • Gondoskodik az állatállomány méretéről. Meghatározza az elvárt mennyiséget. A fiatal állatokat nem szerint csoportosítja. A növendékeket gondozza, illetve túlnépesedés esetén levágja az arra ítélt jószágokat.
  • Takarmányoz. Beszerzi a takarmányozáshoz szükséges berendezéseket és alapanyagokat. Ez utóbbiakat lehet, hogy ő maga termeszti, így pl. vet, arat.
  • Üzemelteti a keltetőt. A keltetéshez szükséges berendezéseket beszerzi, karbantartja. A tenyésztojásokat, a napos állatokat kezeli. A keltetői hulladékot eltávolítja, a keltetőt fertőtleníti, ezzel is biztosítva annak higiéniáját.
  • Állatok egészségét felügyeli. Az állat-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokat betartja – az állatok egészségének folyamatos nyomon követése mellett. Ide tartoznak a fertőtlenítési, ól- és keltetőtakarítási, trágyakezelési, stb. tevékenységek is. Szükség esetén állatorvossal is kapcsolatot tart.
  • Előkészíti a termékeket/állati húsokat az értékesítésre. Összegyűjti a tojásokat, válogatja (pl. méret szerint), jelöli és szállításra alkalmas anyagokba csomagolja. A levágott és feldolgozott baromfik húsát is szállításra alkalmas módon összecsomagolja.
  • Kapcsolatot tart a felvásárlókkal, értékesíti az árukat. Kialakítja vásárlói körét, majd a megfelelő áruk megléte esetén értesíti őket az elszállítás lehetőségéről – vagy maga végzi a szállítást.

Hol végzi a munkáját?

A baromfitartó és -tenyésztő jellemzően gazdaságokban dolgozik, amely lehet egy magángazdaság, pl. tanya, de nagyüzemi húsgazdaság is. Ez utóbbi nagyobb méretű, több szakember is dolgozik ott, illetve a tojásszedés, tojáskeltetés és a húsfeldolgozó egysége nagyipari mennyiségekre szakosodott. Ezeknek a gazdaságoknak egy része zárt terület - pl. klimatizált, szabályozott levegőjű csarnokban, keltetőkben -, azonban sok időt tartózkodik a szabad levegőn is, pl. víziszárnyasok gondozása, takarmányozás során. Gyakran kapcsolódik munkájához a szállítmányozás is, így munkájának része az utazás.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A baromfitartó és -tenyésztő munkaideje hét napból áll, hétvégén és ünnepnapokon is dolgozik, mert az állatokat naponta el kell látnia. A munkafeladatok jellemzően műszakon belül váltakoznak, naponta ismétlődő ciklikusság jellemző. Amennyiben a baromfitartó és -tenyésztő alkalmazottként dolgozik, úgy a munkaideje heti 40 óra, amelyet a főnöke oszt be, jellemzően hajnaltól délutánig. Ha saját gazdaságot üzemeltet a baromfitartó és -tenyésztő, jellemzően a gazdaság területén lakik, így munkaidejét rugalmasan osztja be. Ha éppen nem az állatok körül dolgozik, akkor a gazdaság üzemeltetésével foglalkozik.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A baromfitartó és -tenyésztők szervezetére az alábbi tényezők jelenthetnek ártalmat, veszélyt:

  • állatoktól eredő fertőzésveszély - ornithosis, salmonellosis;
  • az etető-, takarmánykiosztó vagy trágyaeltávolító gépek kezelése során előforduló kéz-, láb-, szemsérülések, valamint az állatokkal való érintkezéssel kapcsolatos sérülések veszélye, pl. karmolás, csípés;
  • a környezetében lévő szennyezett anyagok - trágya, használt takarmány, tollak, amelyek magukba szívják a port - fertőzéseket, a fertőtlenítő- és vegyszerek allergiás megbetegedéseket okozhatnak;
  • a gazdaság egészére jellemzőek az erős szagok és zajok;
  • az időjárás, hiszen a szabadban végzett munka során a hőmérséklet, a páratartalom, a szélerősség, mind befolyásolják a munkavégzést.

Mindezeket szem előtt tartva, fontos betartani a munka- és balesetvédelmi előírásokat.

A baromfitartó és -tenyésztő munkája könnyű, vagy kevésbé gépesített környezet esetén közepesen nehéz fizikai munka. A munkavégzés sok mozgással, állással, járkálással, kényszertesttartással - görnyedés, guggolás -, emeléssel, cipeléssel járó feladatot tartalmaz. A jó erőnlét ily módon nagyon fontos, de a jó szellemi és érzelmi állapot sem árt a hétnapos munkavégzés, a korai munkakezdés miatt.

A fenti nehézségek elkerülése érdekében fontosak a munkaidőt követő, kikapcsolódást jelentő sport- és más szabadidős tevékenységek.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve és OKJ száma: Állattenyésztő és állategészségügyi technikus (54 621 01)

A szakmához hallássérülés esetén és tanulásban akadályozottak számára „Állatgondozó”, „Aranykalászos gazda”, „Gazda” speciális adaptált szakképesítések kapcsolhatóak.

A baromfitartó és -tenyésztő munkakör betöltéséhez legjellemzőbben az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus szakképesítés megszerzése szükséges egy mezőgazdasági ágazati szakközépiskolában. Ennek elkezdéséhez az általános iskola elvégzését követően egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában sikeresen le kell érettségizned. Ha mezőgazdasági szakközépiskolában érettségiztél, akkor a képzés hossza 1 év, egyéb esetben 2 év. Az Állattenyésztő és állategészségügyi technikus képzés megkezdése előtt egy egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is meg kell felelned.

Ahhoz, hogy a baromfitartó és -tenyésztő szakmához kapcsolódó valamennyi szükséges ismeretet könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • természettudományi gyakorlatok – az állatokhoz való gyakorlatias hozzáállást támogatja;
  • környezetismeret – pl. az időjárási viszonyok állatokra való hatásának megismeréséhez;
  • természetismeret – az állatok gondozásához ad alapismereteket.

 

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Baromfitartó és -tenyésztő?

Minimum 120 000 Ft - Maximum 150 000 Ft

A baromfitartó és -tenyésztő országos havi bruttó átlagkeresete 145.000 Ft, ami a tapasztalattól, kortól függően havi bruttó 120.000-150.000 Ft között mozoghat. Ha saját gazdaságod van, akkor ettől eltérhet a kereseted, attól függően, hogy milyen eredménnyel üzemelteted a gazdaságot, pl. mennyire sikerül jó vevőket találnod a tojásra, hány alkalmazottad van, mennyit költesz új gépekre, berendezésekre, stb.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Az állattenyészés minden ágáról elmondható, így a baromfitartó és –tenyésztőkre is jellemző, hogy egyre inkább azok a szakemberek keresettek, akik jól értenek a gépekkel történő állattenyészéshez. Emiatt a kreatív, továbbképzésre és a piaci igények felismerésére nyitott szakemberek számára a munkaerőpiac jó kilátásokat ígér. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a szakma népszerűsége – részben épp a fentiek miatt – egyre nagyobb, így egy-egy jó állás megszerzéséért a verseny egyre kiélezettebb. Természetesen az elhivatott, jó szakemberekre mindig szükség van, így jó hozzáállással és szaktudással ilyen körülmények között is találhat állást az ember.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A szakképesítés birtokában számos munkakör betöltésére nyílhat lehetőség. Néhány jellemző példa:

  • Háztáji mezőgazdasági technikus;
  • Betegállat-gondozó;
  • Őstermelő;
  • Nagyállattartó;
  • Keltetőgép-kezelő;
    • Állategészségőr.

A szakma iránt érdeklődők tanulmányaikat a felsőoktatásban is folytathatják, például az állatorvosi vagy agrármérnöki karok egyikén.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Tudod-e, hogy milyen óvintézkedéseket kell betartania a baromfitartó és -tenyésztőnek a tojások szállításakor?

A tojásokat rövidebb utakon tehergépkocsival, míg hosszabb távolságokra repülőgéppel szállítják. A szállítást megelőzően a gépkocsivezetőknek le kell zuhanyozniuk a ketrecbe lépés előtt, valamint a keltetőkhöz rendszeresített öltözéket kell felvenniük. A tehergépkocsit formalingázzal fertőtlenítik. Ezeken túl a tojásokra is előírás vonatkozik: csak MG- és MS-negatív tenyésztojások rakhatóak a járműre.

Mit gondolsz, mely tényezők befolyásolják a baromfik tojástermelését?

A baromfitenyésztők, ha tojásértékesítéssel is szeretnének foglalkozni, nem mindegy, hogy milyen fajta baromfit vásárolnak, hiszen vannak fajták, amelyek több tojást tojnak. Ezen túl, néhány faj esetében a baromfi életkora is hatással van a tojás mennyiségére. Azok a baromfik kedveltek, amelyek hamar elérik a szaporasági maximumot, így például a házilúd 10 éves korában is annyit tojik, mint 1 évesen – egészséges állomány esetében. Amennyiben a tenyésztő nagyobb tojásokat szeretne értékesíteni, úgy érdemes jó minőségű és sok takarmánnyal ellátni a baromfikat: minél nagyobb a baromfi súlya, annál nagyobb tojásokat tojik.

Ismered a keltetés alapjait?

A keltetés időtartama átlagosan 21 nap. Ennél rövidebb a keltetés időtartama a kisebb testű fajoknál, míg a vastagabb héjú tojásokat tojók esetében ennél több időt vehet igénybe. A kisebb tojások hamarabb kelnek ki a nagyoknál: 10 g eltérés akár másfél óra eltolódást is eredményezhet. Ezen és további tényezők figyelembevételével kell kialakítani a keltetési folyamatot, illetve a berendezéseket beüzemelni.

Szerinted miért lámpázzák a tojásokat?

A baromfitenyésztő az előkeltetés során azért lámpázza a tojásokat – egy vagy két alkalommal – hogy kiszűrje a terméketlen és az elhalt embriójú tojásokat. Legkorábban a tyúktojásokat szokták lámpázni, a keltetés 6. napján, míg a pulyka, a gyöngytyúk és a pézsmaréce tojásait elegendő a 10. napon. A rossz tojások kiszedése a férőhelyek felszabadulását is jelenti, amely javítja a keltetés kihasználtságát.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  • www.mosz.hu – Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége
  • www.magyarmezogazdasaglap.hu – szaklap
  • Gippert-Körösiné: A baromfi takarmányozása intenzív és szabadtartásban. Gazda Kiadó Kft. 2006.

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

Mariann így válaszolt kérdésünkre: „Pénzügyi vonalon dolgoztam sokáig – sose gondoltam volna, hogy saját gazdaságom lesz. Aztán valami történt, elég lett a városból, a vállalatokból… Két év kellett, hogy beletanuljak igazán, mostanra már nincs igazán újszerű feladat, kivéve, ha valami fertőzés áll be. Szerencsére az eddig elkerült, ami persze sok munka eredménye: folyamatos fertőtlenítés, takarítás, stb. Más a munkaritmusom, mint a városban volt, ahhoz is hozzá kellett szoknom. Mostanra már nem esik nehezemre a hajnali kelés, az, hogy nincs igazán hétvége, mert az állatoknak vasárnap is enni kell adni. A sok fizikai munka pedig kifejezetten jól esik! Azért egy-egy este persze bemegyek a városba, egy moziba, vagy régi barátokkal találkozni.”