Tartsd velünk az irányt!

Szakszervezeti vezető

Mit kell tudni a szakszervezeti vezetőről?

A szakszervezeti vezető a munkaterületből adódóan hozzátartozó dolgozók érdekeit képviseli. Feladata a kollektív szerződés megkötése: az általa képviselt munkavállalóknakpéldául a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése a munkabérek, és a munkavégzés szabályai területén.A képviselet szintje lehet vállalati, szakmai, ágazati vagy országos. Fontos, hogy pontos információkkal rendelkezzen a munkavállalók felől, ehhez pedig folyamatosan kapcsolatot kell velük tartania.

Ez a foglalkozás neked való lehet, ha…

…szívesen szervezel meg eseményeket, helyzeteket, valamint ügyesen tartod a kapcsolatot és egyeztetsz emberekkel. Jó, ha tudsz csapatban és önállóan is dolgozni.Fontos, hogy tudd érdekeidet, kitartóan, de a másik félre odafigyelve tuddérvényesíteni, szem előtt tartva célodat és mások segítését, támogatását egyaránt.

Ha ezt a foglalkozást választod, akkor…

…az általános iskola befejeztével egy gimnáziumban vagy szakközépiskolában le kell érettségizned, majd egy felsőfokú intézményben, legalább alapszakon (BA/BSc) megszerzett diplomára van szükséged.

Milyen érdeklődési irányokkal kell rendelkezned?

  • Irányító
  • Megvalósító
  • Közösségi

A szakszervezeti vezetőként fontos lesz,hogyszeresd a kihívásokat, a változatosságot. Jó, ha örömet okoz, ha vállalhatod a kezdeményező, irányító szerepet, és kamatoztathatod szervezőkészségedet. Elsősorban a feladatok nagyobb összefüggéseinek kézben tartása fogja jelenteni a legfontosabb örömforrást számodra, ugyanakkor a keretek –pl. az egyeztetések időpontjának, céljának – betartását is szem előtt tudod tartani. Szeretedmegszervezni saját és mások tevékenységét, nem félsz a kockázatvállalástól. Munkádat hivatásodnak éled majd meg abból a szempontból, hogy mások segítését, támogatását tartod szem előtt, melynek érdekében szívesen beszélgetsz, egyeztetsz a másik féllel,és örömet fog okozni, ha eléred célodat és a dolgozók megkapják például a tervezett béremelést.

Szakszervezeti vezetőként milyen tulajdonságokra van szükséged?

Szakszervezeti vezetőként a munkád alapvetően az emberekkel való együttműködés és a munkafolyamatok összehangolása lesz. Ennek megfelelően, ahhoz, hogy ezeket a feladatokat sikeresen el tudd látni, szükségedlesz az alábbi képességekre, készségekre:

  • Szervezőképesség, erre a szakszervezet mindennapi működtetéséhez. vezetéséhez lesz szükséged;
  • Önállóság, mivel döntéseket kell hoznod, például egy-egy munkáltatóval történő egyeztetésen;
  • Csapatmunka, hiszen munkád egy csapat érdekeit képviselni, és sok munkatárssal kell együttműködnöd majd a cél elérése érdekében;
  • Kommunikációs képesség, mivel munkád során sokféle végzettségű és képességű emberrel kell majd kapcsolatba lépned, akikkel meg kell találnod a közös hangot, szót kell értened velük, adott esetben át kell adnod bizonyos információkat, mozgósítanod kell őket, stb.;
  • Tolerancia, annak érdekében, hogy egyaránt megértsd a munkavállalói és munkáltatói érdeket;
  • Kitartás, hogy esetleges nehezebb tárgyalások során is addig keresd a mindkét fél számára megfelelő megoldást, amíg azt meg nem találod.
Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a foglalkozás?

A szakszervezeti vezető munkáját elsősorban az egyeztetések, tárgyalások határozzák meg, így az egészségügyi elvárások ennek megfelelően:

  • ép látás – az eredményes tárgyalásokhoz szükséges dokumentumok átvizsgálásánál fontos;
  • ép hallás — a tárgyalások, egyeztetések lebonyolításához;
  • tiszta beszéd — a munkatársakkal és apartnerekkel való zavartalan egyeztetések érdekében;
  • erős idegrendszer – ugyancsak a tárgyalások során szükséges a pszichés teherbíró képesség.

Azokon a munkaterületeken, ahol sérült emberek – mozgás-, látás-, hallássérült – dolgoznak, a munkahelyi problémáikat igazán ők ismerik legjobban és képviselhetik az adott munkaterületen, így van lehetőségük e területen elhelyezkedni. Ugyanakkor a szakszervezeti vezetőnek mozgássérülés esetén, bizonyos fokú mobilitással rendelkeznie kell, hogy ügyeket tudjon intézni, pl. bíróságon.

Mi jellemző a szakszervezeti vezető munkájára?
Személyközpontú (85%)
(85 - 15)
Tárgyias (15%)
Kültéri helyszínen (0%)
(0 - 100)
Beltéri helyszínen (100%)
Végrehajtó (30%)
(30 - 70)
Irányító (70%)

Mit csinál a szakszervezeti vezető?

A szakszervezeti vezető munkája során képviseleti feladatokat lát el. Ennek megfelelően munkájának jelentős része tárgyalások sorozata, ahol sikeresen kell a saját, illetve képviseltjeinek érdekeit összeegyeztetni a munkáltató érdekeivel. Ahhoz, hogy ezt magabiztosan tegye, folyamatosan szem előtt kell tartania az általa irányított szervezet irányelveit. Fontos, hogy pontos helyzetképpel rendelkezzen a munkavállalók felől, ehhez pedig folyamatosan kapcsolatot kell velük tartania.

  • Meghatározza a szervezet szabályait, és kialakítja belső felépítését. A szakszervezet vezetésével együtt megfogalmazza a szakszervezet irányelveit, célkitűzéseit, szabályait, meghatározza a szükséges funkciókat. Mindezekhez figyelembe veszi a törvényi előírásokat.
  • Kapcsolatot tart a munkavállalókkal. Kialakítja a kapcsolatot, folyamatosan tájékozódik helyzetükről, érdekeik érvényesüléséről – személyesen vagy munkavállalói fórumokon.
  • Meghatározza az érdekképviseleti célokat. A munkavállalóktól megszerzett információk alapján érdekképviseleti célokat, akciókat fogalmaz meg.
  • Tájékoztatást ad. A szakszervezeti tárgyalások aktuális eredményeiről – pl. munkabéremelés - tájékoztatja a munkavállalókat, valamint nagyobb horderejű döntések esetében a sajtót is.
  • Ellátja a munkáltatói tevékenységek egy részét. Amennyiben irányelveihez tartozik, gondoskodik ágazati vagy vállalati szinten a megfelelő tudású, elkötelezettségű munkatársak képzéséről, alkalmazásáról.
  • Kapcsolatot épít. Az eredményes tárgyalások érdekében folyamatosan egyeztet a társ-szakszervezettekkel, más országos szervezetekkel. 

Hogyan dolgozik?

Eszközök és anyagok

A szakszervezeti vezető főleg telekommunikációs eszközökkel és irodai berendezésekkel dolgozik. Alkalmazott eszközök például:

  • mobiltelefon – a munkatársakkal való állandó kapcsolattartáshoz;
  • számítógép – megfelelő programokkal a tervezéshez, kapcsolattartáshoz és a dokumentációhoz;
  • irodai eszközök – pl. nyomtató, fax, szkenner;
  • aktuális szakmai rendeletek, törvények – elektronikus és papíralapon.

A felhasznált anyagok egyrészt az irodai munkájához kapcsolódnak pl. papír, nyomtatványok, íróeszközök, másrészt a szakszervezeti munkát ismertető nyomtatványok.

Kivel találkozik munkája során?

A szakszervezeti vezető munkája során folyamatosan emberek között van, hiszen a munkavállalóktól/-ról tájékozódik, számukra tájékoztatást ad, a munkáltatókkal pedig egyeztetéseket tart. Ezen túl kapcsolatot tart:

  • munkatársaival;
  • társszervezetek vezetőivel;
  • jogászokkal;
  • kormányzat képviselőivel;
  • illetékes hatóságok képviselőivel.

Hol végzi a munkáját?

A munkavégzés jellemző helye az adott munkaterületen van, amely lehet zárt vagy kültéri munka. A szükséges adminisztrációs munkákat, munkáltatói megbeszéléseket, konzultációkat irodahelységben végzi, ahol számítógépet használ. A dolgozókat a hatóság, bíróság és egyéb szervek irodahelységeiben képviselheti.

Milyen munkaidőben dolgozik?

A szakszervezeti vezető munkáját hétfőtől péntekig, napi 8 órában végzi. Ha a szakszervezeti rendezvények vagy az érdekegyeztető tárgyalások úgy kívánják, akkor munkája elnyúlhat késő esti órákra, vagy hétvégére is.

Milyen nehézségek adódhatnak a munkavégzés során?

A szakszervezeti vezetőt munkavégzés során azon terület környezeti ártalmai és veszélyei érhetik, amely dolgozóinak érdekvédelmét ellátja, mert munkájából adódóan a munkaterületre ki kell mennie. Így a lehetséges ártalmak, veszélyforrások:

  • baleseti veszélyforrások lehetnek a munkaterületen használt gépek, berendezések;
  • hő-, hideg-, por-, vegyi ártalom ugyancsak a munkaterületen érheti;
  • munkavégzéshez használt számítógép, a monitor előtt végzett munka a látás romlását okozhatja;
  • hosszan tartó ülőmunka gerincbántalmakat idézhet elő.

A munka során fokozottan kell ügyelni a biztonsági előírások, szabályok betartására.

A szakszervezeti vezető munkája szellemi munka. Pszichikai nehézséget jelenthetnek:

  • az elvárás, hogy a felmerülő problémákra minél gyorsabban találjon megoldást;
  • a folyamatos egyeztetések, az érdekegyeztető tárgyalások vezetése során felmerülő nézeteltérések, konfliktusok kezelése feszültséget, stresszt okozhat;
  • gazdasági, szociális és munkaügyi kérdésekben a dolgozókat súlyosan érintő probléma érzelmi megterhelést jelenthet.

Fontos tehát, hogy a szakszervezeti vezető találjon időt a munka végeztével pihenésre, kikapcsolódást jelentő szabadidős tevékenységre, sportra.

Milyen képzésben kell részt venned, ha ezt a pályát választod?

Szakképzettség: Ágazatnak megfelelő végzettség
Felsőoktatási szak neve: Ágazatnak megfelelő alapszakos vagy mesterszakos diploma

A szakszervezeti vezetői munkakör betöltéséhez felsőfokú intézményben egy, legalább alapszakon (BA) megszerzett diploma szükséges. Ez azt jelenti, hogy az általános iskola elvégzését követően az érettségi bizonyítványt kellmegszereznedegy gimnáziumban vagy szakközépiskolában, majd eredményesen kell felvételizned egy felsőoktatási intézménybe.

Ahhoz, hogy szakszervezeti vezetői munkához kapcsolódó összes alapismeretet könnyen meg tudd tanulni, segít, ha otthonosan mozogsz a következő tantárgyakban:

  • kommunikáció - magyar nyelv és irodalom – amely a tárgyalásokon segít érvényesülni, pl. érthető, egyértelmű üzeneteket kell megfogalmaznod, érvelned és vitatkoznod;
  • társadalmi, állampolgári ismeretek és gazdasági ismeretek – mert a szakszervezeti érdekvédelmi munka szorosan összefügg a gazdasági folyamatokkal, állampolgári jogokkal, általános jogi szabályozásokkal;
  • etika – mert az adja meg az érdekvédelmi munka hitelét.

Képzési Útvonal

Mennyi keres átlagosan egy Szakszervezeti vezető?

Minimum 515 000 Ft - Maximum 680 000 Ft

A szakszervezeti vezető átlagkeresete havi bruttó 619.000 Ft, országos átlagot tekintve ez a kereseti sáv havi bruttó 515.000-680.000 Ft között mozog.

Mennyire könnyű elhelyezkedni?

A szakszervezeti vezetők száma országosan a szakmák száma és a területi beosztás által behatárolt. Ugyanakkor a szakmáját jól ismerő, a munkatársak felé elkötelezett dolgozó, akit munkatársai is elismernek, és jó érdekérvényesítő, szervező képességgel rendelkezik, mindig megtalálhatja a lehetőségeket a munkakör betöltésére.

Milyen lehetőségeid lesznek ezzel a foglalkozással? Milyen karrierút áll előtted?

A megszerzett diplomával, érdekképviselet iránti érdeklődéssel, közösségi elkötelezettséggel a szakszervezeti munka sok szintjén lehet elhelyezkedned, többnyire a választott szakmának megfelelő ágazati területeken:

  • ágazati szakszervezet megyei vezetője;
  • szakszervezet helyi (települési) vezetője;
  • szakszervezet országos elnöke, alelnöke;
  • szakszervezeti elnök;
  • szakszervezeti vezető;
  • területi emberbaráti, szociális érdekképviseleti és egyéb szervezet vezetője.

A későbbiekben megfontolandó a jogi területen történő továbbtanulás, mely segítheti a munkavégzést általában, valamint a karrierútban való előrelépést is. 

Rokon foglalkozások

Ehhez a foglalkozáshoz hasonló, azonos érdeklődési területhez tartozó, egyéb foglalkozások:

Érdekességek

Szerinted miért jöttek létre a szakszervezetek?

Az 1700-as évek végén az Angliában kezdődő ipari forradalom létrehozta a munkásosztályt, amely a kezdetektől igyekezett a munkáltatókkal szemben valamilyen szervezett formában védeni a saját érdekeit. Hazánkban a nyomdászok folytattak szervezett bértárgyalást 1848-ban, és ekkor jött létre a napjainkban „kollektív szerződésnek” nevezett nyomdász árszabály. Az első szakszervezetet is a nyomdászok hozták létre 1862-ben, őket követték a cipészek, szövőmunkások, 1871-ben a vasasok, majd sorban a többi szakma dolgozói is. 

Tudod-e, mi a kollektív szerződés?

Magyarországon 1988-ban jött létre az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), melynek feladata az ágazati bérek meghatározása volt. Ekkor még igazi „háromoldalú” volt a Tanács, mivel a munkavállalói oldalon a Szakszervezet ült. A rendszerváltáskor alakultak meg az ágazati szakszervezetek, így aztán az érdekegyeztető tárgyalások többszereplőssé, ezzel egyidejűleg sokkal bonyolultabbá váltak. A szakszervezet vezetőjének ebben a bonyolult helyzetben kell a tagsága számára a kollektív szerződésben a legelőnyösebb feltételeket kialkudnia a munkáltatóktól.

Szerinted mire jó a sztrájk?

A dolgozók érdekének képviseletét általában a tárgyalások során lehet hatásosan képviselni. Ez hosszadalmas folyamat és nagyon sok egyeztetést kíván. Ha végképp úgy látszik, hogy a munkavállalók érdekét még csak kis részben sem sikerül megvédeni, akkor jelenti be a szakszervezet a sztrájk megszervezését, majd az egyezség elmaradása estén a sztrájkot, azaz a szervezet dolgozói beszüntetik a munkát és igyekeznek megakadályozni, hogy azt mások folytassák. A sztrájk egy-két órától kezdve napokig, hetekig is tarthat, melynek célja a munkáltatók jobb belátásra bírása az adott ügyben.

Tudod-e, miért éppen május elseje a munka ünnepe?

Az ipari forradalom kezdetén, és még utána is sokáig, a munkaidő hossza nem volt törvényileg szabályozva, így aztán a napi 10-16 órás műszak megszokott volt. 1817-ben ugyan megfogalmazták a három nyolcas követelést (nyolc óra munka, nyolc óra pihenés…), de ennek sokáig nem volt foganatja. 1886. május elsején a chicagói munkások sztrájkba kezdtek a nyolcórás munkaidőért. Az 1889-ben Párizsban megalakult II. Internacionálé erre a sztrájkra emlékezve hirdetett tüntetéseket erre a napra, majd két évre rá nyilvánította május elsejét a munka ünnepének.

Hallottál már a Vasladyről?

Margaret Thatcher volt az első nő, aki Nagy-Britanniában politikai párt vezetője, és egyben Nagy-Britannia miniszterelnöke is lett. 11 éven át vezette az országot. Nevét következetessége és szigora miatt kapta, amit aztán büszkén viselt. Vezetése alatt a recesszióban vergődő Nagy-Britanniában privatizálta az állami vállalatokat, rugalmassá tette a munkaerőpiacot és visszaszorította a szakszervezetek befolyását és hatalmát. Miniszterelnöksége alatt robbant ki a bányabezárások miatti leghosszabb bányászsztrájk, ami végül Thatcher győzelmével végződött a szakszervezettel szemben.

Munkaadók mondták

Tájékozódási lehetőségek

Ha szeretnél még többet megtudni a szakmáról:

 

Honlapok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

 

Kiadványok, melyek segítenek neked a pályaválasztásban:

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) - évente megjelenő kiadvány
  • Felvi Tájoló (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) - évente megjelenő kiadvány: felsőoktatási szakok bemutatása, pályaválasztási tesztek, tanácsok, felsőoktatási rangsorok

 

 

 

Mi jelenti a kihívást a munkában?

„Az igazi nehézség nem is mindig házon belül van. Volt olyan, hogy leültünk tárgyalni a munkaadók és a kormány képviselőivel, hogy mennyi legyen a következő évben az ágazaton belüli minimálbér, milyen juttatások járjanak a dolgozóknak. Kicsit problémás az ügy, mert ugyan igaz, hogy a többi ágazathoz tartozó szakszervezettel előre egyeztettük az igényeinket, de – ahogy az lenni szokott – a tárgyaláson derült ki, hogy az egyik itt, a másik meg ott gondolta meg magát, és támasztott vagy irreálisan magas követeléseket, vagy pedig a gyors siker reményében túl sokat engedett. Hosszú hónapokig tartott, míg végül megegyezéssel állhattunk fel az asztal mellől.”– számolt be munkájának egy élményéről István, szakszervezeti vezető.