Tartsd velünk az irányt!

Agrármérnök

Mit kell tudni az agrármérnökről?

Az agrármérnök a mezőgazdasági termelés területén végez tervezési, szervezési, irányítási, fejlesztési és kutatási feladatokat. Számos mezőgazdasági ágazatban dolgozhat, például a növénytermesztés, növényvédelem, állattenyésztés, takarmánygazdálkodás vagy élelmiszeralapanyag-előállítás területén. Szakértelmét felhasználva megtervezi az egyes területek feladatait, a problémákat felismerve fejlesztési javaslatokat készít, ezzel együtt pedig irányítja is a munkálatokat, felügyeli a termelőfolyamatot. A szakterületén belül a napi operatív feladatok ellátásán kívül végezhet tudományos, kutatómunkát is, mely a terület fejlesztését szolgálja. Az ő feladata a termelési, előállítási folyamatok ellenőrzése és a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítása is. Munkája során szigorúan betartja és betartatja a környezetvédelmi előírásokat.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…érdekel a mezőgazdaság, és szereted a felelősségteljes, pontos munkát. Ha örömmel tölt el, ha magad és mások munkáját megszervezheted, irányíthatod, valamint dönthetsz majd például egy új technológia bevezetéséről, új alapanyagok használatáról. Ez mind nagy felelősséggel jár majd, éppen ezért fontos, hogy képes legyél figyelemmel követni a szakmai újdonságokat, jó legyen az emlékezőképességed, és nagy odafigyeléssel végezd a feladataidat. Fontos, hogy szeresd a természetet, hiszen a munka a természeti jelenségek megfigyeléséről, a mezőgazdasági munkálatok megtervezéséről szól. Mivel munkád során sok emberrel leszel kapcsolatban az üzleti partnerektől kezdve a kollegákig, fontos, hogy könnyen szót érts majd velük, és rá tudd venni őket a hatékony együttműködésre.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…az általános iskola befejezését követően le kell érettségizned egy szakközépiskolában vagy gimnáziumban. Ez követően a mezőgazdasági mérnök vagy egy más agrárképzési területen elvégezhető alapképzést kell elvégezned a felsőoktatásban. Erre alapozva tudod majd elkezdeni az agrármérnöki mesterképzést.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Tárgyias
  • Elemző
  • Irányító

Agrármérnökként fontos lesz, hogy szeresd az aprólékos munkát, hogy örömmel töltsön el, ha adatokat gyűjthetsz egy-egy területről, és az azok közötti összefüggéseket felismerheted. Ezek alapján kell majd megoldást találnod az adott problémára, hiszen az agrármérnök sokszor figyel meg mezőgazdasági, természeti jelenségeket, és az azok közötti összefüggések megértésével és elemzésével tud új módszereket kialakítani. Jó, ha szereted, ha munkádnak hamar van kézzel fogható eredménye, és szeretsz gépekkel, eszközökkel dolgozni. Az agrármérnök munkája nyomán ugyanis a mezőgazdasági termelés fejlődik, és ehhez sokszor maga is kimegy a szántóföldre vagy az üzembe, és használja a termeléshez szükséges gépeket. Mivel az agrármérnök a szakmai feladatokon túl vezetői feladatokat lát el, fontos, hogy szeressen másokat irányítani, mások munkáját megszervezni. 

Agrármérnökként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Agrármérnökként akkor leszel sikeres, ha a rád bízott gazdaság hatékonyan tud működni. Ehhez a szakmai ismereteken túl olyan tulajdonságokra is szükséged van, amik az üzem vezetésében, a munkafolyamatok szervezésében, a gazdasági döntések meghozatalában és az emberekkel történő kommunikációban segítenek. Ennek elérésére jó, ha a következő készségekkel és képességekkel rendelkezel:

•       Felelősségtudat, hiszen a növényekkel és állatokkal történő foglalkozás és a vezetői feladatok ellátása mind szakmailag, mind anyagilag nagy felelősséggel jár.

•       Logikus gondolkodás, hogy a megfigyelésekből le tudd vonni a megfelelő következtetéseket.

•       Figyelem, mert egyszerre több információra kell majd figyelned, és ezeket megérteni, elemezni.

•       Emlékezet, hiszen egyszerre több terület irányításáért, összehangolásáért leszel felelős.

•       Tanulás, hogy a szakmai ismereteket naprakészen tudd tartani és fejleszteni.

•       Kommunikációs képesség, mert munkádhoz fontos, hogy mind a munkatársakkal, mind az üzleti partnerekkel szót érts.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

Az agrármérnökkel szembeni egészségügyi elvárások a szervezési, kommunikációs, mezőgazdasági operatív és számítógépes feladatokból adódnak:

  • egészséges mozgásrendszer, jó állóképesség – hogy jól bírd a munkával járó utazást, mozgást és a szabadban történő munkavégzést;
  • ép karok, kezek, ujjak – hogy a számítógép et könnyedén tudd használni, és a mezőgazdasági feladatok (pl. metszés, oltás) ellátása se jelentsen gondot;
  • jó látás – hogy a számítógépes és adminisztratív feladatokat, valamint a mezőgazdasági munkát megfelelően el tudd látni
  • jó szaglás, ízérzékelés – főleg a borászati területen elhelyezkedni kívánóknál követelmény;
  • tiszta, érthető beszéd – hogy jól megértesd magad a kollegákkal, üzleti partnerekkel, beszállítókkal;
  • jó hallás – ugyancsak a hatékony kommunikációhoz szükséges;

Hallássérültek a beszéd jó megértését lehetővé tevő hallókészülékkel végezhetik az agrármérnöki tevékenységet.

Mi jellemző az agrármérnök munkájára?
Személyközpontú (10%)
(10 - 90)
Tárgyias (90%)
Globális gondolkodásmód (50%)
(50 - 50)
Aprólékos megoldások (50%)
Végrehajtó (10%)
(10 - 90)
Irányító (90%)

Mit csinál az agrármérnök?

Az agrármérnök a mezőgazdasági termelés területén végez tervezési, szervezési, irányítási, fejlesztési és kutatási feladatokat. Olyan szakértő, aki egyben szakmai vezető és irányító is. Tehát a szakmai feladatokon kívül – amelyek nagyban függnek attól, hogy milyen például mezőgazdaság vagy állattenyésztés területén dolgozik-e – számos vezetői, szervezési feladata is van. Tevékenysége során a következő részfeladatok elvégzéséért felelős:

  •       Adatot gyűjt. Felméri az egyes ágazatok jellemzőit, működését, hatékonyságát, a természeti, gazdasági és műszaki adottságokat.
  •       Költségszámítást végez. Kiszámítja a beruházási és üzemeltetési költségeket, felméri, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez milyen és mennyi gépre, eszközre és munkaerőre van szükség, és ennek mennyi a költsége. Az üzem költségeit a legmegfelelőbb szinten tartja, és mindig úgy szervezi a munkát, hogy az hatékony legyen.
  •       Kidolgozza és alkalmazza a növénytermesztési módokat, állattenyésztési eljárásokat. Szakterülettől függően felméri a leghatékonyabb eljárásokat, és ennek megfelelően kidolgozza a munkafolyamatokat. A megtervezett munkafolyamatokat átülteti a gyakorlatba, alkalmazza az eljárásokat, amelyhez figyelemmel kíséri az ágazatban történő technikai fejlesztéseket is.
  •       Szervezi, és irányítja a gazdálkodást, minőség-ellenőrzést végez.  Elemzi a talaj jellemzőit, hasznosíthatóságát, termőképességét. Állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel kapcsolatos munkák szervezését, irányítását végzi. Megszervezi a munkafolyamatokat, kiválasztja, és betanítja a szükséges szakembereket, ellenőrzi munkájukat. A termelés mellett a betakarításban és feldolgozásban is részt vesz. Ellenőrzi a munka eredményét, minőségét.
  •      Adminisztratív feladatokat lát el. A gazdálkodással kapcsolatos költségekről előzetes számításokat végez, a tényleges költségeket nyilvántartja. A munkálatokról feljegyzéseket készít. A rendszeresen begyűjtött adatokból kimutatásokat készít, így többek között a gazdálkodás eredményességét tudja megállapítani.
  •       Szaktanácsadói tevékenységet végez. A növénytermesztési és állattenyésztési szaktanácsadás számos területre vonatkozhat, mint a termésbecslés, kárfelmérés, tervezési tanácsadás, mezőgazdasági technikai munkák. Tájékoztatja a gazdákat a gazdasági és jogi tudnivalókról, pl.: a piaci helyzet alakulásáról, jogszabályi változásokról, támogatási formákról.
  •       Kutatásokat végez. A tudományos területen dolgozó szakember egyes területek működéséhez, fejlesztéséhez szükséges kutatásokat végez, pl. vizsgálja a növények tulajdonságait, kísérleteket végez, növényeket nemesít.

 

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

Az agrármérnök által alkalmazott eszközök és anyagok a mezőgazdasági munkafolyamatok tervezésében, szervezésében és irányításában segítik hozzá a szakszerű munkavégzéshez:

  •     számítógép megfelelő szoftverrel és internetkapcsolattal – a szervezési, adminisztratív és kommunikációs feladatokhoz;
  •     telefon, mobiltelefon;
  •     irodai eszközök, pl. papír, toll, fénymásoló, nyomtató, szkenner, számológép, iratmegsemmisítő gép;
  •     kéziszerszámok – abban az esetben, ha terepen van szükség a munkájára.

 

Ahhoz, hogy munkáját magas színvonalon tudja ellátni, naprakésznek kell lennie a szakterület fejlődési irányvonalaival, így szakirodalmat és kézikönyveket, pl. jogszabályokat, útmutatókat is olvas nap, mint nap.

Kivel találkozik munkája során?

Az agrármérnök elsősorban a mezőgazdasági termelés területén dolgozó szakemberekkel és üzleti partnereivel tart kapcsolatot. Ezen túl együttműködik még:

  •     a cég vezetőivel;
  •     üzemvezetőkkel;
  •     mezőgazdasági dolgozókkal;
  •     logisztikai - szállítmányozási, fuvarozó - cégek képviselőivel;
  •     raktárvezetőkkel;
  •     állatorvosokkal;
  •     bankok képviselőivel;
  •     hivatalos szervek képviselőivel;
  •     beszállítókkal.

Hol végzi a munkáját?

Az agrármérnök részben belső térben – pl. gabonatároló raktár -, részben szabadban – pl. szántóföld, állattartó telep, stb. – végzi a munkáját. Munkakörnyezete igen változatos, ami függ a munkakörétől, de a munkája során végzett egyes részfeladatoktól is. A kutatások helyszíne általában a laboratórium. A tervezési és adminisztrációs feladatokat, valamint a tárgyalásokat jellemzően az irodában folytatja le. A szervezéshez és a munkafolyamatok ellenőrzéséhez gyakran szükség van külső helyszínen, a termelői területen történő jelenlétre. Ez lehet egy üzemegység, de akár termőföld is. Munkája sok utazással is járhat.

Milyen munkaidőben dolgozik?

Az agrármérnök általában hétfőtől péntekig, heti 40 órában végzi a munkáját. Munkaideje azonban évszaktól függően változó lehet. Csúcsidőszakban – vetés, aratás, őszi betakarítás – vagy távolabbi helyszíneken végzett munka miatt előfordulhat esti, hétvégi munkavégzés és akár túlóra is. 

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

Az agrármérnököt munkája során a következő ártalmak, veszélyek érhetik:

  •     látáskárosodást, fejfájást okozhat a monitor előtt végzett munka;
  •     időjárási viszontagságok érhetik: eső, havazás, viharos szél;
  •     zaj- és porártalom érheti: közlekedési zaj, pollenek, szálló porok;
  •     egészségre károsak, és allergiás reakciókat válthatnak ki a vegyi anyagok, növényvédőszerek, fertőtlenítőszerek;
  •     az állatokkal történő munka miatt fokozottan ki van téve fertőzésveszélynek;
  •     terepen történő munkavégzéskor előfordulhat az elemi higiénés feltételek - pl. mosdó - hiánya;
  •     balesetveszélyt a gépek, berendezések használata jelenthet.

Ezért a munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági és munkaegészségügyi előírások betartására, valamint nagyon fontos a megfelelő védőfelszerelések használata.

Az agrármérnök szellemi megterheléssel járó, könnyű fizikai munkát végez. A fizikai megterhelést leginkább a számítógép előtt végzett ülőmunka, a számítógép használata vagy a terepen történő munkavégzés esetén szükséges mozgás, hajlongás, görnyedés jelenti.

Munkája állandó figyelemösszpontosítást követel, gyakran egyszerre több dologra kell figyelnie, ami pszichés igénybevételt jelent. A szoros határidők, az üzleti partnerekkel történő tárgyalás és a szakmai és anyagi felelősség stressz forrása lehet. 

Fontos tehát figyelni arra, hogy jusson idő a pihenésre, szellemi feltöltődésre, testmozgásra, mert így kerülhetők el a munka jellegéből származó nehézségek negatív hatásai.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Okleveles agrármérnök
Felsőoktatási szak neve: Agrármérnöki mesterszak (MSc)

Szakképzettség neve: Okleveles agrármérnök

Felsőoktatási szak neve: Agrármérnöki mesterszak (MSc)

A munkakör betöltéséhez legjellemzőbben okleveles agrármérnök végzettségre van szükség, amelynek megszerzésére a felsőoktatásban, mesterképzésben van lehetőség. Ennek elérésére az általános iskola befejezését követően egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségit kell tenned. Ezt követően jelentkezhetsz a Mezőgazdasági mérnök vagy a legtöbb agrárképzési területen elvégezhető alapképzésre, amelynek elvégzését követően kezdheted meg az Agrármérnöki mesterszakot, amely 4 félév hosszú.

Az agrármérnök munkához fontos az alábbi tantárgyakban való jártasság:

  •     természetismeret – hogy jól ismerd a természeti környezetet - időjárási, éghajlati viszonyok, talajtípusok;
  •     biológia-egészségtan – hogy ismerd az állat- és növényvilágot;
  •     technika, életvitel és gyakorlat – hogy értsd a gépek, eszközök szerszámok szerepét, működését, és használni is tudd őket;
  •     matematika – a munkához szükséges alapszámítások végzéséhez.

 

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Agrármérnök?

Minimum 210 000 Ft - Maximum 420 000 Ft

Az agrármérnök átlagkeresete Magyarországon havi bruttó 312.000 Ft. A kereset függ a szakember életkorától, szakmai tapasztalatától, valamint függ attól is, hogy melyik régióban és milyen méretű, típusú cégnél dolgozik. Mindezek alapján, országos átlagot tekintve a kereset havi bruttó 210.000 és 420.000 Ft között mozog.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A vállalatok várhatóan a jövőben is igényt fognak tartani a jó agrármérnök munkatársak kiválasztására és megtartására, hiszen a mezőgazdasági szabályozás szigorodása egyre inkább szükségessé teszi munkájukat. A foglalkozás iránti kereslet a gazdasági fejlődés növekedése esetén enyhe növekedést fog mutatni, melynek során főként a kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek elhelyezkedési esélyei javulnak. A gazdaságok technikai, technológiai modernizálása és a minőségbiztosítási rendszerek fejlődése igényli, hogy a szakemberek magas szintű szakmai és technológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A munkakört érintő szakmai irányvonalak követése, valamint az idegen nyelvek ismerete és a számítógépes ismeretek elsajátítása egyre inkább elvárás az állások elnyeréséhez.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

Agrármérnök mesterszakon végzett szakemberként számos szakterületen kamatoztathatod tudásodat. Dolgozhatsz a mezőgazdasági termelés területén, de vállalhatsz kutatómunkát is. Többek között a következő munkakörökben várnak szívesen:

  •       Állat-egészségügyi üzemmérnök;
  •       Állattenyésztő mérnök;
  •       Biomérnök;
  •       Gyümölcstermesztési tanácsadó, mérnök;
  •       Háziállat-tenyésztési tanácsadó, mérnök;
  •       Kertészmérnök;
  •       Mezőgazdasági szakértő és szaktanácsadó, mérnök;
  •       Növénytermesztési tanácsadó, mérnök;
  •       Tenyésztési szaktanácsadó, mérnök;
  •       Törzskönyvező agrármérnök.

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Tudod-e, miért ültetnek rózsát a szőlősor elejére?

A rózsa a szőlő „őre”, mert a rózsa és a szőlő kártevője ugyanaz. A rózsa viszont sokkal érzékenyebb rá, mint a szőlő, ezért hamarabb megjelennek rajta az első tünetek. Éppen ezért a szőlősgazdák, a termésük védelmére a szőlősorok elejére eltérő rózsafajtákat ültetnek, hogy a kártevő azt támadja meg először, ne pedig a gazdaság alapját adó szőlőt. Ha a rózsán megjelennek a kártevők, úgy azonnal el kell kezdeni annak irtását, még mielőtt látható nyomai lennének a szőlőn. 

Mit gondolsz, mikorra tehető a földművelés kezdete?

Az ősember halászott, vadászott, gyűjtögetett. Ez azonban nem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, hiszen „csak” a természetben megtalálható javak begyűjtéséről szólt. I. e. 8000 körül a Közel-Keleten kezdődött az első átgondolt mezőgazdasági tevékenység, a földművelés, ami a föld tudatos megmunkálását jelentette. Majdnem ugyanebben az időben alakult ki a földművelés Ázsiában, Mexikóban és Peruban is. A földművelés kialakulását valószínűleg a jégkorszak után fellépő élelmiszerhiány okozta. 

Tudod-e, hogy az ember milyen állatokat háziasított legelőször?

Egyes kutatások szerint az első háziállat a kutya. A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításából származik. Nem étkezési, hanem vadászati célra tartották. Az első haszonállatok (akiket nem csak húsuk, hanem gyapjuk miatt is tartottak) a kecske és a juh. A sertések háziasítása valószínűleg i. e. 6000 körül kezdődhetett.

Hallottad már az árupénz kifejezést?

Az emberek már a pénz kialakulása előtt is folytattak kereskedelmet. Ehhez pedig szükség volt valamilyen fizetőeszközre. A cserekereskedelem elég bonyolult volt, hiszen nem volt viszonyítási alap az összes áru egymás közötti „átváltásához”. Ezért alakult ki az árupénz, ami azon kulcsfontosságú árukat jelentette, amiket a legelfogadottabb közbülső csereeszközöknek, amolyan „pénzhelyettesítőknek” tekintettek. Ilyen volt például a só, a búza, a szarvasmarha, később a nemesfémek.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

  •        www.magyarmezogazdasag.hu – Agrár hírportál
  •        www.mvh.gov.hu – Mezőgazdasági, és Vidékfejlesztési Hivatal
  •        Szeléndy: Gyakorlati biogazdálkodás, Mezőgazda Kiadó, 2013.

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  •       www.palyaorientacio.munka.hu – a Nemzeti Pályaorientációs Portál honlapja: pálya-, szakmaválasztást segítő kérdőívekkel, keresőkkel, foglalkozásbemutató anyagokkal
  •       www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja: információ a felsőoktatási szakokról, intézményekről
  •       www.eniskolam.hu
  •       www.mileszel.hu

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  •       Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  •       Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Szerintem állatokkal és növényekkel sok ember szeret foglalkozni. Ezzel én is így vagyok. Ezért választottam ezt a pályát.  Az irodai munka mellett rengeteget vagyok a szabadban, és foglalkozom gyakorlati problémák megoldásával. A természet nagyon kiszámíthatatlan. Így sajnos gyakran adódnak olyan problémák, amire gyorsan kell megoldást találni. Legyen az egy hirtelen fertőzés az állatok között, vagy takarmányhiány a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt. Ez mindig nagy kihívás. Szerencsére nagyon jó csapatban dolgozom, így a lehető legoptimálisabb költségek mellett hatékonyan tudunk dolgozni, még az esetleges problémák ellenére is." – mesélt munkájáról István, agrármérnök.