Tartsd velünk az irányt!

Vidékfejlesztési szakember

Mit kell tudni a vidékfejlesztési szakemberről?

A vidékfejlesztési szakember legfontosabb feladata, hogy az általa képviselt település vagy régió gazdaságát, kereskedelmét, turizmusát, kulturális életét fellendítse, munkájával támogassa a kis- és középvállalkozásokat, ezzel munkalehetőséget, bevételt és jobb életkörülményeket teremtve a helyi lakosoknak. Mivel számos területen dolgozhat, a mezőgazdasági vállalkozástól, a vidéki turizmuson keresztül, a településfejlesztési munkakörökig, feladatai nagyon sokrétűek, és nagyban függnek a szakember tevékenységi körétől.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

… fontosnak és értékesnek tartod a falusi életformát, ha érdekel, hogy egy-egy település gazdaságát hogyan lehetne fellendíteni. Vidékfejlesztési szakemberként ugyanis olyan újszerű megoldásokat kell majd találnod, amitől a helyi lakosok magasabb életszínvonalon élnek majd. Ehhez elengedhetetlen lesz, hogy vállalkozói – hosszú távon is nyereséges működést biztosító – szemlélettel végezd majd munkádat. Többek között a modern igényeknek megfelelő termékek termelését (pl. biotermékek), új turisztikai lehetőségek felismerését és megvalósítását (programok, falusi szálláshelyek) irányítod majd. Mivel kapcsolatban állsz majd a hivatalokkal, a település lakosaival és vállalkozóival, fontos lesz, hogy könnyen szót érts velük, a közös cél elérése érdekében kölcsönösen megértsétek egymás elképzeléseit, hogy a helyi gazdaság, kulturális élet fellendítését elő tudjátok segíteni. Te magad is vezethetsz majd helyi vállalkozást.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

… az általános iskola után először le kell érettségizned egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában, majd Mezőgazdasági technikus szakképesítést kell egy szerezned egy szakiskolában. Ezután kezdheted meg a Vidékfejlesztési technikus szakképzést.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

Vidékfejlesztési szakemberként fontos lesz, hogy szeresd, ha munkádnak kézzel fogható eredménye van, és ehhez szívesen használj szerszámokat, gépeket. A te munkád segít majd ugyanis a mezőgazdasági vállalkozások működésében, korszerűsítésében, új eljárások bevezetésében. Aprólékos, pontos munkavégzésre lesz szükség a részedről a technológiák alkalmazásánál, a termékek feldolgozásánál, és a turisztikai szervezési feladatok ellátásánál is. Ezek mellett előnyös, ha szereted, hogy munkádat szabályok, leírások alapján végezheted, hiszen vidékfejlesztési szakemberként a környezetvédelmi, munkabiztonsági szabályok betartása nagyon fontos lesz, csakúgy, mint a pályázatok megírásakor a tartalmi és formai követelmények betartása. Fontos lesz, hogy képes legyél, és szívesen állj is egy-egy kezdeményezés élére, a kisebb kockázatoktól se riadj vissza és a közös cél érdekében könnyedén mozgósíts másokat is.

Vidékfejlesztési szakemberként milyen tulajdonságokra van szükséged?

A vidékfejlesztési szakemberként akkor leszel sikeres, ha munkáddal hozzájárulsz a település vagy régió gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Munkád tevékenységi körének megfelelően a következő képességekkel kell majd rendelkezned:

  • Vállalkozói kompetencia, hogy hamar átlásd majd, milyen – kereskedelmi, turisztikai, mezőgazdasági stb. – lehetőségekkel lehet hosszú távon is fellendíteni az adott település gazdaságát.
  • Figyelem, mert egyszerre több dologra is figyelned kell majd a szerteágazó feladataid miatt, és a munkát ennek ellenére pontosan és balesetmentesen kell majd elvégezned.
  • Kommunikációs képesség, a kollegákkal, beosztottakkal, hatóságokkal való kapcsolattartáshoz, kereskedelmi és turisztikai területen a vendégekkel történő kommunikációhoz lesz fontos.
  • Csapatmunka, mert ez a tevékenység csak akkor lehet sikeres, ha a benne részt vevő szakemberek, helyi gazdák stb. összehangoltan tudnak dolgozni.
  • Kitartás, hiszen a munka eredményére gyakran sokat kell várni, és az esetleges nehézségek ellenére is fenn kell tudnod tartani lelkesedésedet.
  • Szervezőképesség, a munkafolyamatok kialakításához, irányításához, a kulturális események megszervezéséhez.

Emellett fontos még az önállóság is, hiszen a gyakran egyedül kell majd döntéseket hoznod.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A vidékfejlesztési szakemberrel szembeni egészségügyi elvárások a szervezési, kommunikációs, mezőgazdasági és turisztikai operatív, valamint a számítógépes feladatokból adódnak:

  • egészséges mozgásrendszer, jó állóképesség – a munkával járó utazás, mozgás miatt, a szabadban történő munkavégzéshez;
  • ép karok, kezek, ujjak – a számítógép használata során;
  • jó látás – a számítógépes, az adminisztratív, valamint a mezőgazdasági munkákhoz;
  • tiszta, érthető beszéd és jó hallás – az egyeztetések, beszélgetések gördülékenysége érdekében, például a turizmus területén.

Látás-, és hallássérültek a sérülés típusától és mértékétől függően, a sérüléstípusnak megfelelő módosításokkal, a funkciócsökkenés kompenzálásával láthatják el ezt a munkakört.

Mi jellemző a vidékfejlesztési szakember munkájára?
Csoportos (30%)
(30 - 70)
Önálló (70%)
Gyakorlatias (80%)
(80 - 20)
Gondolatokra irányuló (20%)
Végrehajtó (60%)
(60 - 40)
Irányító (40%)

Mit csinál a vidékfejlesztési szakember?

A vidékfejlesztési szakember feladata a vidékfejlesztési célok megvalósításában való részvétel, különös tekintettel a mezőgazdasági és turisztikai feladatokra, valamint a pályázati anyagok összeállítására és megvalósítására. Munkája sokoldalú, végezhet termelési, értékesítési, szervezési és adminisztratív feladatokat egyaránt. Tevékenysége magában foglalja a mezőgazdasági termelés és a helyi termékek értékesítésének támogatását, a mezőgazdasági környezet megóvását, hagyomány- és értékőrző programok szervezését, település fejlesztési projektek tervezését. Dolgozhat mezőgazdasági vállalatoknál, önkormányzatoknál, vidékfejlesztési hivatalokban középvezetőként, de akár saját vállalkozást is vezethet. Tevékenysége során a következő részfeladatok elvégzéséért felelős:

  • Támogatja a mezőgazdasági termelést, maga is végezheti azt. Szervezi, felügyeli a mezőgazdasági gazdálkodást, az élelmiszer-feldolgozást. Új, természetkímélő technológiákat vezet be, alkalmaz, fenntartható gazdálkodást (pl. ökológiai vagy biogazdálkodást) folytat, ezzel kímélve a mezőgazdasági környezetet. Hozzájárul a környezet védelméhez, a biztonságos termékek előállításához és a vidék értékeinek megőrzéséhez. Kisüzemi keretek között feldolgozza a termelt alapanyagokat, élelmiszert készít.
  • Támogatja a helyi termékek értékesítését. Népszerűsíti a helyi készítésű vagy tájjellegű termékeket, megszervezi azok értékesítését. A piaci igényekről tájékozódik, és ötleteivel, tanácsaival támogatja a termelőket.
  • Településfejlesztési és turisztikai tevékenységet végez, kulturális programokat szervez. Részt vesz a település infrastrukturális fejlesztésében, az épített környezet megóvásában és fejlesztésében, a lakókörnyezet minőségi javításában.  Együttműködik a településfejlesztési szervezetekkel. A (falusi) turizmus számára vonzó fejlesztéseket – programokat, vendéglátóhelyeket, szálláshelyeket – szervez, támogat. Ő maga is végezhet vendéglátó-ipari, turisztikai tevékenységet. A régió kulturális életének fejlesztése érdekében hagyományőrző, gasztronómiai stb. programokat szervez: koncerteket, fesztiválokat, vásárokat, jellegzetes termékek köré felépített programokat (pl. kolbász fesztivál). 
  • Vidékfejlesztési pályázatot készít. Folyamatosan figyeli a vidékfejlesztésre vonatkozó pályázati kiírásokat, ezekre lehetőség szerint pályázati anyagot készít, jóváhagyás esetén megvalósítja a terveket.
  • Kapcsolatot tart a gazdálkodókkal, hivatalokkal. Mind a pályázatok, mind egyéb fejlesztési tervek, javaslatok kapcsán kapcsolatban áll a mezőgazdaság területén dolgozó szakemberekkel. Engedélyeztetési, pályázat elbírálási kérdésekben kapcsolatot a tart a hivatalos szervekkel, vagy akár ő maga is dolgozhat például önkormányzatoknál, vidékfejlesztési hivatalokban.

 

Amennyiben saját vállalkozását vezeti, úgy felelősségi körébe tartozik a szabályos üzletmenet érdekben végzett pénzügyi és adminisztratív feladatok ellátása is.

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A vidékfejlesztési szakember munkavégzéséhez használt legjellemzőbb eszközök a következők:

  • kéziszerszámok abban az esetben, ha terepen van szükség a munkájára;
  • számítógép megfelelő szoftverrel és internetkapcsolattal;
  • telefon, mobiltelefon;
  • irodai és irodatechnikai eszközök: papír, toll, fénymásoló, nyomtató, szkenner stb.;
  • szakirodalom, termelési dokumentumok.

Munkája jellemzően sok utazással jár, így gyakran vezet autót. A pályázatfigyelés-, írás és elbírálás folyamatában sok űrlappal, jogszabállyal, útmutatóval és kézikönyvvel dolgozik. Amennyiben ő maga is termel, úgy a legkülönfélébb anyagokkal, eszközökkel is kapcsolatba kerül, például élelmiszertartósítás, vagy a gyógynövények, fűszernövények, energianövények területén.

Hol végzi a munkáját?

A vidékfejlesztési szakember dolgozhat a mezőgazdasági termelés vagy turizmus területén, de alkalmazásban állhat önkormányzatoknál, vidékfejlesztési hivataloknál is. Munkakörétől függően munkáját végezheti zárt térben, vagy a szabadban egyaránt.  A szabadban történő munkavégzés a mezőgazdasági termelés területén jellemző. Munkájának szerves része lehet az adott vidék egyes települései közötti utazás.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A vidékfejlesztési szakember jellemzően hétfőtől péntekig átlagosan heti 40 órát dolgozik, de beosztása az őt foglalkoztató szervezet munkarendjétől függ. Irodai munkát jellemzően hétfőtől péntekig végez, míg a termelés, turizmus területén hétvégi, vagy esti munkavégzés, esetleg több műszakos munkarend is szükséges lehet. Mindkét területen előfordulhat, hogy a munka mennyisége szezonálisan jelentősen eltér. Saját vállalkozását vezetve, munkaidejét rugalmasabban oszthatja be.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A vidékfejlesztési szakembert munkája során a következő ártalmakkal és veszélyekkel szembesülhet:

  • látáskárosodást, fejfájást okozhat a monitor előtt végzett munka;
  • mozgásszervi panaszokat okozhat a tartós ülőmunka és a munkával járó mozgás is;
  • a gépek, eszközök, berendezések használata valamint az üzemi környezet balesetveszélyes lehet;
  • egészségre ártalmasak, és allergiás reakciókat is kiválthatnak a mezőgazdasági munkák során használt vegyszerek;
  • szabadtéri munkavégzés esetén zaj-, hő- és porártalom előfordulhat, valamint az időjárási viszontagságokkal is számolni kell.

Ezen tényezők miatt a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági-, és munkaegészségügyi előírások betartására, valamint nagyon fontos a megfelelő védőfelszerelés használata.

A vidékfejlesztési szakember jellemzően szellemi és könnyű vagy közepesen nehéz fizikai munkát végez. Irodai munkavégzés esetén a tartós ülőmunka, míg termelői, turisztikai területen a mozgás, hajlongás, tartós állás jellemzi a munkavégzést. Ennek következtében a szakma gyakorlása mozgásszervi igénybevételt jelent, mely hát, a gerinc és az ízületek megterhelését eredményezheti. A felelősségteljes munkavégzés figyelemösszpontosítást követel, az esetenként egysíkú munkafázisok ismétléséhez jó monotóniatűrés szükséges. További pszichés kihívást jelenthetnek a következő tényezők:

  • fáradtság, a fokozott figyelem, pontosság követelménye miatt;
  • stressz, a felmerülő problémák gyors megoldása végett;
  • feszültség, a határidők és a munkával járó szakmai és anyagi felelősség miatt. 

A pszichikai nehézségek hosszú távú hatásai pihenéssel, kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységekkel csökkenthetők.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképesítés neve: Vidékfejlesztési technikus

A szakképesítés OKJ száma: 55 581 04

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben a Vidékfejlesztési technikus szakképesítés megszerzése szükséges, amely iskolarendszerben 1 év alatt szerezhető meg. Ahhoz, hogy ezt a képzést megkezdhesd, először le kell érettségizned egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában, majd a mezőgazdasági technikus szakképzést (OKJ 54 621 02) kell sikeresen elvégezned. A vidékfejlesztési technikus szakképzést ezt követően kezdheted meg.

Ahhoz, hogy a szakmához kapcsolódó összes alaptudást könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – a gazdálkodási és jogi ismereteket, valamint az általános műveltséget alapozza meg;
  • matematika – a gazdasági számítások elvégzése során szükséges;
  • hon- és népismeret – a turisztikai feladatok ellátása érdekében;
  • technika, életvitel és gyakorlat – a gépek, eszközök szerszámok használatának elsajátításához;
  • környezetismeret – a mezőgazdasági környezet, a természet megértéséhez;
  • biológia-egészségtan – az állat- és növényvilág ismeretéhez.

 

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Vidékfejlesztési szakember?

Minimum 0 Ft - Maximum 0 Ft

A vidékfejlesztési szakember átlagkeresete országos viszonylatban havi bruttó 242.000 Ft. Az országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 180.000 Ft és 270.000 Ft között mozog, ami az elmúlt években nem mutatott jelentősebb változást. A kereset függ az életkortól, szakterülettől, szakmai tapasztalattól, attól, hogy melyik régióban dolgozik, illetve nagyban befolyásolja, hogy milyen típusú és jellegű szervezetnél áll alkalmazásban. Állami, önkormányzati pozícióban a közalkalmazotti bértábla az irányadó, mely alapján a kereset elsősorban az életkortól és a szakmai tapasztalattól függ. Egyéni vállalkozását vezető vidékfejlesztési szakember keresete eltérhet a fenti sávtól, munkájának elismertsége és mennyisége, valamint kapcsolati hálójának szélessége függvényében.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

Az Európai Unió országai – köztük Magyarország is – nagy hangsúlyt fektetnek a vidékfejlesztésre. Sok kezdeményezés, pályázat támogatja a terület munkáját. Ennek megfelelően a vidékfejlesztési szakemberek munkája iránt is igény mutatkozik. A mezőgazdaság területén egyre nagyobb jelentőséggel bír a környezettudatosság, az új technológiák használata, az ökológiai és biológiai gazdálkodások tevékenysége és a településfejlesztés, turizmus is. Ezért a sikeres elhelyezkedést segíti az említett területek valamelyikében való jártasság, a pályázatírásban szerzett tapasztalat, valamint az idegen nyelv(ek) ismerete.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A vidékfejlesztési szaktechnikus szakember számára, szakképesítése birtokában a következő szakterületeken nyílnak meg elhelyezkedési lehetőségek:

  • Vidékfejlesztési technikus;
  • Falugazdász (technikus);
  • Mezőgazdasági asszisztens;
  • Háztáji mezőgazdasági technikus;
  • Mezőgazdasági technikus;
  • Mezőgazdasági fejlesztő technikus.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Mit gondolsz, mi a vidékfejlesztés célja?

A vidékfejlesztés legfontosabb feladata olyan megélhetési és foglalkoztatási lehetőségek kialakítása, mely a vidéki lakosság életszínvonalát javítja, elvándorlását megelőzi. Az életfeltételek javítását a mezőgazdaság és turizmus fejlesztésével, az itt előállított termékek népszerűsítésével, értékesítésének támogatásával kívánja elérni. Kulturális oldalon az épületek, kulturális emlékek megóvását, új turisztikai létesítmények létrehozását tűzi ki célul, mely a vidéki turizmus és kereskedelem felélénkítésével járul hozzá a térség fejlesztéséhez, új munkalehetőségek létesítéséhez.

Gondolnád, hogy a horgászat segíti a vidékfejlesztést?

A horgászat apropóján is lehetséges a turizmust fellendítő programokat szervezni. Számos Magyarországi településen szerveznek horgászfesztivált, ahol a horgászverseny mellett közös főzés, gyerekprogramok, hagyományőrző műsorok várják az érdeklődőket, így akár többnapos programot biztosítva az odautazóknak. Egyre elterjedtebbek az egyes térségek jellegzetes ízei, termékei köré szervezett turisztikai programok, mint a kolbászfesztivál, gesztenye napok vagy a béles fesztivál.

Szerinted mik a multifunkcionális mezőgazdaság feladatai?

A multifunkcionális mezőgazdaságot sokfeladatú, sokoldalú mezőgazdaságként lehet leginkább fordítani. Lényege az, hogy a hagyományos mezőgazdasági feladatokat bővíteni kell, és a konkrét termelés mellett más tevékenységi köröket is bevonni a gazdaságba, hogy ezáltal fejlődjön a térség. Ennek megfelelően a multifunkcionális mezőgazdaság fő feladatai a mezőgazdasági termelés, a regionális funkciók (infrastruktúra, turizmus), az ökológiai funkciók (tájvédelem) és a szociális, kulturális funkciók (hagyományőrzés, kulturális élet) egyidejű fejlesztése, összehangolása.

Tudod-e, mi a kapcsolat a megújuló energia és a vidékfejlesztés között?

A vidékfejlesztési törekvések nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energia előállítására és felhasználására, ugyanis így a mezőgazdasági vállalkozások kifizetődőbb gazdálkodást folytathatnak. A megújuló energiákat a legjobban a vidéki térségekben lehet előállítani, ezek használata pedig költséghatékony üzemeltetést tesz lehetővé, mint például az állattartó telepek fűtése biomasszával, vagy az elektromos áram biztosítása napkollektorok használatával.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek